Az Xbox One és a PS4 megjelenésekor sokan – beleértve minket is – verték örömmel a billentyűzetet fórumon, Facebookon, Twitteren, amiért az új konzolgeneráció végre rátalált az „igaz útra”, és olyan architektúra (igen, egy és nem több architektúra; a két gép alapfelépítése gyakorlatilag azonos) felé fordult, ami a sokkal előrébb járó PC-nek már ezer éve bejött. Többmagos CPU, sok RAM, gyors buszrendszer, valamint erős, több API-t támogató grafikusegység jellemzi a gépeket. E tulajdonságoknak köszönhető, hogy végre a konzolok is túllépnek a zsákutca HD Ready képformátumon, és lassan betöltik a 1080p-s felbontású televízió minden pixelét. A folyamat természetesen lassú, egy ideig biztos sok csalás lesz a felbontásokkal, sőt, az Xbox One esetében még az is előfordulhat, hogy csak álom marad a 1080p-s natív kép.
Egy azonban biztos: a gamer-PC fejlődése nem áll meg csak azért, mert a játékipart húzó masinák teljesítménye beérte a két évvel ezelőtti csúcsszintjét, s noha eleinte gyakran hangoztatták a szakértők, hogy most egy ideig biztos lassul a számítógépes trendek előretörése, a példa az ellenkezőjét mutatja. Nagyon úgy fest, hogy pár év múlva a PC ugyanúgy köröket ver majd a konzolokra, mint ahogy eddig is tette. A különbség viszont nem a felépítésben fog rejleni, hanem a szolgáltatásokban. Nehéz megmondani, mi fog változni, és előre is csak korlátozott módon tekinthetünk, mert sok betörni készülő mánia jár még gyerekcipőben. Mi mégis belenézünk a nagy PC Guru kristálygömbbe, és megpróbáljuk kisilabizálni, milyen lesz PC-s játékosnak lenni 5 évvel a jövőben. Azért csak öttel, mert egy évtized nagyon hosszú idő; szép, kerek szám a 10, de tekintve, hogy 2024-ben már a mostani konzolok is röhejesen elavultak lesznek, maradjunk a belátható időkeretben. Különben is, a konzolgenerációk közt eltelt évek száma átlagosan még mindig öt.
„Anya, mik azok a pixelek?”
Ha feltesszük magunknak a kérdést, hogy mi az a dolog, amiben a PC már akkor a konzolok előtt járt, mikor azok új generációja bejelentésre került, egy szó ugrik be válaszként: felbontás. A kifejezetten játékra fejlesztett hardverek esetén muszáj maximalizálni, vagy mondjuk úgy, általánossá tenni egy felbontásformát, mert ezeket a gépeket mindig egy független megjelenítőre kötjük (optimális esetben tévére), ami valószínűleg az épp elterjedt formátumnak megfelelő képet sugároz. Ha pedig megvan az ajánlott konzolos felbontás, azt kell kielemezni, hogy milyen komponensekkel lehet kihasználni a belőle fakadó előnyöket. Korunkban a legelterjedtebb képarány a 16:9, felbontás terén pedig az 1920x1080 a népszerűségi csúcstartó, így a konzolok is ebbe az irányba haladnak. PC-n azonban nincsen ajánlott vagy maximális kvóta: igazából csak a monitor gyártástechnológiák fejlettsége határozza meg, mekkora képet közvetíthet a számítógép.
