Japán történelmének egyik legviharosabb időszakát veszi ihletéül a Senso: Battle for Japan, mely roppant specifikusan az 1568-as évet jelöli meg az események időpontjának. A történészek ezt az évet a Sengoku-korszak utolsó szakaszának kezdeteként tartják számon, mikor Oda Nobunaga Kiotó városából kiszorította a Matsunaga klán vezérét, és nekiállt, hogy uralma alatt egyesítse Japánt. De nem csak az ő nevük lesz ismerős a távolkeleti történelem kedvelői számára, hiszen a Takeda-, Mori és az Uesugi klánok is egy-egy színként tűnnek fel ebben a roppant egyszerű ütős-vivős kártyajátékban.
Senso: Battle for Japan
- Partner/kiadó: Stone Sword Games
- Tarsasjatekok.com adatlap
- Típus: kompetitív
- Játékosok száma: 2-5
- Játékidő: átlagosan 30-45 perc
- Korcsoport: 14+
- Nehézség: 1/5
- Ajánlott ár: a kiadó honlapjáról 12 angol font, azaz nagyjából 5300 forint
A Senso: Battle for Japan gyakorlatilag egyetlen kártyapakli, mely a sztenderd 52+2 lapos franciakártya-paklihoz hozzáad egy kis térképet és jelölőket, illetve a klán-kártyákat és néhány segédletkártyát. A hagyományos franciakártya színeit és szimbólumait a fentebb már említett klánokra cseréli, ahogyan a figurák ábrázolása tematikájában és stílusban is a korszak ábrázolásmódját idézi. A játék előkészületeként a térkép lapjainak kiterítése, a kezdőjátékos és a játékosok klánjának véletlenszerű meghatározása után már csak az adu-színsor kiosztása van hátra, és kezdhetünk is.
Távolkeleti ékarté
A szabályok roppant egyszerűek, és aki már játszott néhány klasszikus kártyajátékot, annak nyomokban ismerős elemek köszönnek vissza. Az első és legfontosabb szabály, hogy „színre színt” kötelező kijátszani; ha erre nincs lehetőségünk, akkor bármilyen másik kártyát is belerakhatunk az ütésbe. A magasabb értékű lapot lehelyező játékos viszi a lapokat (azaz nyeri a konfliktust), de a körben éppen aktuális aduszín mindent visz, a nindzsák pedig még az adut is legyőzik. Következő fordulóban az a játékos „hívhat színt”, aki a konfliktust nyerte – egy kör pedig addig tart, míg el nem fogynak a lapok a kezünkből.
A kör végén összeszámoljuk, hogy ki hány konfliktust nyert meg, majd csökkenő sorrendben végrehajtjuk a győzelmünk számának megfelelő akció(ka)t. Egy győzelemmel már helyet cserélhetünk az egyik ellenséges területtel; három vagy több győzelemnél feltehetünk egy saját jelölőkockát az egyik területre; míg öt vagy több győzelemnél levehetünk egy ellenségeset; hét fölött pedig az előzőek közül hajthatunk végre két különböző akciót. Ezután lecseréljük az aduszínt a sorban következőre, majd a kör számának megfelelően osztunk lapokat mindenkinek. Mindez a nyolcadik kör végéig tart, amikor játékot az nyeri, aki a területekért járó győzelmi pontokból a legtöbbet gyűjtötte.
Kártyakeverék
Egy kis ékarté, egy kis whist, némi területfoglalós mechanikával megspékelve – röviden összefoglalva ez a Senso: Battle for Japan. A 14+-os korosztálybesorolás előtt teljesen értetlenül állok, még ha a téma nem is „jön át”, ilyen szintű kártyajátékok nyolc éves kortól már nem okozhatnak gondot; rendszeresen társasozó családokban pedig végképp nem. Újdonságot leginkább azoknak tartogat, akik franciakártyával vagy magyarkártyával nem igazán játszottak klasszikus kártyajátékokat; de még ők is láthatnak benne fantáziát, hiszen egy-két kulcsmozzanatnak köszönhetően viszonylag egyedinek nevezhető. Ajánlani ilyenformán elsősorban azoknak tudom, akik eleve a téma rajongói, újoncok a kártyajátékok terén, vagy éppen egy egyedi franciakártya-paklit szeretnének.
(A tesztpéldányt köszönjük partnerünknek, a Stone Sword Games-nek! A játék nyelvfüggetlen, bár szabályainak megértéséhez alapfokú nyelvtudás szükséges, rajongói fordításról nincs tudomásunk.)
