PC-alkatrész kisokos

A videojátékokra vagy munkára épített PC-kben közös, hogy a különböző célfelhasználás ellenére is teljesen ugyanolyan komponensekből állnak. Mivel azonban néha természetesnek vesszük az alkatrészek nevével való dobálózást, talán nem árt röviden átismételni, mik is egy modern PC alkotóelemei.

A PC-alkatrész kisokos csak a legfontosabb információkat tartalmazza: mi az az alaplap, mi az a videokártya, mit csinál a processzor, mit nevezünk perifériának és miért nem lehet memória nélkül PC-t építeni. Anyagunk célja az általános tájékoztatás, valamint a PC-szereléssel kapcsolatos alapvetések megismerése. Lássunk is neki!

Alaplap

Az alaplap minden PC legelső komponense: ez az az alkatrész, amibe az összes többi elem csatlakozni fog, így fontos, hogy a megvásárlásakor figyelembe vegyük a kinézett típus időtállóságát is. Az alaplapoknak három kulcsfontosságú tulajdonságuk van:

• a csatlakozók száma/típusai
• slotok száma/típusai
• a processzorfoglalat típusa
• az alaplap mérete

Slotnak azokat a csatlakozófelületeket nevezzük, amikbe a többi alkatrészt illeszthetjük, illetve ide tartoznak a perifériákért, kiegészítő hardverekért felelős portok is, mint például az USB-k – ezekről alant olvashattok részletesebben. A slotokkal kapcsolatban a gyártók mindig pontos tájékoztatást adnak a termékeik weboldalán.

A processzorfoglalat még a csatlakozóknál is fontosabb, két okból kifolyólag: az egyik, hogy korunk platformjai nem kompatibilisek egymással, tehát egy Intel processzorokat fogadó alaplapba nem illeszthetünk bele AMD processzort és fordítva; a másik, hogy a processzorfoglalatok – vagy más néven socketek – időről-időre cserélődnek az azonos gyártók platformjain is, azaz egy 10 éves alaplap, hiába AMD-s, már nem tud befogadni egy modern AMD processzort. Jelenleg az Intel Socket LGA 1150-es, valamint az AMD-s AM3+ és FM2+ foglalatok a legfrissebbek, de ezek persze változhatnak idővel.

Az alaplap mérete nem minden esetben befolyásolja a termék felszereltségét vagy minőségét, de muszáj tudnunk, hogy mekkora alaplapot veszünk, mert ha nem figyelünk, akár az is előfordulhat, hogy nem fér be a számítógépházba. Például egy ATX méretezésű alaplaphoz ATX támogatású házra lesz szükségünk.

Alaplap vásárlásakor alapvetés, hogy ha megvan, milyen platformot szeretnénk (tehát Intel vagy AMD, és azon belül is melyik foglalat vagy chipkészlet), akkor a slotok és csatlakozók száma – tehát a felszereltség – és a gyártó kiléte alapján érdemes döntenünk. Általános igazság, hogy ha egy alaplap népszerűbb cég terméke, és nem a legolcsóbb kategóriából kerül ki, akkor annyira nem lehet mellélőni vele. A garanciára azért mindig figyeljünk oda.

Processzor

A processzor (avagy CPU, esetleg APU) a számítógép „agya”: az alaplapba ültetett főegység végzi a számítógép feladatainak nagy részét, és alapvetően határozza meg a konfiguráció teljesítményét. A processzorok lehetnek egy- és többmagosak, manapság épp a 4 magos modellek a menők (de már léteznek 6 és 8 magosak is).

A processzor nem olcsó mulatság, a termék piaca pedig meglehetősen szűk: gyakorlatilag csak az AMD és az Intel verseng egymással az általános személyi számítógépek világában. Ha ismerősen cseng a két gyártó, akkor az nem a véletlen műve: mint fentebb szó volt róla, az Intel és az AMD az alaplapok platformjait, foglalatait is meghatározza. Így egyértelmű, hogy processzor vásárlásakor figyelni kell a

• processzorfoglalatra
• teljesítményre
• fogyasztásra

is, sőt, utóbbi esetében már a tápegységgel is meggyűlhet a bajunk, ha nem vagyunk körültekintőek. Az örök kérdés persze az, hogy Intelt vagy AMD-t vegyünk-e. Nos, mi most nem mennénk bele egy ilyen vallásháborúba, egyébként sem ez a cikk célja.

Memória

A memória, másnéven operatív tár, a processzorral és más komponensekkel, valamint programokkal áll folyamatos kapcsolatban. A PC-s alaplapokon általában minimum 2 db memória-slotot találunk, ezekbe illeszthetők bele a RAM-ként emlegetett memóriamodulok. A memóriák a processzorok fejlődésével egyetemben gyorsulnak és változnak; jelenleg a DDR szabvány negyedik variánsa számít a csúcsnak, de ilyet még csak az abszolút felsőkategóriás gépekben láthatunk. A memóriák teljesítménye (vagy inkább sávszélessége) nagyban függ az órajelüktől, amit általában MHz-ben szoktak megadni. Vásárlásukkor figyelnünk kell az

• alaplap által támogatott memóriatípusokra
• az alaplap és a processzor által kezelt maximális memóriasebességre
• a RAM-ok méretére,

valamint arra, hogy a hatékonyabb memóriakezelés érdekében legalább két modult illesszünk az alaplapba a megfelelő foglalatokba (ez a kétcsatornás memória használat miatt kell, gyorsabb lesz a gép). A memóriák estében is él az alaplapok márkai kikötése: a jobb, nevesebb gyártók termékei, mint az OZ, a Kingston és a Kingmax általában hosszabb garanciát és jobb tuningteljesítményt kínálnak.