A felbontások változásai az elmúlt évek során,
köztük az új generációt képviselő 4K-val
Az angol Ultra High Definition szakkifejezésből alkotott UHD szabvány már évek óta köztudatban van, az idei CES-en pedig megerősítést nyert, hogy bizony ez a jövő útja. UHD tévék, UHD monitorok, UHD okostelefonok várhatók, és bár az UHD több felbontást is jelenthet, legnagyobb eséllyel a 3840 × 2160-as natív pixelszám terjed el. A stílusosan csak 4K-nak nevezett felontás már most elérhető a hardverpiacon. Minden valamire való gyártó árul brutálisan drága 4K-s televíziót, sőt, monitorból is egyre több 4K-s modell érkezik. A 2160p még luxusnak minősül, na meg kiforratlan is (pl. nagy hátránya, hogy a HDMI 2.0 elterjedéséig a legtöbb vásárló csak 30 Hz-es képfrissítés mellett élvezheti a 4K-s képet). Ez viszont idővel változni fog: szinte biztos, hogy 2019-ben a 1080p-s felbontás legalább olyan elavultnak hat majd PC-s környezetben, mint most az 1280 x 1024, emiatt pedig a gamer-PC-k is a 4K-t fogják favorizálni.
Gamer-PC a PS4 mellé
Természetesen a 4K már nem „fér el” a klasszikus 23-24 hüvelykes panelen. Valóban akadnak ekkora 4K-s kijelzők, de aki tényleg szeretné szabad szemmel látni a magas felbontás előnyeit, annak legalább 27 collban kell gondolkodnia (ez a minimum, ahol a 4K-nak már értelme van), a felső határ pedig a csillagos ég. Ebből következik, hogy a PC 2019-ben már nem az íróasztal ormótlan munkaállomása lesz, hanem a konzolokhoz hasonlóan beköltözik a nappaliba, és a hatalmas 4K (8K?) felbontású televízió mellett/alatt fog elhelyezkedni. És nem is lesz akkora, mint most.
A Steam Machine már a jövőt vetíti előre --
hiába, a Valve nem sűrűn téved
A PS4 jó példa rá, hogy miként lehet nevetségesen kicsi helyre zsúfolni egy gazdag erőforrásokkal gazdálkodó hardverrendszert, illetve a Valve-féle Steam Machines-program is a jövő praktikussággal kikövezett útját követi. Annak ellenére, hogy az egyre erősebb videokártyák és processzorok ma még durva hűtést igényelnek, az új gyártástechnológiák előbb-utóbb áthidalják a melegedés problémáját. Olyan apró talán sosem lesz a gamer-PC-nk, mint egy Blu-ray-lejátszó, de hogy a mostani tornyoknak lassan búcsút int a piac, az biztos. A szerelhetőség kérdése persze megoldásra vár, de látva a Razer Project Christine-jét, nehéz elhinni, hogy más vállalatok nem kísérleteznek a moduláris PC-vel. Vagy akár az AlienWare modellje is beválhat, azaz évente vehetünk újabb PC-t úgy, hogy a korábbi vasat beszámítják a vásárláskor. Sci-fi? Ma még igen, de öt éve a Kinect is annak tűnt.
Csakhogy van még egy fontos velejárója annak, ha a személyi számítógép a nappaliba költözik: a billentyűzet és az egér archaikus perifériákká válnak, ugyanis nem lehet kényelmesen használni őket, helyettük új alternatívák törnek előre. Ilyen az Xbox One-nál egyelőre jól működő hang- és gesztusalapú vezérlés, vagy a Steam Controller, ami a mostani irányítóknál sokkal precízebb játékélményt nyújt, még Rome 2-zni is lehet vele, pedig a Creative Assembly programja kőkemény stratégia. Jogos persze a kérdés, hogy akkor mégis miként dolgozunk majd a PC-n. Nos, a billentyűzet alternatívaként mindig elérhető lesz, csak épp játékra nem használjuk majd elsősorban (az MMORPG-kenk kívül ma sem sok stílus van, amihez tényleg elkél), na meg itt most elsősorban gamer-PC-kről van szó, azaz anyu és apu irodai PC-je marad a klasszikus asztali megoldás (bár azok sem olyanok lesznek, mit mostanában, egyre elterjedtebbé válnak az all-in számítógépek, illetve a notebookok, ultrabookok).
