OFF: Mi az EIS?

Bizony, bizony, minden jónak vége szakad... Bigbone komával ezt is befejeztük . De hallotok majd egy új szériáról . Coming Soon (ez lesz az Elmeteg Expanzió )

Khm izé... *Idióta narrátor hang, képleállás*

N mivel itt elveszítte topic az íróinak lelkes csapatát, ezért az utolsó két hű EIS-es befezi a történetett, fyktyf és jómagam

Naszóval, miután Gordon széjjelválasztotta a vizet, Mózes bepipult, mert ez az ő copyrightja, ezért küldetésre küldi őket, hozzák el Jack Sparrowt a hajóval. Igen ám csak ez nem olyan egyszerrű mert közben bármelyik pillanatba felrobbanhat UC izé khm NYC valami EMO ranger atom támadása miatt. Ezek mellet valami különös jelenség is terorizálja a népet, valammi fekete füst. Mckey felfedezése szerint a füst úgy keletkezett hogy az othersek túl sok babot ettek. Na tehát itt ez a világmegmentős szent blu-rayes, atom emos, jack sparrows-os küldetése hősienknek. Az idő egyre fogyott az otherseknek elfogyott a bab konzerve, az emo rangers attackolt , ennek tetejébe még egy LA-ás homeless is felbukkant a városban. Totális káosz mindenütt. Ám de az utolsó pillanatban mielőtt mindenek vége lett volna, hatalmas fény. Az atom épp kezdett felrobbani, de aztán az utolsó pillanatban jön Hiro hippi szerelésben, átváltoztatja a világot, mindenki egymásba szeret, és boldogan élnek, míg meg nem halnak... Kész end vége fin

-Hoppá... Most pont a jéghegy felé fordultunk... - kezdte a kapitány. - Talán mégsem kellett volna meginni az uccsó üveg rumot...
-Most mi lesz??? - pánikolt Uriel.
-Hát megpróbálhatok valamit - mondta Gründolf. Ezzel felemelte a botját... És abban a pillanatban a földre esett. Rodney ütötte le.
-A francba veled, meg a mágikus bizbazaiddal...
-És most mi legyen??? - pánikolt újfent Uriel.
-Hol van egy jó fizikus, amikor segítség kell?! - kérdezte méltatlankodva Lara.
-Jövök aranyom - mondta Rodney kicsit melegebben, ahogy kellett volna. Miután arcbakönyökölte a nyomulós taplót, Lara elindult megkeresni Gordont. Meg is találta. Szerencsétlenségére.

Gordon az egyik kabinból jött ki. Haja raszta, kezén "I love you Mari" tetoválás, a páncélját pedig egy rakás reklám díszítette: cigireklámok (Pelé Melle), Váradi Roma Café, és még ilyenek. Larának is új stílusban köszönt:
-Haligali cicuka! Na mi a nagy helyzet?
-Hé Gordon! Veled meg mi történt?
-Felfedeztek!
-Míg a WC-n ültél, vagy mi? Mindegy, erre nincs idő, segítened kell!
Felmentek, Lara vázolta a helyzetet, bár erre semmi szükség nem volt, ugyanis kb. 30 méterre tőlük volt már a jéghegy. Gordon bizakodó volt.
-Seperc, és olyan rend lesz itt, hogy az már bizosisten!
Azzal előkapta a gravigunját. És a víztömegre irányította. Nagy fény. Filmszakadás.

Mikor a kis csapat magához tért (a kapitány még kicsit részegen; Fülig Jimmy meg idegesen morogva az öreg hülye ötleteiről, hogy segítsen a kalandoroknak), nagy fényt láttak. A jéghegy még mindig megvolt, csak a hajó körül eltűnt a víz. Mindenfelé. A nagy fény még mindig megvolt, és egy szakállas vénember csóválta a fejét a hajó közepén, háta mögött a levegőben egy logóval: "Nagy Fény".
-Héhéhé! Ez plágium! A tenger kettéválasztása az én trükköm...

- FORDULUUUNK! - recsegte a kapitány - ÉLESEN BALRA! - majd egy izmosat húzott, a kormány előtt álló Rodney hátára kilencágú szöges korbácsával.
- ÁÁÁÁÁ - bődült el a tudós és mintha csak a szerencsekerékben lenne egy férfiasat lökött a hajókormányon - Gordon elismerően hümmögve, konstatálta hogy a kerék 75 m/s sebességgel forog...
- Ajaj - nyögte most Rodney.
- Miva? kérdezte Uriel és rókázott egyet, amint rájött mi is történt... A hatalmas 320 méteres repülőgéphordozó egy Jetskit megszégyenítő hajtűkanyarba kezdett. A hatalmas acél test felszántotta és kettévágta a tengert.
- KAPASZKODJATOOOOK!!!

-Hová megyünk??? - kérdezték a többiek kórusban a kapitányt.
-Hát hogy hogy hová??? Megmondom nektek - ekkor húzott egy jó nagyott az üvegből- Hawaii-ra!!!
-Hawaii-ra??? - kérdeztek vissza meghökkenve a többiek.
-Ja, Ja! Nem láttátok azt a surmót? Hát Hawaii ing volt rajta!!! Tehát Hawaii-ra ment!
-Fergeteges logika - mondta szemre hányóan Rodney
-Na pofa lapos és takarodó le a fedélzetemről - kiálltott a kapitány - Nyomás nyomorult száraz földi patkányok!!!

A kis csapat elindult lefele a kabinokba. Útközben láttak néhány szellemet futkosni, egy közlegényt akinek senki sem tudta a nevét és néhány fura fickót kártyázni egy asztalnál. Egyszer csak Gordont egy kéz húzta be az egyik kabinba. Körül nézett. Támadói néhány fura napszemüvegs ember akik ikrek is lehetnének. Emlékezett rájuk hisz ők kártyáztak az előbb. A kabin ronda takonyzöld színű volt. Leültették Gordont egy székre, majd a vezetőjük szólalt meg.

