A Borzongás olvasóinak már ismerős lehet a kiadó neve, elvégre a horrormagazin legutolsó, még mindig kapható, hatodik számának könyvrovatában felbukkant a The Definitive Guide to Horror Movies – 365 Films to Scare You to Death, ami egy nagyon kellemes kis összegzése a zsánernek, rengeteg elfeledett klasszikussal, minőségi tálalásban, relatíve alacsony áron. A 368 oldalas minienciklopédia 20 fontos összegért, avagy nagyjából 7150 forintért vihető el, ami semmiképpen sem olcsó, de a terjedelmet tekintve nem is túlzás. Mivel pedig mindenki elégedett volt a kritikát követően, újabb szerencsét próbáltam a kiadónál, aminek az eredménye négy újabb kötet lett. Egyről Dreamer számol majd be, mert a témája hozzá áll közelebb, háromról pedig most olvashattok. Azt nyitányként még fontos megjegyeznem, hogy ugye angol nyelvű könyvekről van szó, avagy csak nyelvtudással érdemes beleugrani a vásárlásba, de a nyelvezet egyik esetben sem irodalmi, így aki általános, társalgási szinten elvan, a filmeket és játékokat nagyjából megérti, az az olvasással sem som fog küszködni.
A History of Videogames (Iain Simons & James Newman)
- 20 font
- 224 oldal
A National Videogame Arcade múzeum jóvoltából és Ian Livingstone (Games Workshop) előszavával indít ez a keményfedeles, Pokémon-sárga könyv, amely egészen új megközelítésből igyekszik számot tenni a videojátékok történelmét illetően. Ez azt jelenti, hogy kereken száz „fejezete” az ábécé szerint haladva egy-egy fontos mérföldkőre tér ki, olyan eszközökkel, hardverekkel, játékokkal foglalkozik, amik kiemelt figyelmet érdemelnek mindazoktól, akik komolyabban el szeretnének merülni a konzolok és számítógépek sajátos fejlődésében.
Lényegében tehát nem videojátékos felsorolás a jussunk, nem kapjuk meg gépek szerint lebontva a teljes megjelenési sort, esetleg egy hiányos részletet arról, mi mindent köszönhetünk az elmúlt évtizedeknek. Ehelyett a legváratlanabb formák és színek, fizikai hordozók, kiegészítők és médiakülönlegességek bukkannak fel az oldalakon, ezzel is bizonyítva azt, amit Livingstone a nyitányban igyekszik nekünk átadni: bár a letöltés korában élünk, a videojátékok jóval többet jelentenek a biteknél és címeknél, akár a grafikánál. A megfogható kontrollerekkel, a szerepeket eljátszó cosplayerekkel, a digitális disztribúción túl a kötet arról a játékkal teli világról szól, amit mi is megérinthetünk, és ami minket is megérint.
Így kerülhet szóba az A betűnél az Age of Empires 3 gyűjtői változata, esetleg az Atari 2600, a B-nél pedig a játékfejlesztő Barbie, amely haladva a korral egy új színezetet adott az 1959 óta mindenféle stílusban megtalálható hölgynek. De haladjunk tovább. Minthogy a kötet leginkább érdekességekkel és fizikai alanyokkal foglalkozik, oldalain értelemszerűen a testreszabás is szóba kerül, így 2007-ből a BioShock Xbox 360-as fedőlapja is, amire az előrendelők csaphattak le, ezzel új korszakot nyitva a konzolok életében. Limitált kiadások korábban is voltak, ahogy házi tuningokkal is találkozhattunk, de a 360-nál a Microsoft ügyesen ráérzett arra, hogy a rajongás mennyire határtalan, mennyi egyéni és egyedi irányba lehet vele elindulni – amiből persze a kiadó is profitál. Természetesen a Commodore 64 ebből az összefoglalóból sem maradhat ki, ahogy a CRT tévének is örök helye van, de az egyik legérdekesebb fejezet a Dragon User Magazine-é. Merthogy a tapasztaltabb vén rókák és rókalányok még emlékeznek arra, mikor nemhogy internet meg digitális kód, de még DVD és CD sem volt, a Basicről könyvekben olvashattunk, sőt, a Dragon 32 tulajdonosai saját lapból nézhették ki a kódsorokat, amiket otthon begépelve egy játékhoz juthattak – már ha nem néztek el valamit, nem gépeltek félre, és nem csúszott be valami nyomdahiba.
Szóba kerül még az Edge magazin, az Eureka! (erről a következő, áprilisi PC Guruban bővebben is olvashattok – szomorú, de a könyvben például szóba sem kerül, hogy a játék honnan származik, lényegében Livingstone aratja le a babérokat), a Fallout 4 Pip-Boy replika 2015-ből, a HoloLens, a Nintendo Super Scope, a Nokia N-Gage (amiről pont a hetekben beszéltünk a szerkesztőségben, miszerint mennyire nyomták anno, aztán hogy eltűnt), a másolt kazetták rajzolt borítóinak egyedisége, a Quickshot Joystick, és még rengeteg minden más. Ez a történelem tehát nem kizárólag a PC-s táboré, nem a konzolosoké, nem a retróé, nem is a modern eszközöké – beletartozik minden, amihez a videojátéknak köze van, és pont ezért olyan szép és tartalmas. Ajánlott darab!
