Ha igaza van, akkor ki lehet dobni az orvosi könyveket az ablakon. Viszont ahhoz szerintem még pár hét megfigyelés kellene. Sajnos sem az indexes, sem a forráscikk nem ír arról, hogy a jógi meddig hajlandó játszani a kísérleti patkány szerepét.

"Több dolgok vannak földön, s egen, Horatio, semmint bölcselmetek álmodni képes!"

Két éve elég sokat beszélgettünk Dantes-szel és másokkal is a para-jelenségekről. A jelenlegi tudomány sem elismerni, sem igazán vizsgálni nem hajlandó ezeket a jelenségeket.
Pedig a lejáratás helyett inkább azt a néhány esetet kellene alaposan megvizsgálgatni, melyeket egyelőre nem tudunk megmagyarázni.
Mi van akkor, ha ez a "csoda jógi" igazat mond?
Ma még csoda, de kellő vizsgálat és megértés után holnapra tudományosan felhasználható valami lehet, hogyan maradhat életben élelem és víz nélkül.

Hogy mi van akkor, ha csaló?
Tudni fogjuk, hogy nem mondott igazat, A hívei pedig a tudósokat fogják csalással vádolni.

A jógi, aki évtizedek óta nem táplálkozik.

Tessék! Itt van az IPM, amit ígértem.
Szerintem egy kicsit nehéz megérteni, de 2-3 elolvasás után nagyon elgondolkodtató tud lenni. Megéri.

A fekete lyukakat nem lehet modellezni (vagy csak nem célszerű? ) ez tény.
De a relativitás elmélet egy része egymásból következik. Ha az egyik tételt bizonyítani lehet, akkor ebből következik, hogy egy másik része is igaz kell legyen.
Valahogy úgy, hogy ha megszúrod a jobb kezed egy tűvel, nem szükséges az egész testedet végigszurkálni, hogy bizonyítsd, a tűszúrás fájdalmas dolog.

Ugyanez más dolgokra is állhat, hogy ha az elmélet egy részét igazolni tudják, akkor abból lánc-szerűen sok más is igazolódik.
Persze egy elméletnél mindig fennáll a lehetőség, hogy egy jelenséget félremagyaráznak, és később kiderül, hogy nem az történt, amit látunk.
Erre is van egy jó példám: A híres-neves Loch Ness felszínén sokszor látnak olyan uszadékfákat, melyek a széllel szemben haladnak.
Ebben sincs semmi természet ellenes. A mély tó felszínén felmelegedő, viszonylag vékony vízrétegben sokszor jön létre a "tó lengés" nevezetű folyamat, amikor a szél által az egyik part felé hajtott víz egy idő után kénytelen visszaáramlani, és ilyenkor széllel szemben sodorja magával az uszadékot is.

Azért a relativitás elmélet egy részét elég szépen bizonyítják a bekövetkező események.
Amint lentebb írtam, a GPS műhold-rendszer is már régen összeomlott volna, ha nem korrigálnák állandóan a sebesség miatt fellépő időeltéréseket.
Erre nem nagyon lehet azt mondani, hogy csak feltételezés.

Hú ez nekem sok . Am egy-két tudósnak sikerűlt megállitaniuk (pár másodpercre ) a fényt.

Fénysebességgel csak zérus tömegű anyag haladhat. Zérus tömegű anyag pedig nincs, kivéve a fotonokat.
Majd holnap kimásolom az IPM-ből a relativitás elméletes cikk ezen részletét.

Érdekes cikk, csak az a nagy kérdés, hogy mekkora energia kell a hajtóműként szolgáló mágnes gerjesztéséhez?
És persze az sem lényegtelen, hogy az űrhajó berendezéseit hogyan tudják megóvni ettől a mágneses tértől?


szerk.: Egyébként lehet rajtam nevetni! Valamikor a hetvenes években volt egy novellám, amiben egy mágneses berendezéssel kísérleteztek, hogy két űrhajót azzal kapcsoljanak össze. Az eredmény azonban az első hipertér-ugrás lett.
Idővel kidobtam, mert annyira abszurdnak éreztem a mágnes, mint hiperhajtómű alkalmazását.

mzoli28!