-Én vagyok Kovács Kokó Ügynök!!!Mr. Freeman magát felfogjuk fedezni és Sztárt csinálunk magából. Koncert turnék, 1 hónapos szauna bérlet és persze ez a roppant sármos fekete napszemüveg, ezt kínálljuk önnek.
-Soha! Engem nem fedeeztek fel ti rohadt ******* *****!
-Jó, hát legyen. Fiúk hozzátok a BBBPÁ-t!!!!
-BBBPÁ????!!! - kérdezte Gordon
-Igen, Belülről Barnító Biogenetikus Pírszing Állat!!!
-Neeeeee, Neeee, Nem akarom! - rimálkodott

Az ügynök egy kis hernyó szerű valamit fogott meg ami bemászott gordonba köldökén keresztül. Ekkor felmordult a hajó kürt és Jimmy hangját lehetett hallani:
-JÉGHEGY!!!!!!...

És a yacht lassan kifelé hajózott a kikötőből. Lara zsebkendőt lengetett (közben elmorzsolt egy könnycseppet; nehogy már Gordonék meglássák). Gründolf a szakállát tépte. Gordon a gravygunnal akarta visszahúzni a yachtot, de az (hogy-hogynem) nem akart visszajönni. Rodney képleteket számolt, hogy úszva hány év alatt érik utól a hajót. Piszkos Fred azonban csak megengedett magának egy gúnyos mosolyt.
-Mit vigyorog - mondta megvetően Gründolf.
-Széllel szemben is utólérjük 6 órán belül, ha arra tart amerre gondolom.
-Hogyhogy?
-Hajóval.
-Vén hülye! Nincs is hajónk! - kiáltott közbe Gordon.
Miután Gordon felébredt a kapitány ütése okozta ájulástól, Piszkos Fred szólalt fel újra:
-Még nincs hajónk. De lesz.
-Honnan?
-Majd azt én tudom - jegyezte meg mélységes megvetéssel. -Adjatok két üveg jófajta bort, meg egy órát, no meg Fülig Jimmy-t és lesz hajónk.
Adtak. Fülig Jimmyt is. Aztán vártak. Már majdnem letelt az óra, mikor megjelent egy U.S. jelzésű repülőgépanyahajó.
-Na, lőttek a hajószerzésnek...
A cirkáló közelebb úszott. Már látótávolságban járt, mikor látták, hogy egy alak integet nekik a fedélzetről. Fülig Jimmy!
-Beszállás, beszállás - hangzott a kihangosított parancs a hajóról. Piszkos Fred hangja!
Ezúttal mind hatalmas megbecsüléssel néztek a kapitányra. Egészen addig a pillanatig, míg megkérdezték tőle, hogy mire kellett a bor.
-Mégis, mi a francra kellett a bor?!
-Mert iszákos vagyok - mondta Fred és elvonult, de előtte visszaszólt Jimmynek:
-Teljes gőz fél fok jobbra.
-Rendben Freddy bátyám...

Garrett Tetőről tetőre szökkenve, vaslétrákon lecsúszva, rozsdás daruláncokon és kiálló gerendákon kúszva lopakodva igazi profiként szelte át kerületről kerületre az éjszakai várost, miközben egyre csak súlyosbodott a hátán a zsák. Végül megérkezve egy sötét sikátorhoz, leugrott az egyik épület egy alacsonyabb kiszögelléséről és már ment volna tovább mikor jobb csizmáj a nagyott cuppant. Aztán a bal is.
- Ó hogy az a .... - dörmögte miközben kirángatta lábikráit egy egy térdig érő kutyagumiból. Útálkozva húzta dörzsölte csizmatalpát a kőhöz remélve hogy megszabadul a bűzlő undormánytól, de nem volt szerencséje, megcsúszott, és beletenyerelt egy az előtte lévő újabb ürülék halomba. Egy kiskutya, tacskó méretű baktatott elő az egyik sarokból és kiváncsian vizsgálta a hempergő fetrengő tolvajt, néha morgott is. - Hogy a csudában képes egy ilyen kiskutya ennyi minyomot kinyomni magából? - Ez volt a kérdés amin már jóideje töprengett hangosan, majd egy jól irányzott ugrással átlendült egy szakadozott drótkerítésen.

Smafu a földre hajolva orrát leszegve árkon bokron át követe a tolvaj szagát. Nem volt hajlandó semmi másra figyelni, illetve senki másra nem volt tekintettel. Igaz meg megállt, és ilyenkor a társaságnak volt ideje beérni a maccskamód haladó murlokot. Gründolf haladt mögötte, őt követte, a kapitány aki nem volt hajlandó a simlis mágus előtt menni, a biztonság kedvéért kedvenc békanyúzóját így is nekiszegezte a mágus lépének. Őket követte Rodney, aki kitartóan mászott a a kapitány mögött, és akinek kisebb kráter volt már a holokán révén a kapitány falába hajlamos volt lecsúszni a sokszor húsz emelet magasságba vezető létrák fokairól, és ilyenkor mindig homlokon pecsételte vele a fizikust. Rodney szitkozodott volna de nem tette úgy gondolta ha Gordon kibírrja hogy nem pofázik közbe, és jajgat mint egy vénasszony akkor ő sem fog. Meg akarta mutatni Larának hogy van olyan tökös mint a kolléga. És erre még rátett egy lapáttal azzal hogy az alélt Fülig Jimmyt vállaira véve cipelte.

