A játék kiadásakor egyébként nem vált elérhetővé az egyjátékos kampány, kizárólag a multiplayer, ami viszont meghozta a szükséges fejlesztéseket: még élethűbb harci szimulációt kaptunk, a Take On Helicoptersből tanult, új repülési modellel, hatalmas területtel és a lehetőségekhez képest szép grafikával. Sajnos ugyanakkor az ArmA 3 sem a szűkmarkúak kedvence: gyakorlatilag alig akad olyan gép, amin ne akadozna olykor-olykor.
Ez persze a rajongóknak nem újdonság: sajnos a Bohemia rendre nagy fába vágja a fejszéjét, nehezen oldják meg, hogy a programjaik optimalizált formában kerüljenek boltokba. Sokkal jobban el vannak foglalva a realizmus beültetésével: az ArmA 3-ban sincsen klasszikus értelemben vett HUD, hatalmas fényes ikon, ami jelzi, hogy merre kell mennünk, vagy épp láthatatlan falak, amik a kültedés területére szögeznek bennünket. Csak a hatalmas, bejárható terep, és persze az ellenség, akik közül már egy kósza katona is veszélyeztetheti a küldetést. Az ArmA 3 brutális kihívásra invitálja a militáns témakör szerelmeseit.
