Társas. Az átlagos magyar embernek erről szinte biztosan a Gazdálkodj okosan, a Monopoly, esetleg a Cluedo ugrik be, pedig ennél sokkal több van a témában, amely évek óta az aranykorát éli. Olybá tűnik, hogy ahogy egyre több helyről éri az embereket a modern korra jellemző digitális inger, annál inkább vágynak valami kézzelfogható, analóg szórakozásra. A társasjátékok ezt a szerepet pedig tökéletesen betöltik, hiszen nemcsak hogy más világokba repítenek, de több évszázados múltjuk révén nincs olyan téma, amit még ne dolgoztak volna fel. Új rovatunkban olyan játékokat igyekszünk bemutatni, melyek csak most kerültek piacra, esetleg kiváló címek a múltból, vagy akkora klasszikusok, amiket kötelező a polcon tudni, legyen az ember kezdő vagy épp veterán boardgamer!
KeyForge: Age of Ascension
- Gyártó: Fantasy Flight Games
- Partner: Szellemlovas
- Típus: kompetitív
- Játékosok száma: 2
- Játékidő: 45 perc
- Korcsoport: 14+
- Ár: 7 990 Ft
Újat mutatni a kártyás játékok műfajában nemcsak bátor, de talán valamennyire lehetetlen vállalkozás is: a második aranykorát élő műfaj PC-n és hordozható eszközökön valóságos ostrom alatt áll, miközben újabb és újabb kihívók próbálják megtörni a semmiből érkezett Hearthstone egyeduralmát, és nagyon úgy néz ki, hogy a változás szele végre a Magic által dominált TCG-ket (trading card game) is eléri. Vagy már el is érte, a KeyForge: Age of Ascension ugyanis nem teljesen újonc, valójában egyfajta ráadás ahhoz a 2018-ban kezdődött sikertörténethez, amit maga a Magic the Gathering atyja indított el.
A KeyForge első ránézésre egy tradicionális TCG, ahol két játékos küzd meg egymással, kizárólag kártyákat használva, Archonokat alakítva egy Crucible-nek hívott mágikus világban. Mind a két Archon egyazon célért küzd: elegendő Aembert összegyűjteni ahhoz, hogy három kulcsot kovácsoljanak belőle. Az a játékos, aki elsőként éri ezt el, automatikusan nyer. Az egyes menetek körülbelül 45-60 percig tartanak, és csak és kizárólag két főt támogatnak. A KeyForge ennek megfelelően semmiképp sem nevezhető társasjátéknak, de hagyományos TCG-nek sem, ugyanis...
...ugyanis a nagy csavar a tálalásban az, hogy itt nem paklit kell építeni, azt ugyanis készen kapjuk: a hagyományos TCG-ktől eltérően itt nincs egy masszív piac, ahol az egyes lapok külön is beárazhatók és megvásárolhatók, és egy feneketlen mélységként nyelik el az ember pénzét, mert nincs lehetőség külön decket összerakni. Az, amit az ember megvesz a boltban, egy kész, komplett csomag, amivel szabadon lehet játszani. A lapok összetétele teljes egészében véletlenszerű – hivatalosan 104 kvadrilliónyi kombináció létezik, ami akkora szám, hogy elképzelni is lehetetlen, és jelenleg már 370 különféle KeyForge lap létezik – mindegyiknek saját neve van, ráadásul a pakli összetételét tartalmazó összefoglaló-kártyán található QR-kód használatával digitálisan is regisztrálható, megkönnyítve ezzel a gyűjtemény menedzselését, valamint a hivatalos versenyekben való részvételt.
A KeyForge éppen ezért két formátumban érhető el (beleértve a 2018-as eredetit és az idén májusban kiadott második „évadot”): van egy úgynevezett Starter Set, valamint a paklicsomagok. Előbbi a tökéletes beugró, szó szerint, a dobozban ugyanis két külön, kezdőknek szánt kártyacsomag található, amely kiváló bevezetést nyújt a mechanikába. Ezenfelül pedig ez tartalmazza azon, külön nem megvásárolható jelölőket, melyek hatalmas segítséget nyújtanak a tényleges játék során: az aember-, a sebzés-, a kulcs-, az erő- és a stun-tokenek mellett még két papír/poszter playmat is belefért a csomagolásba, és ezek birtokában már minden megvan a KeyForge elkezdéséhez. Ennek ellenére a külön, itthon 3000 forintért megvásárolható paklik önmagukban is alkalmasak a játékra, és az alapcsomagon felül is érdemes beruházni rájuk, hiszen csak így lehet új deckekhez jutni, melyek teljesen új játékélményt is kínálnak.
A KeyForge ugyanis nemcsak az üzleti modell terén újított, de mechanikailag is sok változást hoz. A két játékos összecsapása során nem a másik életerejét kell eltüntetni (az ugyanis nincs), hanem mindent meg kell tenni azért, hogy ne legyen módja összerakni a győzelemhez szükséges három kulcsot. Ez rengetegféleképpen elérhető, az aember-tokenek elcsenésével kezdve azok megszerzésének megakadályozásán át egészen a nyíltszínű harcig, melynek során a kreatúrák statisztikái (élet- /támadóerő és páncél) nyomnak a legtöbbet a latba. De vannak azonnal bevethető akciókártyák, illetve passzív bónuszt adó artifactek is. És az egészen csak csavar az, hogy minden lap egy úgynevezett házhoz tartozik, és egy körben csak a kör elején kiválasztott ház lapjait lehet használni.