Uriel volt a következő a sorban. A császár nos ő nos igen Ő volt a legügyetlenebb mászó a csapatban. és a biztonság kedvvért Lara és Gordon maguk elé engedték így volt esély hogy egy esetleges lezuhanás közben még a hátul lévő két ember elkapja, mint ahogy azt Gordon immár harmadjára tette meg ezen az éjjelen. Az első ilyen alkalomkor Uriel mindjárt három emeletet zuhant.

Lara egész este szomorú volt, azt hitte a társai közt újból egy lesz, újból lesz kedve verekdni lövöldözni és másokat kioktatni, de nem volt, Garrettet, a férjét akarta.

Gordon a sereghajtó meg Larát akarta, és látszolag humanitárius okokból (Uriel megmentése) maradt hátra titokban egyre csak Lara csinos, gömbölyded hátsóját bámulta.

A kis társaság úgy haladt mintha az életük függne tőlük, ami igaz is volt. Smafu kecskebékamód ugrott be egy ablakon, és a többiek követték. Rodney nyakában Jimmyvel olyan férfiasan ugrott be az ablakon - persze akkor mikor Lara már türelmetlenül ciccegett és fizikus így biztos volt bennehogy őt figyeli - amilyen férfiasan csak tudott. Uriel kezeivel malmozott, mire Gordon nagyot sóhajtva elkapta a grabancánál és az ülepénél és mint egy zsák krumplit behajította az időközben becsukodó ablakon.

A szemüveges pacákvárakozó tekintettel meredt Larára mire az csak ennyit mondott.

- Egy sírrablót nem dobálhat senki. - és akkorát bökött mutatóújával Gordon melkasán amitől a férfi nemcsak hátraesett de még a szegycsontja is berepedt.
- Oké, oké. - Nyögte amaz miközben fájdalomtól égő, lüktető melleit masszírozta.

LAra egy szabályos és tökéletes tigrisbukfencel vetődött át az ablakon, és alighogy beért berobbant a fal és Gordon a füstölgő Gravygunnal a kezében kényelmesen terminátor exkavátor módjára lépett be.

Garrett eközben már egy dézsában csücsült, a helyi fürdőházban áztatva magát és egy nagy köteg pénzt pörgetett végig az ujjai között, időnként pöffentve egyett egy vizipipával.

Smafu keresztül vezette a társulatot egy újabb tetőn és egy újabb szobán, majd egy paplan alatt is, egy szerelmesen és persze pucéran összebújó tata&mama páros között. Ezért mindenkitől kapott egy pofont kivétel a kapitány aki homlokon rúgta, őt is és Rodneyt is csakhogy nehogy kárörvendeni kezdjen és természetesen kivétel Uriel is aki csak egy barackot volt képes kiosztani smafu belilult-bekékült kobakjára. De az igazán nagy verés csak ezután jött mikor is Smafu, fél óra egy nagyhalom dudvában való körbekörbe járkálás után nyomot vesztett. Mindenki könyékig zsír volt. Uriel fülig. Fülig Jimmy nos neki legalább a háta tiszta maradt, úgy mint Gründolf kalapja.

A társaság féltízkor végül teljesen fáradtan és bágyadtan reményteleneül nincstelenül lébát lógatva ült le a rakpartra, lábukat a vízbelógatva meredtek a tengerre, sózott heringet majszoltak és nagyokat sóhajtoztak. Csak akkor nézterk fel amikor a Galaktikus Birodalmi Indulót utánzó hajókürt tutúlt fel a közelükben. Egy álomszép, hatvan méteres teljesen krómozott Jacht szelte a habokat. És miközben mindenki a sziporkázó hajótestet bámulta Lara a kapitányát.

Garrett ált a hajóhídon, vállraomló fekete haja lobogott a tengeri szélben, virágmintás be nem gombolt Hawaii inge úgyszintén.

- Üdv nektek emberek! - kiáltotta - Egyszer még találkozunk!

Vissza a raktárba! Vagyis abba, ami belőle maradt... Hatalmas romkupac közepére érkeztek. Mindenfelé törmelékek hevertek...
-Hát itt meg mi a fene történt...? Végülis ki a franc robbantotta ránk a raktárt?! - kérdezte méltatlankodva Rodney.
-Nem tudom, de szerintem ugyanez a személy akarta a Blue-Ray meghajtót is. - mondta Gordon.
-Legalább egy haszna van a dolognak - jegyezte meg a bajsza alatt Gründolf.
-Éspedig?
-Hát azok a piócák, a bérgyilkosok, no meg Piszkos Fred, és Fülig Jimmy is ott pusztultak...
-Így aggódnak a sorsomért? - jegyezte meg egy hang.
A csapat egy emberként pördült meg. Nem más állt ott, mint Piszkos Fred!
-Ez a rohadék elpusztíthatatlan - dörmögte Gründolf. - Hogy jutottál ki?
-Még azelőtt kiugrottam az ablakon, mielőtt a bomba robbant volna. És ezt az agyalágyultat is magammal hoztam - bökött Jimmy felé, aki még mindig ájult volt.
-És most mit akarsz tőlünk?
-A pénzemet - mondta a kapitány, és előhúzott egy muzeális értékű, fél méteres forgópisztolyt.
-Hó - hőköltek hátra kollektíve a csapat tagjai. - Mit akar azzal?
-Elloptátok az erszényemet. Ezért most agyon kéne hogy lőjelek titeket, de megelégszem Gründolffal is, ha visszaadja az erszényemet.
-De... hát nincs nálunk az erszénye...
-Hm... Akkor az a rohadt tolvaj vette el...
Lara csuklani kezdett.
-Milyen tolvaj?
-Aki éppen azelőtt ugrott ki az ablakon, hogy én utánavetettem volna magam. El is kaptam volna, ha nem állít meg egy alattomod vizitdíjautomata. Szörnyűek ezek a hatóságok.
-Figyeljen Fred, nincs nálunk a pénze - mondta Gordon. - Nekünk lenne számonkérnivalónk magán. Hol a Blue-Ray meghajtó?
-Az erszényemben volt - jegyezte meg flegmán a kapitány.
-Akkor kénytelenek leszünk a tolvaj után menni...

