A bevezetőben említett csapat ugyanis egy kaszinószimulátort álmodott meg, szóval, ha mindig is egy szerencsejáték-birodalom menedzseléséről álmodoztál, könnyedén megtalálhatod a számításaid. Vagy legalább elgondolkodsz azon, hogy mennyire lenne jó vétel a Blooming Business: Casino, amely – indie berkekben már-már szokatlan módon – nem korai hozzáférésben, hanem teljes verziós játékként jelent meg. A lehetőség egészen csábítónak tűnhet, hiszen az alkotás egészen pofás külsővel rendelkezik: rajzfilmszerű, cell shaded grafikával jeleníti meg az ’50-es évek Amerikájára, konkrétabban Las Vegas-ára hajazó világot, és az abban található antropomorf állatokat, hogy az ő szíves segedelmükkel meséljen el egy egészen noiros sztorit.
Állatmese a kaszinóban
Igen, van történet, ami nálam hatalmas plusz pontot jelent, mert szeretem, ha ezzel is feldobják kissé a menedzsment- vagy stratégiai játékokat. Persze ez azt is jelenti, hogy a program jobban fogja a kezünket, és egy többé-kevésbé kijelölt úton juthatunk el álmaink kaszinójáig, ami csicsásabb, mint egy viktoriánus palota, és nem mellesleg ipari mennyiségben porszívózza ki a kövér pénzkötegeket a kliensek zsebéből. Szerencsére már a sztori módban is alaposan testreszabhatjuk a kaszinónkat, megválaszthatjuk a játékstílusunkat, a történet inkább csak keretet ad, és színesíti kicsit az élményt. De ha valaki esetleg teljesen szabad kezet szeretne kapni, bármikor beugorhat a sandbox módba, ahol eleve meghatározhatja a kaszinója alapterületét és kinézetét – sőt, még azt is, hogy mennyi pénzzel a zsebében vág bele a mókába. Persze mondhatnám, hogy ettől függetlenül érdemes inkább a kampánnyal kezdeni, mert az ottani oktatómód tök jól megmutatja az alapokat, de ebben az esetben bizony hazudnék, szóval helyette inkább nézzük meg azt, hogyan nem szabad tutorialt és UI-t készíteni.
A UI és a bugok csapdájában
A Blooming Business: Casinónak iszonyatosan meredek tanulási görbéje van, de korántsem azért, mert maga a produktum annyira nehéz lenne. Szó se róla, bőven van kihívás a kaszinó menedzselésében, de nagyobb gond, hogy már az idejét sem tudom annak, mikor szenvedtem ennyit egy játék alapjainak elsajátításával. A program oktató fázisa ugyanis finoman fogalmazva sem túl hosszú, de cserébe legalább nem is túl bőbeszédű vagy részletes, így körülbelül annyira nyújt tiszta és érthető útmutatást, mint egy delphoi jóslat.
Mondjuk az, hogy ennyire homályban voltam, és ennyire nehezen rázódtam bele az irányításba, nem csupán a tutorialnak köszönhető, hanem a UI-nak is, ami számomra elég kesze-kuszának hatott. Ennek oka, hogy bőven el vagyunk látva menüpontokkal, melyek ráadásul alaposan szét is vannak szórva a képernyőn, így átlátni őket és eligazodni rajtuk elsőre nagyon nyögvenyelős volt. Idővel persze hozzá lehet szokni a rendszerhez és a dizájnhoz, de intuitívnak semmiképpen sem nevezném. Plusz attól függetlenül, hogy később azért sikerült ráéreznem, nem igazán volt kényelmes ezzel menedzselni a kaszinómat. És ehhez még gyorsan adjuk hozzá a bugokat is, merthogy akadnak szép számmal – és nem csupán apróságok, hiszen időnként még menteni sem engedett a játék, ami elég erősen kimeríti a gamebreaking fogalmát.
Tartalom szempontjából viszont egészen korrektnek mondható a játék. A menedzsment része ugyan nem szupermély, de azért jónéhány dologra oda kell figyelni, a kliensek elégedettségétől kezdve az alkalmazottak statjain és energiaszintjén át az áramellátásig. A fentebb említett kampányon és sandbox módon kívül viszont nem igazán található más a Blooming Business Casinóban, bár hozzá kell tennünk, hogy az utóbbi azért elég sok forgatókönyvet kínál. Elméletileg a modtámogatás is szerepel a későbbi tervek között, ami egészen biztosan a játék javára válik majd, hiszen így a közösségi alkotások is kitolhatják a szavatosságot.
