Warface bétateszt

A Warface-szel már foglalkoztunk a PC Guruban nem egyszer, ennek oka pedig, hogy egy free-to-play üzletmodellre építő, de egyébként szinte teljes árú élményt nyújtó FPS-sel van dolgunk, amit nem kisebb csapat fejleszt évek óta, mint a német Crytek. Azt a Crysis-sorozat óta mindenki tudja, hogy a brigád mestere a látványkeltésnek, de hogy a multiplayer shooterekhez is értenek, csak a Warface bétája alatt derült ki. Ami, megjegyezzük, simán csak böngészőből fut.

Háborús arcképcsarnok

A Warface ráadásul mindjárt két játék egyben, hisz a szokásos egymás elleni lövöldözést kooperatív küldetések is kiegészítik. Mielőtt azonban rátérnénk a co-opra, nézzük meg közelebbről a Versusnak nevezet kompetitív komponenst! A Warface ezen a téren legjobban a Call of Duty-sorozatra hajaz: szűk, modernkori pályákat kapunk (dokkok, raktár, közel-keleti városka... *ásít*), két, egymással szemben álló frakcióval, a játékosoknak pedig saját avatart kell létrehozniuk, akit folyamatosan fejlesztenek a meccsek során szerezhető tapasztalati pontokból. Minél többet játszunk, annál jobb felszerelésünk lesz, de persze azt is megtehetjük, hogy igazi pénz beáldozásával hamarabb veszünk drága játékszereket.

Versusban öt játékmód érhető el, ezek a Plant the Bomb, a Storm, a Free for All, a Team Death Match és a Destruction. A béta során TDM-be botlottunk a legtöbbször, holott a legélvezetesebb mód a Battlefield-féle Rushra hajazó Storm, amiben három stratégiailag fontos pontot kell elfoglalni, illetve megvédeni, attól függően, hogy melyik csapattal játszunk. A Plant the Bomb a CS alapvetése szerint egy bomba telepítése körül forog, a Destruction pedig csak a magas szinten álló játékosok kiváltsága, lényege pedig, hogy le kell rombolni a másik team tornyát -- érdekes mód, bár kicsit lassabb a többinél, holott a Warface lényege a gyors, azonnali akció.

Csata-mező

A Warface hozza a papírformát, a lövöldözés élvezetes, a játékosok pedig, mint a legtöbb online shooterben, csak a saját gesztenyéjükért kaparnak, szóval ajánlott barátokkal játszani, már ha csapatalapú élményre vágyunk. A játékmenet egyetlen újítása a becsúszás: az F-et lenyomva leszánkázhatjuk az előttünk lévő pár métert, megnehezítve az ellenfél dolgát, lévén ilyenkor túl gyorsan mozgunk ahhoz, hogy egyből leszedjenek, de mi tudunk tüzelni, így akár 2-3 killt is begyűjthetünk. A becsúszás nemcsak látványos extra, de hasznos is -- azok, akik kitapasztalják és nem akadnak el minden tereptárgyban, sokszor fognak élni vele. Ugyanakkor a bétából hiányzott pár fontos elem. Kihajolni nem lehet, a campelést pedig semmi sem gátolja, így simán megeshet, hogy valaki egy mesterlövész puska mögé bújva, ugyanabból a szögből gyűjti a fejeseket a játék végéig.

A Warface Versus nem váltja meg a világot, de tisztességes tartalommal bír, főleg úgy, hogy a játék ingyenes. Ráadásul a béta állapota már e sorok írásakor is megszégyeníthet pár bolti játékot, amiket elvileg ugye készen adnak ki. Vannak klánok, manuálisan válthatunk a különböző képességű játékosokat tömörítő csatornák között, a pályák kidolgozottak és tele vannak kihasználható lehetőséggel. Sőt, a játék elején nemcsak marcona férfi vitézt, de női karaktert is indíthatunk, hogy rájöjjünk, a Warface világában kizárólag D+-os kosármérettel és babaarccal válhat katona a gyengébb nemből.

Ugyanakkor a co-op már érdekesebb dolog. A bétában öt küldetés volt elérhető, ami kisebb pályákra bontott, négyfős kooperatív meccseket jelentett. Hogy a végleges játékban is így lesz-e, nem tudjuk, de annyi biztos, hogy a nehezebb szinteken összjáték nélkül képtelenség boldogulni a Warface bétájában. Főleg, hogy az együttműködő küldetések során a mesterséges intelligencia iszonyú túlerőt vonultat fel, és akkor még nem is beszéltünk a főellenfelekről, amik négyfős partival sem könnyű esetek. Egyedül a buta „történet” (irány a Közel-Kelet és nyírj ki minden terroristát) és a célok egyszerűsége zavaró. Semmi mást nem kell csinálnunk, mint lelőni mindenkit, aki szembe jön, holott valljuk be, korunk FPS-eiben ennél azért szerepelnek összetettebb küldetések is.

Megéri?

Vicces ezt a kérdést feltenni egy ingyenes játék esetében, pedig ha valamit, hát az időnket felemésztheti a Warface. A magunk részéről a bétában kellemesen csalódtunk: nincs benne semmi olyasmi, amit más játékban ne láttunk volna már vagy százszor, csakhogy itt nem kell fizetnünk semmiért. Persze, mikrotranzakciók vannak, de opcionálisak, és tapasztalataink szerint csak a türelmetleneket célozza velük a Crytek. A kooperatív mód pedig akár a jövőbe is betekintést nyújt, hisz megmutatja, milyen egyjátékos tartalmat nyújthat a német csapat úgy, hogy többé bevallottan nem készítenek dobozos, bolti játékokat.

És akkor még direkt nem beszéltünk az elsőrangú technikai megvalósításról. A Warface böngészőben fut, az itt látható képek viszont a valóságot tükrözik, és ehhez nem kell semmi, csak egy pár megás bővítmény telepítése. A CryEngine viszont nem hazudtolja meg önmagát, még ilyen spártai körülmények között sem; a grafika jól néz ki, az animációk és a speciális effektek simán hozzák a 2-3 évvel ezelőtti shooterek szintjét, és még csak erőmű sem kell, akár egy középkategóriás gépen is élvezetes játékot produkál a program. A magunk részéről nagyon várjuk a teljes változatot, mert ha hihetünk a Cryteknek, az még a bétánál is szebb, kidolgozottabb lesz. A Warface megjelenése még idén év végén várható.