... Ahogy Lara berugta az ajtót, hatalmas robbanás rázta meg az épületett. A hordók és az alattuk lévő 100000000000 tonna nitro, glükő meg mit'omén glicerinek és TNT-ék együttes erővel robbantak fel rettentő pusztítást okozva. Hőseink (hála Gordon és Mackey gyors reakciójának) az utolsó pillanatban felhúzták magukra a személyi pajzsukat. Ettől nem robbantak fel csak a robbanás ereje miatt elkezdtek sodródni a téridő kóntínyumban. Zavaros térben utaztak végig, de egyszer csak hirtelen kitisztult minden. Egy homok városban voltak. Az egyik táblán ez állt: dust2. Ekkor Smafu különös kommandósnak kinéző embereket vett észre balról fejélük közeledni. Jobbra nézett ott meg valami terrorista gyanús kinézetű emberkék voltak. AZ egyik hátán egy bomba volt. Uriel félkómásan egy fedezék mögé húzodott ahová a többiek is követték őt. A két társaság között megindult az össze csapás.
-Fire in the hole! - üvöltette az egyik kékruhás majd egy flashbanget vágott a tömegbe. Gépuska hangja mordult fel. Lara megjegyezte hogy ez egy M4-es volt.
-Bumm HECCSÁT- üvöltötte a kékruhás fickó, majd késsel neki esett a melete lévő embernek. -I powned you n00b!- sípítozott, amelynek egy csúnya heccsát lett a jutalma. A terroristák befuttak egy ajtón. Hőseink nem sokára pittyegést kezdtek el hallani, majd megint zavaros lett a kép és tovább utaztak...

Egy szisszenő hang kíséretében, kialudt a kandallóban a tűz, majd még egy szisszenőhang kíséretében a gyertyákkal kirakott valaha hajókormányként funkcionáló csillár is.

Lara halványan elmosolyodott és behunyta a szemeit. Valami puffant a padlón de hogy mi azt senki nem láthatta a koromsötét szobában, Lara sem de tudta hogy mi ez. Mindenki szitkozódni kezdett, valaki a sötét miatt valaki azért mert egy koszos dorkó, kötött ki a szájjában, aztán mindenki mert csaknem megvakultak. A padló végigguruló, most egy heves exoterm reakció keretében lángoló magnéziumtól felrobbanó villanóbombától.

- Garrett?
- Lara! - susogták titokzatosan majd csókot váltottak, és az ablakfelé iramodtak. - Nem szeretem mikor, ilyen helyzetekbe kerülsz! Legközelebb nem húzlak ki - vágta rá, miközben kikapta a pohárból a setonokat és levágta a kapitány kékselyem erszényét.
- Tünjünk innen! - mondta a lány majd karon fogva a tolvajt együtt ugrottak le a kikötő jeges, egyébként jeges vizébe.

Garrett az ölében hozta ki Larát és az egész olyan romantikus volt, de egyikük sem szégyelte, hiszen házasok voltak férj és feleség olyanok voltak mint a pizza és a sajt, virág és a cserép, jó és a rosz, alfa és omega, benzin és motor, sóska és sáska... ... ketchup és sültkrupli, foci és sör, fekete és fehér... Ez alatt a durván két hét alatt olyan szoros olyan tökéletes kapcsolat jött létre köztük hogy azt nem rendíthette meg semmi. Igaz nem sok időt töltöttek együtt, mert Garrett éjszaka dolgozott Lara meg nappal, de azért jól elvoltak az a napi két perc mikor hajnalban és este kilicset cseréltek a bejárati ajtóban bőven elég volt mindkettőjüknek.

- Vissza kell mennünk a többiekhez! - vetette fel Lara
- Egyedül dolgozom!
- Na de!
- Nincs na de. Láttam hogy a kapitány nem is adta el sem a mágus, sem a császár cuccait csak elrejtette egy lyukas hordóban, amit én már meg is szereztem de még ma este el akarom adni Bennynek.
- Jól van szivem, menj! - megcsókolta - nekem itt van dolgom. - azzal betárazta, két hűséges pisztolyát amit férjura volt szíves visszalopni neki és berugta az ajtót...

Lara és az ikrek (pisztolyok) és a másik ikrek (khmm) így öten mentek fel a lépcsőn a szobáig ahol az előbb még ők is voltak, végigmérte az ajtót és akkorát rúgott belé hogy az keretestűl küszöböstül beszakadt ...

... de ekkor egy váratlan pillanatban belnyúlt a saját szemgolyójába és ráfolyadta a kislányra!!!
-Ááááááá - Üvöltött fel Gordon és Mackey egyszerre - Úristen ilyen ronda rémálmot!
Az üvöltéstől Lara megbotlott, és belevágta a kését egy szekrénybe. A szekrány polca leszakadt és egy kugli golyó landolt a félig kómás Jimmy fején . Ő még tántorgott egy sort, majd ráesett az egyik asztalra ahol Gründölf varázs zsetonjai voltak. A Zsetonok bele estek egy pohár vízbe ami kiborult. A víz bele csorgott egy kenyér pirítóba ami kiverte a biztosítékot. A lámpa ketté tört és a szikrák meggyújtották az olajos hordókat. Eközben...

