Vajon hogyan reagálna az emberiség, ha valóban landolnának az idegenek? Harcolnánk, menekülnénk vagy behódolnánk? Hogyan érnénk el céljainkat, bármik is legyenek azok? A Terra Invicta ezekre a kérdésekre próbál válaszokat nyújtani, és ültet közben minket egy, eleinte csupán háttérben tevékenykedő szervezet élére. Kis szövetségünk azonban csak egy a sok közül, és nemcsak az űrből jövő fenyegetésre kell válaszolnunk, hanem a Földön tevékenykedő, miénkkel össze nem egyeztethető nézeteket valló szervezetekkel is fel kell vennünk a harcot. Ez azonban nem lesz sem egyszerű, sem rövid feladat…
Háttérhatalom Zrt.
Miután eldöntöttük, hogy a harc, az együttműködés, megadás, vagy a menekülés felel meg ízlésünknek, és eszerint kiválasztottuk frakciónkat, következő lépésünk egy csapat toborzása. Ennek tagjait diplomaták, politikusok, aktivisták, lázadók, bűnszervezetek vezetői, kommandósok, tudósok, asztronauták közül válogathatjuk össze. Érdemes széles hálót vetni, de mindenki nem fér be az eleinte csak négy, rövidesen öt, később hat fős brigádba (plusz később két beépített ember). Megbízottaink különböző alaptulajdonságai és végrehajtható küldetései terén minél szélesebb kört kell lefednünk, hogy a lehető legrugalmasabban tudjunk reagálni a felmerülő helyzetekre. Emellett legalább egy kormányzati és egy bűnözői körökből szerzett emberre mindenképp szükségünk van, hogy a legjobb szervezeteket is szolgálatunkba állíthassuk, melyek mintegy választható bónuszként funkcionálnak, és további képességpontokat, küldetéseket biztosítanak embereinknek.
A kezdő csapat felállítása után nekiállhatunk kivetni hálónkat a Föld nemzeteire, népszerűsíteni nézeteinket, és a megfelelő embereket ültetni a megfelelő helyekre – azaz titokban, csendben átvenni a hatalmat az egyes országok intézményei fölött. Vannak könnyebb diók és nehezebb esetek is, a nagyobbaknál több pontot kell szereznünk, hogy a kormányzatot is hatalmunk alá vonjuk. Az így megszerzett országok belpolitikáját bizonyos irányelvek mentén tovább egyengethetjük, eldönthetjük, hogy a gazdaság, a tudomány, a katonaság vagy az űrprogram a legfontosabb tervünk végrehajtásához. Időközben persze ellenfeleink is ugyanezt teszik, csak éppen saját érdekeiket követve. No és persze az idegenek sem nézik ölbe tett kézzel (csáppal?) a dolgok alakulását. Eleinte csupán elrablásokkal kell számolnunk, utána beépített ügynökökkel, egyre aktívabb és agresszívabb létformákkal, sőt a bolygó élővilágát érintő xenoformálási akciókkal is számolhatunk. A békésebb, propaganda-módszerek mellett a lázadás szítása, az orgyilkosságok és a nyílt hadviselés is eszköztárunk részét képezik ebben az árnyékháborúban, melynek nem kisebb a tétje, mint az emberiség jövője.
Ennek a jövőnek pedig a következő lépcsőfoka stabilan megvetni a lábunkat az űrben, ehhez a megfelelő nemzetek irányítása, vagy azok híján űrprogramok beindítása nélkülözhetetlen. Először csak a Föld körül keringő állomásokra, később a különféle égitesteken létrehozott állandó bázisokra is szükségünk lesz, melyek célja a kellő nyersanyag kitermelése egy komplett űrflotta megépítéséhez és fenntartásához. Hajóinkkal aztán beállítottságunk szerint járunk el és irtjuk vagy segítjük az idegeneket, netán angolosan távozunk a naprendszerből – a mikéntek megoldása ismételten rajtunk áll.
Na persze ez sem megy csak úgy hipp-hopp, az ehhez szükséges tudás megszerzése is folyamatos feladatunk, melyet egy roppant ötletes rendszer mögé rejtettek a fejlesztők. Adott három, párhuzamosan zajló globális kutatás, melybe minden frakció beleteszi a kutatási pontjait, és mindenki számára meg is nyílnak az e technológiák biztosította személyes projektek – tehát mindig, mindenki azonos lehetőségekkel rendelkezik. Na, de akkor hogy tehetünk szert előnyre? Aki a legtöbb kutatási ponttal járult hozzá egy fejlesztéshez, az határozza meg a következőt a terebélyes fáról. Ez elsőre talán nem hangzik fontosnak, de roppant hasznos tud lenni, hogy csak olyan kutatásokat hajtunk végre, melyekkel azokat a projekteket nyitjuk meg, amik gyakorlatilag csak számunkra hasznosak, és elsősorban a mi céljaink elérésében segítenek. Nagyon ügyes rendszer, melynek köszönhetően lehet együtt úszni az árral, de lehet kormányozni is azt, mégsem kell mindent alárendelni neki, ha egy adott ponton nem a technológia a legfontosabb számunkra.
Pufók ufók
Mindeddig elsősorban a földi afférokról beszéltem, holott az igazi ellenség messziről jön, és nem egy nap lesz, mire az első idegent felboncoljuk. Ide eljutni nekem eddig nagyjából húsz órámba és hat játékbeli évembe került, és ez még csak egyetlen, Földön kóricáló Hidra-ügynök elejtése. Az Egyesült Államokat megpuhítani is legalább két év volt, de megérte, még ha a teljes hatalomátvétel során egy ponton gyakorlatilag polgárháborús helyzetbe is sodródott a nemzet. Ezzel párhuzamosan az első Mars-kolóniák létesítésén, és első űrflottám alapjainak lefektetésén vagyok túl, hogy elébe menjek a minden bizonnyal hamarosan bekövetkező retorziónak. A hajók megtervezése is soklépcsős feladat, hajtástól a fűtésen át a fegyverzetig, és akkor még a flotta fenntartásáról nem is beszéltem… sőt, igazából minden eddig felsorolt játékmechanikai elem esetében is csak a felszínt kapargattam, abból a kényszerűségből, hogy fogyasztható terjedelemben adjam át, milyen is maga a játék. Csupán egy ide illő szóval: grandiózus. Abszolút nem kispályán játszik a Terra Invicta, és nemcsak az odafigyelést, de az időt is megköveteli. Ugyanakkor meg is hálálja a befektetett energiát, még ha néha csak pörgetjük az időt, hogy történjen valami, mert realizmusban gyökerező alapjai miatt például egy kutatás végrehajtása, vagy egy bázis létesítése akár éveket is igénybe vehet.
A Terra Invicta valahol az XCOM és az űrbéli 4X stratégiák között áll, egy kicsit mindkettő, de igazából egyik sem. Ugyanez igaz a műfajára is, mely úgy grand strategy, hogy egy kicsit talán mégsem az. És végül úgy jön Early Accessbe, hogy igazából fogalmam sincs, mit keres itt. Oké, mindig van mit finomhangolni, és az ember alkotta dolgok természetüknél fogva messze vannak a tökéletestől, de a Terra Invicta olyan szintű mélységgel és tartalommal rendelkezik már most, hogy néhány apróságon kívül nem tudom, hova mozdulhatnak még. Az összes Early Access-játék közül ez a legteljesebb, amihez valaha volt szerencsém, és nyugodt szívvel merem ajánlani mindenkinek, akit mozgat a téma, és nem áll messze tőle a műfaj.