Videokártya

A PC-alkatrészek egyik legfontosabbja, különösen akkor, ha az ember gamer-PC-t épít: a videokártya, röviden VGA felelős a képernyőn megjelenő kép kirajzolásáért, illetve a 3D-s alakzatok felépítéséért. Manapság a modern processzorok gyakran saját grafikus vezérlőt tartalmaznak, de ez az esetek többségében azért még nem elég a nagyobb játékokhoz.

A videokártya egy speciális slotba illeszkedő komponens, ami a grafikus vezérlő chipen felül még saját memóriával is rendelkezik. Bizonyos szintig fontos a memória mérete, de még fontosabb annak a sebessége, ami az órajelétől és az adatbuszának szélességétől függ. Utóbbit bitekben szokták mérni és általában 64-512-ig terjed. Előbbi a belépőszintű VGA-kon van, míg a 384 és a feletti régió az abszolút csúcskártyákon.

VGA vásárlásakor is oda kell figyelni, hogy

• a vett kártya beleférjen a gépházba
• a VGA-hoz is legyen elég tápkábel/erőforrás
• a videokártya felszereltség megfeleljen az elvárásainknak.

Bár a videokártyákat szokás elsősorban játékos hardvernek titulálni, valójában ennél többről van szó, hisz készülnek VGA-k kifejezetten grafikai munkákhoz és multimédiás alkalmazásokhoz is. A VGA-kat a teljesítményük és az általuk támogatott funkciók, illetve fejlesztői felületek, avagy API-k függvényében szokás rendszerezni, illetve generációkra bontani. Jelenleg két GPU-gyártó uralja a piacot: az AMD és az Nvidia. A videkokártyák gyártói azonban az alaplapokhoz és a RAM-okhoz hasonlóan más-más felszerelésű VGA-kkal rukkolnak elő. A nevesebb márkák elsőbbsége ebben az esetben is kiemelendő.

Háttértár

A háttértár az a komponens, ami a számítógépre pakolt adatok archiválásáért és mozgatásáért felelős lehet

• mechanikus tároló, tehát merevlemez, azaz HDD
• memóriaalapú tároló, azaz SSD.

Az SSD és a HDD között elsősorban a sebesség a legnagyobb felhasználó által is észlelhető különbség: az SSD sokkal gyorsabb, mint egy HDD, igaz, méretében nem mindig éri utol azt, illetve sokkal többe is kerül. A HDD ellenben lassabb, de olcsóbb, és sokkal nagyobb – jelenleg akár több terrabájt adatot is rápakolhatunk egy-egy nagyobb merevlemezre.

Tápegység

A tépegység felel a számítógép energiaellátásáért. Teljesítményét wattban adják meg, és minél erősebb, annál magasabb energiafelvételű hardverek kiszolgálását teszi lehetővé. A tápegység vásárlásakor figyelni kell a

• tápcsatlakozók számára
• a táp teljesítményére
• a gyártóra,

mert utóbbi a tápegység estében minden más komponensnél jobban befolyásolja a minőségi mutató állását. Minél elismertebb gyártótól választunk tápegységet, annál nagyobb az esélye, hogy nem fog egyhamar tönkremenni. Fontos tudni, hogy egy megbízhatatlan tápegység akár az egész gépünket haza tudja vágni.

PC-perifériák

A periféria olyan számítógépes hardvert takar, amivel egy gazda számítógép képességeit tudjuk kibővítheteni. A fogalom szűkebb értelemben használva azon eszközökre értendő, amelyek opcionális természetűek, szemben azokkal, melyekre vagy minden esetben igény van, vagy elengedhetetlen fogalmi alapkövetelmény jelenlétük – tehát mondjuk egy PC üzemelhet monitor nélkül is, míg processzor hiányában aligha. Perifériának minősül a(z)

• monitor
• egér
• billentyűzet
• hangszóró
• nyomtató
• gamer kiegészítő (gamepad, kormány)
• hálózati eszközök (modem, USB, hálókártya)
• optikai meghajtó
• flashdrive

Megkülönböztetünk külső és belső perifériákat – belső perifériának számít például a belső merevlemez vagy a hálózati kártya, pusztán azért, mert a gép belsejében találhatók. A PC perifériák ki- és bemenet szerint is csoportosíthatók; a billentyűzet adatbevitelre szolgál, tehát benemeti periféria, míg a képernyő az adatok megjelenítéséért felelős, így a monitor is kimeneti periféria.

PC-szerelés

A PC-k összeszerelése otthon is történhet, de mi csak abban az esetben ajánljuk a számítógép házi barkácsolását, ha avatott kezekről van szó. A PC szerelésben tapasztalatlan vásárlók inkább hagyatkozzanak profikra: a legtöbb számítógépes üzletben lehetőség van jelképes összegért összerakatni az általunk megálmodott konfigurációt, de akár az is megoldás lehet, ha egy hozzáértő barátot vagy családtagot kérünk fel segíteni. Ne feledjük: inkább fizessünk többet, minthogy olyan kárt okozzunk a PC-nkben, amit a garanciális ügyintézés nem fed le!

(A cikkben felhasznált képek csupán illusztrációk.)