Miközben Lara a kötelékeit próbálta megoldozni, a többi fogoly (már aki ébren volt) rettegve figyelte a kapitányt, aki az előző közjátékot szokásos megvető képével nézte végig. Gründolf közben szóba elegyedett a kapitánnyal.
-Mi a francot keresel itt? - kérdezte Fred.
-Ezt én is kérdezhetném... És egyébként is mikor akarod visszaadni az ellopott cuccaimat?
-Eladtam - jegyezte meg flegmán a kapitány.
Közben Uriel közbeszólt.
-Maga kizsebelte a mágust? Akkor maga jobb, mint ő?
-Ha nem lennék megkötözve, akkor megszorongatnálak egy bizonyos helyen - vetette oda a mágus. - És mi volt ez a kis közjáték az előbb?
-Ez volt dr. House. Régi barátom, és tartozott nekem. Áthívtam, hogy gyógyítsa meg ezeket a pojácákat - bökött Anno, és Mr. 47 felé. - Jimmy csak akadékoskodott.
-És mikor szándékozol minket elengedni?
-Még nem döntöttem el... Lehet, hogy a tengerbe dobunk titeket, persze csak miután kaptatok egy szúrást, egyébként kegyetlenség lenne.
-Már ki se akarsz minket zsebelni? - kérdezte gúnyosan Gründolf.
-Igen, megvolt - a mágus erre elsápadt. Amennyire érzékelni tudta, a lopott cuccai (köztük két smaragdberakásos tőr) eltűntek; ezzel együtt a varázszsetonjai is...
És ezt a pillanatot választotta Lara arra, hogy immár szabad kezeivel felugorjon...

-Ki a franc??? -kérdezték kórusban
-Piszkos Fred a kapitány - mondta Gründölf halál sápatt arcal, majd orra alatt duzogott tovább: - Ezért még kap az REJTŐzködő.
-Na elég a dumából- mordult rájuk Fülig Jimmy - Felkellni! Hőseink ekkor báb formációba próbáltak feltápászkodni, nem túl sok sikkerel. Egyszer csak hirtelen kicsapódott a fajtó (mert ugyan is egy faházban voltak egy lerobbant kikőtőben) és egy botos ember sántikált be rajta. Fülig Jimmy-nek behúzott egyet aki az ütéstől elájult, és miután a Kapitányt is legalább nyolcszor le idiótázta, bekötötte Mr. 47 sebét majd kisétált az ajtón. Eközben Lara megszerezte a késétt és elkezdte kiszabadítani magát, de ...

Fülig Jimmy és Piszkos Fred egy pillanat alatt összekötözték eszméletlen áldozataikat - már persze azokat, akik eddig nem voltak összekötözve. Anno 47 és Mr. 47 már alig vérzett, bár ruhájuk még igen jól mutatta a szúrás nyomait, illetve a helyet, ahol Piszkos Fred beléjük törölte a kést. Nem voltak túl jól, bár a vérzés elállt, és úgy tűnt, nem ért fontosabb szervet a szúrás: Mr. 47 alapból igen jól regenerálódott, Anno 47 meg már hozzászokott a szúrásokhoz. HK-47 kissé szerencsétlenebbül járt: Fülig Jimmy ütése elindított nála egy resetet, majd rögtön egyteljes töredezettségmentesítést, így több órára eszméletlen maradt.

A fogvatartottak ébredezni kezdtek: előbb Uriel ébredt fel, és szomorúan konstatálta, hogy nem tud mozogni, emellett az ékszerboltból vásárolt cuccai eltűntek. Meredt szemmel nézett a vállas Jimmy-re, majd a toprongyos vénemberre.
-Elnézést... miért tartanak még fogva minket...? - kérdezte, miután látta, hogy eddigi fogvatartói is az ájultak népes táborát gazdagítják.
-Próbálnám kitalálni, hogy mit csináljunk veletek - jegyezte meg a kapitány méla undorral.
Lassan ébredezni kezdett a csapat többi tagja is. Rodney és Gordon (akik álmukban többször kérték Carter alezredest, hogy valamit erősebben csináljon, ezzel arra ösztökélve Fülig Jimmy-t, hogy megint fejbevágja őket, valami naggyal) nagy horkolva tápászkodtak volna fel, ha kötelékeik engedték volna. Jobb híján azon törték a fejüket, hogy kik lehetnek legújabb fogvatartóik. Ezt nem is átallották megkérdezni.
-Elnézést, de mégis kik önök, és milyen megfontolásból tartanak fogva minket?
Jutalmuk egy-egy pofon lett, amitől megest álomba szenderültek. Uriel rettegett.

Lara és Smafu arra ébredtek, hogy a két fizikus természetű palimadár rajtuk landol a pofonok következtében. Megpróbálkoztak felülni.
-Ki a franc ez a két muksó? - súgta Smafu Larának.
-Mittomén...
Ezután megpróbáltak kiszabadulni. Smafu éles körmeit vette igénybe, de semmit nem használt a vastag hajókötél ellen. Lara a gyönyörű, gyémántberakásos kését kereste, de az már (többek között sok más dologgal) újabban Piszkos Fred tulajdonát gazdagította. Smafu, aki úgy érezte most jött el a megfelelő pillanat, bepróbálkozott Laránál.
-Óh... tudod én már régóta azt akarom mondani, hogy én... téged... - de ezúttal nem Fülig Jimmy, hanem Lara kábította el a nyomulós murlocot, méghozzá jobb híján egy fejeléssel.
-Rohadt kis kétéltű...

