Már össze sem merem számolni, hogy az elmúlt évek során hány városépítős játék esetében kellett leírni azt, hogy a műfajon belül eddig nem nagyon született még olyan utódja a 2014-es Banishednek, amely nemcsak, hogy méltó szellemi örökös, de talán túl is szárnyalja azt. Próbálkozni mindenesetre nem kevesen próbálkoznak: az inkább a hagyományos városépítős játékok vonalát erősítő ukrán Ostriv például messze az egyik legjobb, és az eredetiséggel nehezen vádolható, bevallottan a Banished által inspirált, de meglehetősen felejthető Settlement Survival is megpróbálta modernizálni a természet könyörtelenségére és kegyetlenségére kihegyezett településmenedzsmentet. Most azonban egy egészen váratlan helyről érkezett új kihívó.
TÁVOLI VIDÉKEK
A 2022. augusztus elején a korai hozzáférés útjára lépett Farthest Frontier mögött ugyanis az a Crate Entertainment áll, melynek fejlesztői az elmúlt hat évet az aRPG-k klasszikus korszakának felidézésével, egész pontosan a Grim Dawn folyamatos fejlesztésével és bővítésével töltötték, így a váltás meglehetősen éles, hiszen a Farthest Frontier egy olyan hardcore városépítős stratégiai játék, ahol a semmi közepén kell megküzdeni a túlélésért, szavatolva egy maroknyi telepes jólétét, hogy kínkeserves munkájuk révén egy igazi város szülessen a világvége határán.
Ez a kínkeserves munka pedig valamennyire szó szerint értendő, hiszen a korszakul választott középkor egy véletlenszerűen generált térképén kell boldogulni úgy, hogy az induláshoz nem kapunk mást, mint egy kisebb csomagnyi alapanyagot (javarészt élelmet és építőanyagot), pár embert, az óra pedig azonnal pörög, hiszen a tél ott van a horizonton. Így nem csupán az jelent kihívást, hogy a rendelkezésre álló időben felépítsünk annyi, a túléléshez szükséges épületet, amennyit csak kell, de mindezt olyan tempóban, hogy ne a szabadban érjen a fagy, megtizedelve a lakosságot, megpecsételve ezzel a frissen született település sorsát.
A Farthest Frontier ezt pedig extrémen komplex formában tálalja, a korai hozzáférés ezen szakaszában szinte bármilyen segítség nélkül, a játékosra hagyva a menürengeteg, valamint az azok mögött álló komplex rendszerek megismerését és kitanulását, ahol gyakorlatilag minden mindennel összefügg – a telepesek közvetlen túlélése például a nyersanyagokkal, elsősorban az élelemmel. Alapvetően a rönk, a tűzifa, a deszka, a kő, az agyag, a tégla és az arany van kiemelten kezelve, ezek adják a legtöbb épület alapját. Később azonban ennél sokkal több érc, finomított nyersanyag válik elérhetővé, ám ahogy az a műfajban megszokott, itt is lassan, megfontoltan kell építkezni és terjeszkedni, hiszen korlátozott, hogy egy munkás egy nap mit tud tenni – és ez igazából rajtunk áll. A mikromenedzselés alapvetően elég mély és szükséges, de igazából a hangsúly a kontrollon van: az, hogy mi jelöljük ki, pontosan mely terület rabolható le gyümölcsök, ehető növények után; a favágók hol ritkíthatják meg az erdőt; a vadász hol kereshet állatokat, de ez csak a jéghegy csúcsa. Mindehhez ráadásul külön szerepkörök, azaz szakértelmek tartoznak: már most több mint kéttucat lehetséges munkakört tölthetnek be a lakosok, az egyszerű favágótól kezdve a katonán át egészen az olyan specializált tevékenységekig, mint a nyílkészítő vagy a sörfőző.
GAZDASÁGI MOTOR
A legrészletesebb szimulációt mégis az élelmezés, egész pontosan a mezőgazdaság kapta, ahol már-már példátlan mélységgel rendelkezik a rendszer: nem csupán az számít, hogy az adott talaj mennyire termékeny, de pontos összetétele is, mely idővel többféleképpen is befolyásolható – évenkénti termény-cserével, extra homok vagy épp agyag hozzáadásával. Arról nem is beszélve, hogy a megtermelt javakat az időjárás is alaposan megkínozza, így a feldolgozás mellett többlépcsős tárolásról kell gondoskodni. Nem szimplán egy lerakatra dobálva a termést, de idővel pincét, silót és egyéb más specializált tárolót is felépítve, különben a túlélést jelentő étel még azelőtt megrohad, hogy az eljutna a végfelhasználókhoz.
Ennek kitapasztalása és kitanulása azonban egy meglehetősen hosszú és rendkívül fájdalmas folyamat, az első pár alkalommal a teljes újrakezdés elkerülhetetlen, és még hosszútávon is komoly kihívásokkal kell szembenézni. Ha nem épp az időjárás viszontagságaival gyűlik meg a bajunk, akkor egy váratlan betegség üti fel a fejét, vagy éppen betolakodók tűnhetnek fel a színen, akik örömmel vesznek el mindent – terményt, kincseket, és persze emberéleteket. És, bár a kezelőfelület a jelenlegi formájában egészen barátságtalan és túl komplex, a Farthest Frontier mégis példátlanul ígéretes. Hihetetlenül tartalmas, szimulációja elképesztően részletes, kidolgozottsága páratlan, tálalása pedig elsőrangú, így, hacsak nem csúszik valami nagyon félre a korai hozzáférés során, még az sem elképzelhetetlen, hogy belátható időn belül már nem a Banished lesz a műfaj sztenderdje.
