A Clanfolk egy egészen érdekes program. A grafika erőteljesen a retró jellegű pixelvilág felé kacsintgat, de ez nem is baj, mert ha van valami, amivel keveset kell foglalkozni, na, az pont a táj kinézete. Nem az az érdekes, hogy a nyuszi hány pixelből áll, hanem az, hogy feltaláltuk-e már az íjat, és van-e olyan vadász-készségekkel rendelkező klántag, aki mondjuk, el is találja a tapsifülest. Kezdetben ez abszolút nem garantált.
Szóval kezdetben van egy hétfős kolónia (az én esetemben házasságilag 2x2 fő, plusz a gyerekek) amivel gazdálkodni kell. Ja, és persze ott a táj is, ahol tulajdonképpen minden megtalálható, csak ügyesen kell csinálni a dolgokat. Nagyon ügyesen. Ez rögtön a világgenerálásnál kezdődik, hiszen nem mindegy, hogy milyen nyersanyag hol lesz. Egy kattintással el is készül a véletlenszerűen kreált kis világ – az elszántak kis csúszkákkal, faék egyszerűen változtathatják a táj főbb elemeinek (hegyek, folyók, rétek, satöbbi) arányát a Lapályon. Aztán következik az eleinte hét tagból álló klán megalkotása, ahogy azt fentebb említettem. Természetesen mindenkinek akad egy vagy több egyéni jellemzője (aluszékony, gyorsan emészt, optimista, ilyenek), amit majd figyelembe kell venni a későbbiekben. Sőt, arra is kifejezetten ügyelni kell (és itt vettem elő sóhajtva a kockás papírt a tollal, mert már éreztem, ez ilyen jegyzetelős buli lesz), hogy ki mit szeret csinálni. Szerencsére ezt az első pislantásra borzasztóan bonyolultnak tűnő skill-táblázatból aránylag könnyen be tudjuk azonosítani: két nevetőstől két morcos arcig terjed az ötfokozatú skála.
És itt érkezik a játék (első próbálkozások alatt igen gyorsan nyilvánvalóvá vált) másik csavarja is. Mint minden rendes túlélős játékban, az elvégzett feladatokért egy minimális mennyiségű XP jár. Na, ezekkel lehet, és bizony nagyon is kell variálni, már ha valóban a túlélés a célunk (persze az első telet a legnehezebb átvészelni). Ha emberünk valamit szeret csinálni, akkor illik ezeket a feladatokat kifejezetten rábízni (vadászat, bányászat, halászat, hasonló dolgok) mert egyrészt ettől gyorsabban is nő az XP – legalábbis ahogyan én tapasztaltam –, másrészt boldog lesz a munkaerő. Márpedig ez kulcsfontosságú momentum: csak a boldog skót a szapora skót, és nekünk ember kell a klánba. Ugye már mondtam, hogy alig heten vagyunk az elején? Na, ezt kell majd hosszabb távon megtöbbszörözni.
A túléléshez étel kell és menedék. Az ételhez működő mezőgazdaság, vadászat, na meg persze tűzhely és tartósítás. Ugye télen nem terem a bogyó, és amit nyáron leszedsz, az szépen meg is rohad addigra, hacsak el nem teszed, mint nagyi a felesleges sárgabarackot. Ehhez azonban már megint XP kell, amit felhasználva fel tudsz oldani új szerszámokat, épületeket, technológiákat, azaz előbb-utóbb szőtt anyagból készült szoknya kerül az alsógatyás férfiakra. És ez jó.
A játék kifejezetten aranyos, de bizony a kezelőfelületet szokni kell. Megvan a maga logikája, nem mondom, de azért van egy húzós beletanulási fázis. Viszont cserébe egészen gördülékeny módon lehet finomhangolni a termelést, de megfelelő kattintással akár automatizáltható például a halászat is, és így nem pusztítod ki a tavacska élővilágát. Üres tó – üres gyomor. A beállított prioritásokat azonban érdemes sűrű időközönként felülvizsgálni és megigazítani, hiszen logisztika ez a javából: erőforrás-menedzsment és minden esetben a szűk keresztmetszet a gond, csak éppen itt a klán.
Szerencsére a játék kifejezetten felhasználóbarát, és szépen dobálja felfele a riasztásokat a képernyő jobb szélén. Úgy is el lehet evickélni, ha csak ezekre reagálsz, de az igazi élményt az nyújtja, ha előre tudsz kombinálni és elébe mész az eseményeknek. Ehhez azonban szükségeltetik némi rutin, amit a kihalásokból és újrakezdésekből tudsz megszerezni.
Szóval aranyos, de csak a felszínen egyszerű játék a Clanfolk. Ha komolyan rácsavarodsz, akkor érzésem szerint rengeteg estét lehet majd elverni a klánoptimalizálásra, a kereskedelmi útvonalak kiépítésére (hiszen nem leszünk egyedül), a fejlesztgetésekre, de akár a játék kezdetén a klántagok gondos összeválogatására is. A kezdőcsapat fogja eldönteni, mennyire lesz könnyű ez a túlélősdi. A fejlesztésre még van idő, de már most izgalmas a koncepció, ráadásul konkrét roadmap is elérhető, így láthatjuk, mi és mikor következik. Várjuk a véglegest, aminél a nyújtott élmények terén a fejlesztők talán nem lesznek olyan skótok, mint kánunk tagjai.