Gründolf ébredt fel utoljára, nem csoda, hiszen alapos nyugtatóadagot kapott HK-tól. Megpróbálkozott egy kötélkioldó bűbájjal, de ahelyett, hogy az működött volna, inkább epilálta a jobb és bal alkarját.
-Hm... hogy a francba...
-Már nálam vannak a francos varázszsetonjaid...
Gründolf elsápadt:
-Piszkos Fred a kapitány!

Kezdjük: Hitman

Egyetértek, a Három testőr afrikában van filmen is.

Kalandregényíró volt. Rengeteg regény illetve novella öregbíti a nevét, annál is inkább, hiszen ezek mindegyike remek.

Ezesetben rátok hagyom az elmebeteg következő fejezetét is. Ki az a Rejtő Jenő? De most télleg? Komolyan nem olvastam még tőle semmit, de a nevével már találkoztam, milyen témában ír?

Ne mondd, hogy nem hallottál még róluk. Még CheAttila is hallott róluk

Ők Rejtő Jenő (P. Howard) figurái (nem az egyetlenek). Mindketten nagy szélhámosok, Piszkos Fred ezenfelül igazi gazember, akinek számlájára már nem kevés gyilkosság is felróható. Bár ez a rövid jellemzés igazából olyan, mintha a dezoxiribonukleinsavra csak azt mondanánk, kicsi, úgyhogy sztem nézz utána jobban

Piszkos Fred és Fülig Jimmy... Ők kik is?

Mint az várható volt, a kis pojáca társaság tagjai nem jutottak messzire, mikor a 47-es társaság tagjai megtalálták őket. A kis csapat éppen engedélyezett magának egy szabadnapot: éppen Szingapúrban jártak, és szétszéledtek a városban a csapat tagjai.

Smafu éppen egy hipermarketben járt, mikor meglepte Anno 47. Smafu éppen az intim síkosító feliratú cuccok előtt piszmogott ("Nem értem, nem is csúszik jobban..." mikor Anno 47 zsákot húzott a fejére.
-NE!!! NEEEEE!!! Megmondtam, hogy nem megyek vissza a peepshow-t takarítani!!!

Gordon épp egy fizikus-konferencián vesztegelt Rodney-val, és együtt bámulták Carter alezredes előadásának... khm, finomabb részeit. A hátsó sorból bámultak, Gordon gravi gunjából kis bütyköléssel majdnem csillagászati minőségű távcsövet bütyköltek, majd infrafény segítségével nézegették a...... képleteket. Fel se tűnt nekik, mikor Mr. 47 két kloroformos rongyot szorított szájukra és ornyílásukra. Ekkor bepakolta őket a Barkasza hátsó részébe, és elporzott.

Uriel éppen ékszerboltjában próbálta beszerezni Gründolf által lenyúlt cuccainak legalább másolatát, aztán szomorúan jött rá, hogy nincs miből, mivel Gründolf a pénzét is lenyúlta.
Ekkor lépett be HK-47. Wireless ráhangolódott az üzlet hangbemondójára, és elkiáltotta beleordította:
-TŰZ VAN!!!
Ahogy számította Uriel is pánikolva rohant ki. Egy elegáns mozdulattal mögé került az utcán, és beépített tűi egyikét óvatosan Uriel nyakába szúrta, aki a rejtett altatótól azonnal összeesett. HK felkapta a testet, beindította jetpack-jét és tovarebbent.

Larát Mr. 47 nem kapta el könnyen. Miután a lopakodás befuccsolt (kiszúrta őt Lara egy tükörben, mikor a női vécében kezet mosott; azt, hogy Mr. 47 hogy jutott be a női vécébe azt nem tudni, mert csak nőket enged be egy őr) és kirohanva a Szingapúr Pláza összes emeletén össze-vissza lövöldözve, Mr. 47 csak az első szinten fogta el Larát, mikor is az elesett, egy külön számára elhelyezett banánhéjon, és felkenődött a szemközti falra. Egy filmes csoport fel is vette a bakis filmjeihez. Miután mindegyikbe beleeresztett egy golyót, Mr. 47 bepakolta Larát a Barkaszba, Rodney és Gordon mellé.

Gründolf-fal is megszenvedett HK-47. A mágus önműködő paranoiájának köszönhetően észlelte, mikor a droid mögéosont. Épp mikor a Négyzsírvú Macskához intézett társasági helyen meg akarta lincselni egy nem fizető kuncsaftját, érezte, hogy valaki mögötte piszmog valamivel. Botjával maga mögé vágott erőből, bízva benne, hogy összemorzsolja támadója tökét. Ez nem sikerült neki, mivel ahova ütött, ott kemény titániumötvözetre talált. Rövid harc következett, Gründolf csokiszószt fröcskölt, de HK végül lefegyverezte, és jó adag nyugtatót adott be. A mágus békésen hortyogott.

A három ügynök egy elhagyott külvárosi lakásban találkoztak. Épp elkezdték tárgyalni, hogy kihez vigyék a delikvenseket, mikor rájuk törték az ajtót.
-Látod fiam, Jimmy, mondtam, hogy nem tartanak itt rumot...
A küszöbön Piszkos Fred, a kapitány állt!
A bérgyilkosok pisztolyaik után kaptak, de Piszkos Fred kése megelőzte őket. Mr. 47 súlyos sebbel zuhant a padlóra, ugyanúgy Anno 47 is. HK-47 elkerülte a szúrást: Fülig Jimmy egy üveget vágott a fejéhez, amitől a robotnak hirtelen egyensúlyi problémái lettek, és a földre zuhant...