Az Oculus Rift egy még meg sem jelent VR-sisak,
ami mégis divatot teremtett
Vár egy új világ
Mindez azonban még semmi az igazi robbanáshoz képest: úgy fest, hogy húszéves álom után visszatér a köztudatba a virtuális valóság, és most már a technikai fejlettségnek hála pont olyan lesz, amilyennek a 90-es évek első felében megálmodták. Az Oculus Rift magányos fecskeként csinált nyarat, méghozzá úgy, hogy még nem is kapható. Mégis, a konkurens óriások észrevették a Kickstarter-siker mélyén bujkáló felhasználói vágyat, és lehetséges, hogy még azelőtt megverik szerencsétlen Oculust a saját játékában, hogy az egyáltalán léphetne. Az idei GDC-n bemutatkozik a Sony VR-sisakja, a Valve-é is esélyes, hogy kint lesz, de meg mernénk esküdni rá, hogy a Microsoft és a Google mérnökei is fejlesztenek hasonló perifériát. Mivel pedig a VR-forradalom a nyakunkon van, teljes biztossággal kijelenthetjük, hogy 2019-ben sisakkal a fejünkön fogjuk játszani a Battlefield 7-et.
Másik nem hiszem hogy gépek külalakja nagyon változna míg mindig ebben a méretbe van lehetőség legkönnyebben hozzáférni a belsőt hűteni és tuningolni nem is beszélve akik mindenféle design elemet is beleszerelnek.
Harmadjára Pc akárhogy is változtatjuk egyben munkagép is marad és ha kidobnánk az egeret és billentyűzet csak korlátoznák ezeknek lehetőségeknek kihasználását, Egyetem például elképzelhetetlen lenne pc segítsége nélkül és megnézném hogyha valaki 4k tv próbálná megírni a beadandót. Nem hiszem hogy sok embernek 1-nél több saját gépe lenne és azon szeret bármilyen feladatot elvégezni hiszen ide már saját bejáratot rendszere van.
De tök mindegy, a kontrollert használó konzolosok döntő többsége használja a rásegítést és nem is tudja mit veszít ezzel. Megtanulni talán meg lehet, talán még az egeres megoldás reakció idejét is meg lehet - távolról - közelíteni vele. No, de miért kínlódjak olyannal, amitől van jobban bevált megoldás? Talán a Valve kontrollerét kipróbálnám, az azért más, persze lehet az sem tetszene.
Abban egyetértek veled, hogy az egér mindig pontosabb lesz. De ugye a játékosok többségét ez egyre kevésbé érdekli. És mivel a PC is a nagy számok törvénye szerint éli életét a piacon, előbb-utóbb egzotikummá válnak a klasszikus irányítási eszközök. Hogy ez jó-e vagy sem, már más kérdés -- a magam részéről nem tartom bajnak, de megértem azokat, akik igen.
De tök mindegy, a kontrollert használó konzolosok döntő többsége használja a rásegítést és nem is tudja mit veszít ezzel. Megtanulni talán meg lehet, talán még az egeres megoldás reakció idejét is meg lehet - távolról - közelíteni vele. No, de miért kínlódjak olyannal, amitől van jobban bevált megoldás? Talán a Valve kontrollerét kipróbálnám, az azért más, persze lehet az sem tetszene.
Abban egyetértek veled, hogy az egér mindig pontosabb lesz. De ugye a játékosok többségét ez egyre kevésbé érdekli. És mivel a PC is a nagy számok törvénye szerint éli életét a piacon, előbb-utóbb egzotikummá válnak a klasszikus irányítási eszközök. Hogy ez jó-e vagy sem, már más kérdés -- a magam részéről nem tartom bajnak, de megértem azokat, akik igen.
De tök mindegy, a kontrollert használó konzolosok döntő többsége használja a rásegítést és nem is tudja mit veszít ezzel. Megtanulni talán meg lehet, talán még az egeres megoldás reakció idejét is meg lehet - távolról - közelíteni vele. No, de miért kínlódjak olyannal, amitől van jobban bevált megoldás? Talán a Valve kontrollerét kipróbálnám, az azért más, persze lehet az sem tetszene.