Ha úgy érzed, sértő volt, amit neked írtam, akkor elnézést kérek!
Nem akartalak megsérteni, megbántani. Csak arra próbáltam rávilágítani, hogy két galaxis ütközése nem olyan módon megy végbe, mint egy aszteroida becsapódása a Földbbe, vagy két autó karambolja.
Ezeken a linkeken olvashatsz hasonló ütközésekről:
Ütközés az Androméda-galaxissal
Galaxisok ütközése

Mindkét cikkben szerepel, hogy az ütköző galaxisok csillagai csak elvétve "találkoznak" egymással, a köztük levő nagy távolság miatt.
De itt linkelek egy számítógépes szimulációt is:
Két galaxis ütközése

Mondjuk egy sci-fiben kell valami módot találni a naprendszeren túli utazásra.
Én a hipertér-ugrást alkalmazom, ami valójában egy féreglyuknak is felfogható. Ehhez az úrhajónak van egy hipertér-generátora. Illetve egy ún. "túlsebességű csatornát", amikor naprendszeren belül kell a szereplőimnek gyorsan utazniuk.
Magát a fizikai hátteret viszont sosem boncolgatom.
Viszont én kihagyom a Csillagok Háborúja hipersebességű hírközlését, rádiózását.

szerk.: az viszont roppant érdekes a relativitás elmélet időrövidülési részével, hogy már napjainkban is komoly problémát okoz!
A GPS navigácós rendszernek a nagyon pontos, egyidejű mérések az alapjai.
Márpedig a műholdak óráit állandóan utána kell hangolni, mert eltérnek a földi tesóiktól.

Bocsi, de muszáj egymást csesztetni?
Dantes tévesen használt egy szót, WhiteNigga meg félreértett egy fogalmat. Pont!
Nem lehetne visszatérni a topik eredeti témájához?
Vagy ha véget ért, akkor másikat kezdeni? Persze nem piszkálódásra gondolok.

szerk.: Hasonlóan megrögzült baki a filmeseknél a Csillagok Háborúja óta a "lézerlövedék", amit jól lehet látni a világűrben.
Pedig közeg nélkül az sem látható. És szerény tudásom szerint az igazán komoly energiát hordozó lézersugarak az emberi szem számára még a légkörben is láthatatlanok.

Annyiban igaz is lehetne WhiteNigganak, hogy galaxisunknak van két törpe kísérője, a Nagy Magellán-felhő és a Kis Magellán-felhő.
De ezeket a törpegalaxisokat mégsem szokták galaxisunk részének nevezni, hanem önálló rendszernek tekintik őket.

Dan!
A mai sci-fi filmek bizony akkora ostobaságokat sugallnak néha, hogy nagyon nem ártana egy gyakorlati hasonlatokkal tarkított csillagászati ismeretek nevezetű tantárgy.
A filmekben lazán keverik a más naprendszereket a galaxisokkal.
És ebből kifolyólag itt a PGO-n is találkoztam már olyan hozzászólással, amely a Mars-utazást és a csillagközi utazást keverte össze.

mate244!

A meteor-felhő, a naprendszereket veszi körül, nem a galaxisokat. A mi naprendszerünk külső meteor felhőjét például Oort-felhőnek hívják.
De a galaxisunk annyival nagyobb és bonyolultabb, hogy 200-400 milliárd csillag, egy csomó csillagközi gáz és porfelhő alkotja.
Így a galaxis szélein valószínűbb, hogy por és gázfelhők vannak, nem pedig meteorok.
A meteorokra jelenleg azt mondják, hogy a naprendszerek keletkezésének, fejlődésének a következményei.

Öm az ilyen oknak a szélét nem meteroidok meg iesmik veszik körűl?mert ha ütközne 2 ilyen , akkor azok a meteroidok amik körbeveszik őket nem találkoznak?

A Tejút, az a földről az éjszakai égbolton látható fényes sáv. Ez lényegében csak a galaxisunk egyik karja.
A Tejútrendszer, az maga a galaxis, amelyben a mi napunk is található.
Ez is csak egyetlen galaxist jelent, nem galaxis halmazt.

Hogy mi az univerzum része, az szemlélet kérdése.
Elvileg akárhány ősrobbanás történhetett, és akárhány önállóan táguló univerzum létrejöhetett. Mi csak arról tudunk, aminek "látjuk" a fényét-sugárzását.
Amit "nem látunk", az a számunkra nem is létezik, hiszen nem érzékeljük.