- bip...bip...bup...bopbop...bup - szolmizálta egy mobiltelefon billenyűzete ahogy egy rezsketeg, véraláfutásos, 25 helyen eltörött, kificamított, begyulladt, véres kéz betárcsázta a szükséges telefonszámot...
- Nonstop pizzafutár szolgálat, miben lehetek a szolgálattjára - kérdezte egy női hang
- Margarita pizza rendel, Olasz tomato de fantastico-val, Magyaros paprikával, Német sörrel, Svájci bicskával, Svéd tőkehallal, és Skót Whiskey-vel, és egy nagy adag Francia hagymalevessel...
- Ez ... Uram ezt, nem kérheti...
- Miért is?
- Mert nincs ilyen az étlapon...
- Adja a főnökét!
- Miért?
- Mert az ég kék, a fű meg zöld.
- Miért,
- mert a delfin jobbra gurul, ha a nap ordináta tengelyével 25 fokos szöget zár be a konkáv filharmonikus disztichonos materia...
- Mi az a materia?
- matamatikai algebra trigonometrikus együtthatójának elemi része illetve algoritmusa.
- Igen, itt a főnök! - böfögte, félreismerhetetlen Hutt torok hangján a főnök, felváltva a női hangot
- Itt a 47-es ügynök, a küldetés meghiúsult, a pénz nincs kifizetve, megsebesültünk, szükség van egy orvosra ... nyögte a földön fekvő kopasz orgyilkos
- Indoklást!
- Egy enigmatikus, lény alászála az egekből és elintéze minket - krákogta most egy másik, vértől csatakos, valaha fehér csuklyás tunikában andalgó gyilkos...
- Az orvos úton van... - röfögte a hutt majd, szétkapcsolt a vonal

A 47 esek percekig szenvedtek mire megjelent az ajtóban az anya, fedőnevű ügynök... akinek mellesleg valóban Anya volt a neve... Alkimista volt, és még fiatal lányként szervezte be a főnök... Ha, Mr 47 észnél lett volna elgondolkodik rajta, hogy hogy a csudába jött ide Anya másfél perc alatt, aikor neki egy Harrogath nevű svájci városban kéne strázsálnia... De nem gondolkodott, nem volt hozzá sem ereje sem lélekjelenléte, Mr 47 nem élt csak létezett...

Anya a fiatal, mellesleg gyönyörű hajadon, körüljárta mindegyiküket majd előkapva egy csavarhúzót és két healing potiont... elláta a szenvedőket...

Creed már tapasztalatból tudta, hogy minden ami ténylegesen gyógyítólag hat, annak az íze borzalmasan rossz, vagy pedig az utóhatásai járnak súlyos szenvedésekkel...
Ami a healing potiont illeti mindkét dolog jellemezte... De nem teheette mást hagyta hogy Anya az ölébe emelje fejét, majd a szájához tartva lassan kortyolni kezdte a három literes flakon tartalmát... Az még hagyján, hogy sör van benne, de milyen... tescos, ennél már csak a bikamájának híg leve, volt rosszabb (ez és a sör adta az italnak 1-1 literét) a harmadik liter, süreje, nyeregbőr cserző lé, traktorgumival, medvecukorral, és pakurával pürésítve...

Lassan nagyon lassan tűnt el a gyógyítal, a két emberi ügynök szájjban, de ezután következett csak a java... Mindkét ügynök görcsösen fetengett, a gyomorfalukat feszítő 3-3 liter anyagtól és a másodpercek alatt összforradó csontok és izmok keltette fájdalomtól...

Amig a két emberi ügynök a földön görgött hempergett és gyógyúlt... Anya talprarántotta a sarokban ülö Hk-47-et, majd dühösen csípőre tette a kezét, majd előkapta régi, még a konzervgyárból elcsort, original gázpalackok felszerelésére használatos rozsdás vlláskulcsot...

- George Wilson te ... (fél percnyi szitkozódás) ... te gazewmber, hogy 25 év után semvagy képes megjavítani ezt a szovjet mosógépet (mert hogy Hk-47 először mosógépnek készült, aztán George Wilson megbarkácsolta kicsit és egy ilyen bérgyilkos droidot hozott ki belőle) ... ( újjabb szitokáradat) ... Hogy mindent nekem kell megcsinálni. - azzal beakasztotta a villáskulcsot a droid nyakába és egy erőteljes húzással, visszafordította azt rendes irányába...
- (észrevétel)Hk-47 akcióra készen áll... (kérdés) Kit ölök meg?
- Fiygeljetek, a főnök dühöng... Azok az átkozottak meglógtak a pénzünkkel, a célpont a korábbi megbízók díszes társasága... A főnök a fejüket akarja.
- Értettük nyugtázta a kopasz, a célpontok likvidálva lesznek...

Ekkor kopogtattak az ajtón, mindki lekuporodott, fedezékbe húzodott, Mr 47 kinyitotta az ajtót...
- Uram, családi pótlék, itt írja alá! -nyekeregte a postás
- Áh köszönöm...
- Mr 47 huzott egy Xet a elismervényre majd átvette a zsebbpénzt és mivel a postás látta , hangtompítós pisztollyal gondoskodott az esetleges következményekről..., bevonszolva a tetemet egy sluszkulcsot vett magához majd kisietet és bepattanva a zöld barkaszba elindult hogy likvidálja a prédát...
A barkasz hangjára, már HK, és Anno is felriadt és egymást tépve lőve, ütve-rúgva igyekeztek kifelé a lakásból...

Creed, a közeli neon fényel reklámolt biliárd szalon felé vette az irányt, ahol három Easy Rider sörözött és hangoskodott, mutogatva egymásnak mocijaikat...

