Stephen King írásaiból jónéhány mozgóképes feldolgozás készült már, ám akad köztük nem egy olyan, ami papíron hiába számít jónak, élőszereplős formában mégis teljesen működésképtelennek bizonyult. A nézők és a rajongók együttes konszenzusa szerint A kukorica gyermekei franchise is ebbe a kategóriába tartozik: az adaptáció alapját King egyik, 1977-ben megjelent novellája szolgáltatta, a történet középpontjában egy szerelmespár áll, akik Kaliforniába tartanak, de út közben megállnak egy nebraskai kisvárosban, ahol egyetlen felnőtt sincs a lakók között, csak gyerekek, akik valamiféle kukoricaimádó gyilkos szekta tagjai.
Az első film 1984-ben került a mozikba, a főszerepet Peter Horton és Linda Hamilton játszották, és noha a negatív kritikák, illetve a mérsékelt anyagi siker okán adta magát az, hogy végül feledésbe merüljön ez a jobb sorsra érdemes feldolgozás, a folytatások tettek róla, hogy mind a mai napig emlékezzünk A kukorica gyermekeire. Szám szerint összesen 11 (!) rész készült, végeredményben egyik rosszabb, mint a másik – ezek között volt két reboot is, az egyik 2009-ben, a másik 2020-ban, és időközben az eredeti film is kultstátuszba emelkedett, noha nem a magas színvonala okán, egyszerűen csak a zs-kategóriás jellege és a nosztalgia részrehajló szemüvege miatt.
De mi is a valódi baj ezekkel az adaptációkkal? Stephen Kingnek határozott véleménye van ezzel kapcsolatban, és az író a Slashfilmnek azt is bevallotta, hogy az első részt tulajdonképpen valahol kifejezetten bájosnak tartja: „A filmváltozat valamifajta avatárja volt a ’70-es évek horrorfilmjeinek, még a kiontott vér is úgy néz ki, mintha készen állna szippantani a kokót a diszkóban, amint megszólal a Bee Gees. De hmmm, ugyan már… nem rossz ez. Nekem A vesszőből font ember hangulatát idézte, és Linda Hamilton, aki aztán a Terminátorral szerzett magának dicsőséget, láthatóan mindent beleadott.”
Ezután a mester természetesen a lényegesen rosszabb folytatásokra is rátért: „Néha az írott sztori jobb egyszerűen azért, mert az ember képzelőerejének nincs határa. Szerintem azírott változat kísértetiesebb, mert a kukorica kísértetiesebb benne. A filmben simán csak kukoricának tűnik. Filmben a kukorica soha nem fogja lekörözni Drakulát” – fogalmazott az író.