Szerintem ne keverjük a fogalmakat!
Az, hogy egy ember alkotta eszköz milyen messze jutott, nem vethető össze magával az emberrel.
Vagy ha te feldobsz egy követ egy ház tetejére, akkor már jártál is ott?
Az ember a Holdig jutott el.
Az eszközei, amiket lényegében "eldobott", sokkal messzebb is.

Azt azért viccesnek tartom, hogy a Wikipédián keresgélők mennyire nincsenek tisztában a világűr valódi méreteivel.
Egy alapkérdés, hogy miért mondják a világűrt sötétnek és üresnek?
Tegnap leírtam, hogyan nézne ki lekicsinyítve a naprendszer. De milyen távol vannak egymástól a csillagok? A legközelebbi csillag 4,28 fényévre van tőlünk.
Egy újabb modellt véve alapul, ha a Napot 1,4 mm átmérőjű kis golyónak vesszük, akkor 15 cm-re kering tőle a Föld (0,013 mm átmérőjű!) ezt hívjuk egy csillagászati egységnek.
A fényév a csillagászati egység 63240-szerese, vagyis ebben a modellben egy fényév 9,486 km távolságot jelent.
A legközelebbi csillag tehát az 1,4 mm-es Nap-golyócskától 40,6 km-re található hasonló méretű kis golyó..
Ha ehhez még hozzávesszük, hogy már a Föld körüli pályán is csak azok a tárgyak láthatóak, melyekre közvetlenül rásüt a Nap, akkor talán nem is olyan ostobaság a sötét és üres világűr kifejezés.
Teljesen más dolog, hogy egy csillagászati felvételen látni lehet a távoli csillagok fényét, de a bevilágító képességük gyakorlatilag nulla. Vagyis attól még nem lesz fényes az űr, hogy látjuk a távoli fényforrásokat!

És ha valaki nem tudja elképzelni, milyen messze hatoltunk be a világűrbe, akkor itt egy újabb kis szemléltetés:
Viszonylag olcsón lehet kapni 13 cm átmérőjű földgömböt a boltokban.
Ezen a glóbuszon 1 cm nagyjából 1’000 km-nek felel meg.
Mivel jelenlegi úrállomásaink 400-500 km magasban keringenek, nem nehéz kiszámolni, hogy ettől a 13 cm átmérőjű földgömbtől 0,5 cm-re keringene az ISS, a nemzetközi űrállomás.
A legtávolabbi pont, ahová eddig ember eljutott, az a 13 cm-es földgömbünktől 3,84 m-re levő, mintegy 3,5 cm átmérőjű Hold.

Remélem, tudtam egy kicsit segíteni a valós méretek elképzelésében!

Te hogyan képzeled el a galaxisok ütközését, mzoli28?
Gondolod, hogy van két spirális alakú test, amelyek autók módjára egymásnak rohannak?
Egy galaxis nagy halom, egymástól meglepően távol levő csillagból és a csillagok körül a méretükhöz képest meglepően távol levő bolygóból áll.
Lekicsinyítve és egyáltalán nem pontosan, de ha a Napot 1,4 m átmérőjű labdának veszed, akkor tőle nagyjából 150 m-re kell keresned az alig 1 cm átmérőjű Földet!
Ehhez képest a naprendszer átmérője 1 fényév, 63240-szer 150 méternek felel meg. A legközelebbi csillag pedig még ennél a távolságnál is 4,28-szor távolabb van.
Más szóval két galaxis ütközése majdnem olyan, mintha két füstfelhőt fújnánk egymásba. A katasztrofális hatásokat a véletlenül egymásnak ütköző csillagok okoznák.

Kár azzal a névvel annyira sietni.
Mire az új Pangea kialakul, addigra a vitát elindító törpe csillag is rég elhagyja a naprendszert.

A déli sarkon sohasem voltak pálmafák.
Az Antarktiszon viszont voltak, de akkor a Pangea (őskontinens, szuper-kontinens) részeként még jóval északabbra volt.
Mai szemmel nehéz ezt elképzelni, de talán segít egy kicsit, hogy Amerika és Európa-Afrika ma is távolodik egymástól.

Hm erre még nem gondoltam.De szerintem nem a jégkorszak az oka a déli és északi sarknak.Én max azt hiszem el h azért van ez a nagy jégsapkaolvadás, mert a jégkorszak VÉGÉN járunk!Ebbe azért van valami nem?

Am én azt hallottam h volt olyan mikor a déli sarkon pálmafa volt