The Best 80s Movies (Helen O’Hara)
- 16,99 font
- 176 oldal
Hagyjuk azt, hogy régen minden jobb volt, meg azt is, hogy a retró manapság mekkora üzlet, DE! Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a nyolcvanas évek mennyire stílusos volt, mind az öltözködés, mind a zene, mind a filmek terén. És most nem a hazai szocreálra gondolok, bár ezt talán mindenki sejti, noha a rendszerváltás közelségével együtt hozzánk is sok minden beköszöntött nyugatról. Nem véletlen, hogy manapság már a szórakoztatóipar szinte minden ágazata helyet hagy valamilyen formában a múltidézésnek, amennyiben erről az évtizedről van szó, ez a puhafedeles könyv pedig a filmeken keresztül mutatja be, miért annyira fontos állomás a nyolcvanas évek, mi mindent köszönhetünk az akkori alkotóknak.
A könyv évekre van bontva, minden esztendőnél kitér a legfontosabb díjazottakra, halottakra, befutókra és a legnagyobb bevételekre. Amikor például szomorkodunk az elhunyt sztárok miatt, úgy érezvén, hogy az adott esztendő minden korábbinál rosszabb a veszteségek terén, akkor emlékezzünk csak ’80-ra, amikor Hitchcock, Peter Sellers, Steve McQueen és John Lennon is örök nyugovóra tért, hogy aztán közösen forgassanak le egy zenés thriller-western-vígjátékot. Elég erős év volt. Persze nem kizárólag amiatt, mert sokat vesztettünk, hanem azért is, amit kaptunk. Kezdve a legnagyobb bevételt hozó A Birodalom visszavággal, folytatva a Blues Brothersszel és az Airplane!-nel. Minden kiemelt film két oldalt kapott némi érdekességgel, de közben idézeteket is olvashatunk, reklámszlogeneket (taglines), amik kiváló kis töredékei az adott időszaknak.
Nem utolsó sorban a kötet az általános filmszeretőknek és a horrorrajongóknak is kedvez. Indiana Jones éppen úgy felbukkan benne, mint Rambo, E.T., a Szárnyas fejvadász, a Terminátor, a Vissza a jövőbe, a Robotzsaru vagy a Halálos fegyver, de kapunk mindent, ami jó, így A dolog, a Gonosz halott, a Szörnyecskék, a Ragadozó, a Rémálom az Elm utcában, a Fantasztikus labirintus, és Az elveszett fiúk is előkerül. Meg persze a Drágán add az életed. Mert senki nem tagadhatja, hogy míg az évtized elején az izomkolosszusok határozták meg az akciófilmeket, addig a végén ezt a berögződést fenekestül forgatta fel egy nagyszájú, minden lében kanál hadnagy. Filmrajongóknak kihagyhatatlan olvasmány, csak ajánlani tudom.
Alien Augmented Reality Survival Manual (Owen Williams)
- 25 font
- 176 oldal
A kiterjesztett valóság, avagy az augmented reality évek óta küzd a népszerűségért, ebbe a harcba pedig a Carlton Books is beszállt, méghozzá egy nagyszerű ötlettel. Elvégre melyik kitalált világ az, amelyik kifejezetten kiált egy ismeretterjesztő összefoglalóért, amely könyv formájában fajbemutatásra, a technológiák megismertetésére összpontosít? Természetesen az alieneké. És ez a kötet bizony ki is aknázza a témában rejlő lehetőségeket.
A keményfedeles, rendkívül masszív könyv 160 oldalán igényes külső mellett olvashatunk mindenről, ami ehhez az univerzumhoz, a filmekhez, regényekhez és játékokhoz kapcsolódik. Ebbe a halmazba természetesen beletartozik a U.S.C.M., a Weyland-Yutani, a Prometheus küldetése (külön kitérve a legénységre), a Covenant küldetése, az idegenek fejlődése, a Nostromo és a Sulaco története, a bolygók bemutatása, a védőfelszerelések és páncélok részletezése – egy szóval tényleg minden. Gyönyörű, nagy és részletes képekkel, olvasmányos formában tárul elénk mindez, sokszor adatlapokkal, érdekességekkel, hogy aztán a kötet közepén egy 16 oldalnyi melléklet képében a szemünk előtt elevenedjenek meg az olvasottak. A telefonra/okoseszközre ingyenesen letölthető Alien AR appal ugyanis beolvashatjuk a mellékelt információt, aminek hála a xenomorf tojását testközelből figyelhetjük, ahogy az arctámadó boncolását vagy a királynő viselkedését is. Természetesen nem kizárólag szörnynézőben vagyunk, ez nem is állatkerti látogatás, így használatban lévő fegyvereket is megtekinthetjük, illetve a szállító járműre is vethetünk egy pillantást. Egészen érdekes és jópofa adalék ez az univerzum rajongóinak, ami nem is kifejezetten drága ezért a speciális tartalomért.
A Carlton Books tehát kitett magáért, így a horrorfilmes minienciklopédia után a többi kötetüket is nyugodtan tudom ajánlani mindazoknak, akik érdeklődnek az összefoglalt témák iránt. Ha van még hely a polcon, illetve a nyelvtudással sincs gond, ezek mind ajánlott beszerzések - csak aztán győzzétek megjegyezni a rengeteg információt.
A könyveket köszönjük a Carlton Booksnak!