Mechanikai szempontból a KeyForge így szerencsére egyáltalán nem nevezhető komplexnek, sőt villámgyorsan, akár egy-két játék alatt teljesen meg lehet tanulni, de teljesen kiismerni hosszú és költséges mulatság, hiszen elkerülhetetlen az extra paklik vásárlása. A kiszámíthatatlanság, illetve a pakli- és nem lapcentrikus megoldás miatt ez mégsem fájdalmas, sokkal inkább izgalmas eleme egy minden szempontból újszerű kártyás játéknak: a KeyForge valószínűleg nem lesz akkora kulturális fenomén, mint a Magic, de túlzás nélkül az elmúlt évek egyik legeredetibb, legötletesebb és legszórakoztatóbb gyűjtögetős kártyajátéka!
Pandemic: Róma bukása
- Gyártó: Z-Man Games
- Partner: Gémklub
- Típus: kooperatív
- Játékosok száma: 2-4
- Játékidő: 45-60 perc
- Korcsoport: 8+
- Ár: 12 990 Ft
Amikor 2007-ben a semmiből megjelent a Pandemic, talán még az alkotója sem gondolta, hogy a járványokkal foglalkozó társas maga is úgy fog terjedni, mint egy betegség: szájról szájra, emberről emberre. Vannak azok a játékok, melyek egy adott szubkultúrán belül hatalmas sikereket érnek el, és vannak azok, amik valóságos tömegkulturális ikonná válnak – és bár a Pandemic még nincs a Risk vagy épp a Monopoly szintjén, töretlen sikertörténetét látva egyáltalán nem lenne meglepő, ha a jövőben ez változna.
A Pandemic manapság ugyanis hatalmas franchise-zá duzzadt, spinoffokkal, korszakalkotó újítókkal (Legacy), és tematikus, Survival-szériának hívott kilengésekkel, melyek a Pandemic alapmechanikát ültették át egy teljesen új témába: az Iberiában a kor fertőzéseivel kellett felvenni a harcot, a Rising Tide-dal a Hollandiát fenyegető, egyre inkább emelkedő vízszint okozta a fő bosszúságot, a család legújabb tagjában, a Róma bukásában pedig a barbár hordák megállítása a cél.
A helyszín ezúttal az 5. századi Európa, melyben a korrupció, a gazdasági válság és a túlterhelt katonaság alatt nyögő Római Birodalom épp a végnapjait éli – a határokról beözönlő barbár hordák egyenesen Róma felé tartanak, városról városra égetve fel a Föld leghatalmasabb uradalmát. A mi feladatunk nem csak Róma, de az egész birodalom megvédése a bukástól egy prominens római személyt (egész pontosan szerepkört) alakítva, egyedül vagy négy partner társaságában vállalva a lehetetlen feladatot. Kooperatív játék lévén a cél annyira közös, hogy ha bárki is elbukik, mindennek vége – és nyerni a Pandemic-etosznak megfelelően könyörtelenül nehéz.
A játékmenet a Pandemic-veteránoknak egyáltalán nem lesz ismeretlen. Ezúttal öt nagy fenyegetéssel, azaz öt nagy barbár törzzsel kell szembenézni. Az angolszászok és frankok, a vandálok, a hunok, a vizigótok és az osztrogótok körről körre vándorolnak és terjeszkednek, a Római Birodalom egy újabb városát ostromolva meg. Amennyiben egy adott törzs negyedik barbárja is feltűnik egy adott településen, úgy az kifosztásra kerül, a birodalom tovább hanyatlik, a kifosztás maga pedig láncreakció-szerűen tovább is terjed. A fő feladat természetesen annak megakadályozása, hogy elsöpörjék Rómát, valamint, hogy a barbár törzsek ne kerüljenek túlerőbe.
Ehhez számos eszközt kapunk, felépíthető korlátozott számú erőd, légió toborozható, és idővel még a barbárokkal is le lehet paktálni (ez igazából valamennyire kötelező is, hiszen besorozható katonákként is funkcionálhatnak) – de semmi sem eldöntött vagy biztos. Minden körben véletlenszerűen dől el, hogy a barbárok merre támadnak (ehhez kártyákat kell húzni), és mivel a csatákhoz kockákat kell használni, az is csak a szerencsén múlik, hogy miként érnek véget a konfliktusok. Ráadásul a pakliban találhatók felkelés-kártyák is, melyek tovább erősítik az inváziót, terjesztik a lázadást és növelik az intenzitást, ez pedig csökkenti a felépíthető erődök, valamint a toborozható légiók számát.
Úgyhogy az élet nemcsak a modern, fertőzések sújtotta világban vagy a víz által fenyegetett Hollandiában kemény, de Rómában is: a Pandemic ezen változata tökéletesen hozza a többi Pandemic-játék hangulatát és mechanikáját, és számos olyan újítást is tartalmaz, melyek a játékmenet teljesen új arcát mutatják be. Arról már nem is beszélve, hogy a témaválasztás is mennyire passzol ahhoz a formulához, ami szinte mindenkit lázba hoz: úgy tűnik, hogy még egy jó darabig lehetetlen lesz kigyógyulni a Pandemic-rajongásból!
