Áprilisban írtunk az elmúlt évek legkiválóbb Mesterséges Intellgenciát középpontba állító filmjeiről. Most a mozitörténet szélesebb horizontjáról ajánlunk nektek jelentős alkotásokat, mai főhőseink a humanoid robotok lesznek. Lássuk, mikor és hogyan született meg a filmkultúra első emberszabású gépe, illetve hogyan alakult át társadalmi és morális megítélése az évtizedek során. Öt mérföldkőnek számító produkciót ajánlunk nektek a humanoidok mozgóképes történetéből.

rtzpcguruthumbnail-5.jpeg

Metropolis

Ugyan a sci-fi irodalom már a XIX. században felvirágzott, a mozivásznon csak 1927-ben jelent meg az első humanoid. Minden idők legizgalmasabb, egészen ámulatba ejtő némafilmjében Frankenstein módjára kel életre az egyik főhős hasonmása, hogy megtévessze, vesztükbe hajtsa a politikai rendszer ellen lázadók népes csapatát. Fritz Lang rendező szemkápráztató látványosságként képzelte el a jövő nagyvárosát, ehhez képest a film meglehetősen bizalmatlan, elutasító módon viszonyul a technológia viharos ütemű fejlődéséhez. Ikonikus záróképén egy csupasz kar jelzi az ember, a humánum erejét és csodáját a lelketlen fémvázzal szemben. A Metropolis nemcsak sci-fi rajongóknak kötelező darab, 2022-ben mit sem vesztett erejéből.

Feltámad a Vadnyugat

Az HBO sorozata miatt általában a kiváló sorozatra asszociálnak a Westworld hallatán, pedig a széria Michael Crichton azonos című remekművét vette alapul. Az 1973-as disztópikus western-thrillerben nem gonosz feltaláló, arctalan hatalom vagy emberiségellenes robotok keserítenék meg a bolygó életét. Ezúttal a nyugati jóléti társadalom nyertesei fordítják maguk ellen saját technológiai tudásukat és bocsátják áruba több ezeréves kultúránk hagyományait: egy kalandparkban a történelem ikonikus korszakait és helyszíneit idézik meg díszletek és humanoidok segítségével. A látogatók kedvükre játszadozhatnak a robotokkal, akár meg is ölhetik őket. Kiszakadva a mindennapok valóságából néhány napig alternatív életet élhetnek, álomvilágba kerülnek, mígnem a park az emberek ellen fordul. A sorozat messzire kalandozott a film történetétől, az eredeti mű alkotói rendkívül feszült menekülés sztoriba öntötték a fogyasztói társadalomról alkotott lesújtó véleményüket.

Szárnyas fejvadász

Megfigyelhető egy tendencia a sci-fi mozgóképes történetében, miszerint eleinte féltek a technikai vívmányoktól, az ezredfordulóra viszont általában emberi karakterek kerültek az antagonista szerepébe. Előbbi pesszimista narratíva évtizedeken keresztül tartotta magát. Még a társadalom felelősségét feszegető alkotások is rendre veszélyes lényként ábrázolták az MI-ket. Aztán 1982-ben jött a Szárnyas fejvadász, és megmutatta, mennyire elgépiesedett, elkorcsosult a Föld szellemi és lelki magaslatának tartott homo sapiens. Míg a humanoidok továbbra is hordozzák az emberi érzéseket, lelkületet. Másfelől Ridley Scott rendezése messze túlmutat a robotok témakörén. Beszél az alkotó (és Isten) szerepéről, illetve az ember magányáról, világban tapasztalható kiszolgáltatottságáról és az élet fájó rövidségéről. Lírai alkotás, versszerű párbeszédekkel és festményekre emlékeztető képekkel. Ez a lista talán legkevésbé dinamikus és cselekményorientált darabja.

Terminátor 2

Szárnyas fejvadász után a Terminátor 2 jelentette a következő mérföldkövet az MI megítélése terén. James Cameron nyugodtan nevezhető a folytatások királyának, amennyiben az ő keze alatt sosem készül el ugyanaz a produkció kétszer, hanem képes teljesen új alapokra helyezni a széria korábban megkezdett cselekményét. 1991-ben száznyolcvan fokos fordulatot eszközölt a sztorin: a T-101 jelzésszámú modell nem pusztán lelket kapott, mint a Bádogember Óz mellett vagy a Szárnyas fejvadász replikánsai, hanem testével védte az emberiséget, sőt a Föld érdekében képes volt saját magát elpusztítani végül.

mikihivas.png

Az egész Terminátor szériából árad a technológiai fejlődéssel szembeni pesszimizmus. Mintha csak a Dűnét olvasnánk: Frank Herbert távoli jövőben játszódó regényei szerint annyi bajt hozott a világra, hogy az emberiség konszenzuálisan kiirtotta a mesterséges intelligenciát az univerzumban. Cameron 1991-es rendezése árnyalt, ám ambivalens üzenetet hordoz: minden korábbinál közelebb enged a robotok világához és heroizálja Schwarzenegger karakterét, ugyanakkor visszatér a Szárnyas fejvadász előtti időszak szellemiségéhez, miszerint a technológia veszélyes.

Ex Machina

Ha létezik olyan film, amiben ténylegesen alig történik gyomorforgató eset, mégis viszolyog tőle az ember, az az Ex Machina. Alex Garland munkája tűpontos látleletet ad korunk aggasztó tendenciáiról. Az önjelölt világmegváltó mecénás-innovátor és a kiégett harmincas munkamániás (workalcoholic, ha tetszik) főhősök, a nyomasztóan szikár, minimalista XXI. századi luxusberendezések, valamint a digitális megfigyelés nyomasztó ábrázolásmódja miatt könnyű szívből nem szeretni az Ex Machinát. El kell ismerni ugyanakkor, hogy jelentős alkotás, aminek során sok tekintetben szertefoszlanak az MI-t övező vészjósló fantazmagóriák. Sőt az alkotók kifejezetten azonosulható humanoidot állítamak kamera elé. Maga a film sötét és nyomasztó, a tanulság viszont arra ösztökéli a nézőt, hogy valódi társként tekintsen a robotokra. Veszélyt legfeljebb az ember gonosz vagy önző szándéka jelenthet, állítja a rendező. Az Ex Machina stílusában hasonló, történetét tekintve viszont lényegesen melegebb hangulatú testvérprodukciója a szintén az A24 stúdió égisze alatt készült After Yang.

A Mesterséges Intelligencia izgalmas, egyben kiszámíthatatlan jövőképet tár elénk. Az okoseszközök már mindennapjaink részei, a humanoid robotok elterjedése viszont várat magára, amint emberekhez viszonyított morális helyzetük megszabása is a következő évtizedek feladata lesz. Írjátok meg kommentben, hogy ti miként vélekedtek szerepükről, illetve melyek a kedvenc filmjeitek a műfajban. Aki pedig a friss kutatások és az alkalmazott intelligens eszközök iránt érdeklődik, az kövesse a Mesterséges Intelligencia Koalíció Facebook oldalát, ahol számos érdekességre bukkanhat. A Digitális Jólét Program azért jött létre, hogy bemutassa a hazai fejlesztéseket és vívmányokat.

A K&H-MNEB kiemelt támogatója a Digitális Jólét Program és az MI Kihívás. 
Végezd el Te is az MI Kihívás ingyenes kurzusát és nyerj PlayStation 5-öt!