A három Tafer már épp megszólította volna a fejét leszegő, fehér csuklyás alakot mikor az lecsapott. Nyíilpuska lövedék süvített a levegőben majd egy tőr villant és kkét fickó mint a zsákok döltek el, a harmadik hátrált és törött sörösüveggel hadonászva próbálta magától, távoltartani a betolakodót, miközben kislányos hangon visított...
Creed a levegőbe szökkent, és ekkor egy percre megállt a kép, karvértjébe rajtett tör megvillant hogy aztán elmerüljön egy kövér tokában... Creed mint egy macska gubbasztott az áldozatán majd hátra szaltót levágva pattant egy citromsárga Kavasaki nyergébe... A motor felbőgött és elhúzott, Zingapurba, a távoli Wisconsinba...

Hk 47 ellenben nem körülményeskedett, előkereste a hatmilliárd audió fájlt tartalmazó audió könyvtárából azt a két fájlt amire szüksége van és lejátszotta őket...
- (hangos fütyülés) Hé, Taxi!
- Azzal bepattant az előtte csikorogva, gumit égetve lefékező, felspojlerezett fehét Taxiba és ő is elzúzott...

Anya is kilépett és megcsóváta a fejét... Majd egyszerűen teleportált...

ZÁMBÓ ÁRPIT!!!!

-...Hmm...Hát ez sem az...-mondta Chuck, és egy hanyag mozdulattal átdobta a jobb sorsra érdemes Árpit a válla fölött.
-Akkor a következő lesz!-jelentette ki diadalittasan Uriel.
-Ha nem mondod, még a végén hülyén halunk meg!-horkant fel egyszerre Rodney és Gründolf.
-Lássuk a medvét!-mondta Chuck, és felhajtotta a harmadik ipse csuklyáját...
DURR!!!
Az ólmos bot azonnal lecsapott Chuck koponyájára, de ő csak röhögött.
-Ha ezt egy darabig csinálod, talán még csiklandozni is fog.
Garrett még bepróbálkozott a köhögtető nyílvesszővel, a bombával, meg még egy-két spéci cuccal, de a válasz csak egy unott pörgőrúgás volt...
Miután Gründolf átkutatta a sarokban teljesen irreális pózban heverő ájult mesertolvajt, és visszaprivatizálta a szütyőjét, plusz potyában néhány felbecsülhetetlen értékű műkincset, amik egyik-másik zsebből potyogtak ki, szintén magához vett, felállt, és így szólt:
-Nos, minden megvan, azt hiszem, mehetünk tovább.
-Ok.
-Ok.
-Ok.
-Ok.
-Khmm...
Miután mindannyian egy percig hajbókoltak Chuck Norris előtt, és minden létező nyelven megköszönték felbecsülhetetlen segítségét, ő kegyesen elengedte őket.
Mikor már az utcán voltak, Gründolf megszólalt:
-Az egészben a legjobb az volt, hogy Chucknak hála, nem kellett kifizetnem a bérgyilkosokat. Ennyivel is több marad NEKEM...

És Urielék csak vártak... vártak... vártak és vártak. Mivel Gründolf New Yorki garzonjában húzták meg magukat, relatív kényelemben részesültek: kétes eredetű orosz kaviár, kiváló francia borok, és francia ágyak várták őket, melyeket a mágus egy botcsapással és mágiával (no meg egy disznóölő szecskázóval) kettéválasztott. Éppen egy éjszaka Gordon kedvenc Louis Armstrong cédéjére próbáltak elaludni (Gordon ruhájában szériatartozék volt az mp3 lejátszó) mikor dörömbölést hallottak. Gründolf, mint házigazda kedvenc szivecskés boxeralsójában és elmaradhatatlan süvegében nyitott ajtót:

-Hozott a rosseb...
-Állítás: elhoztam a kívánt célszemélyt. Kicsit megnyírbáltam az organikus húscsomagot, de még tökéletesen használható. Reménykedő kérdés: esetleg fejbelőhetem, megkönnyítve a dolgukat? - kérdezte HK-47, miközben egy tépettruhájú egyént hozott be.
-Öhm, hát ez remek - mondta Gründolf, majd nekiállt felverni a többieket. - Hé mocskos banda! Ébredni! Itt a suttyó tolvaj!

-Remek! - ugráltak ki sorban a csapat tagjai az ágyukból.
Ám még mielőtt komolyan kérdezgetni kezdhették volna a tolvajt, megszólalt a droid:
-Ideges hozzászólás: kérném a számomra kijelölt pénzösszeget, ami ha nem tévedek - márpedig tökéletes memóriaegységemnek köszönhetően ez lehetetlen -, akkor 30000 dachtarin volt az összeg...

Ám ekkor újra dörömböltek, ezúttal Uriel ugrott az ajtóhoz:
-Kivagy?
-Mr. 47. Meghoztam a célszemélyt.
Uriel megdöbbenve nyitotta ki az ajtót. Mr. 47 behozott a hátán egy feketeruhás pasast, aki az eszméletlenség bódító állapotában leledzett abban a pillanatban.
-Várjunk, de hát már van egy Garretünk! - kiáltott fel mindenki kórusban. Uriel elájult, de ezt már mindenki megszokta.

Ezután csönd lett. Egy pillanattal később lélekharangként hatott az ajtón az újabb dörömbölés.
-A f*sz van itt!!! - nyitott káromkodva ajtót a mérges mágus.
Már meg sem lepődtek, mikor Anno 47 a fehérruhás bérgyilkos esett be az ajtón, karjai közt egy vergődő, összekötözött alakkal.
-Meghoztam a pasast. Egész könnyű volt elkapni... -majd meglepődve pillantott fel a kis bérgyilkos-társaságra.

-Enhh - kezdte Gründolf. - És most mégis hogy a fenébe döntsük el, hogy a három közül melyik az igazi? Mert én nem láttam nagyon az arcát a suttyónak!

Na már gondoltam írok, annyira kihaltnak tűnt itt a topic, remélem hasonlóan elmés folytatások születnek...