A Macskák szigete esetében már szóba került, hogy azért a nagy kereslet és a téma népszerűsége miatt bőven benne van a pakliban, hogy valamire csak utólag kerül rá a macskás tematika, ez pedig alaposan rányomja a bélyegét a piacra, mert hát, ha már a jó cicás kontentben sem bízhat az ember, akkor ugye miben? Itt van például a Calico, ami tavaly alaposan berobbant a köztudatba, és ami idén a Gémklub jóvoltából végre magyarul is napvilágot látott. A kérdés az, hogy a foltvarrós, takarós játékmenethez a mindenhol ott sündörgő cicák komolyan hozzáteszik-e a magukét, vagy csak úgy be lettek erőszakolva az elképzelésbe, ami valahol akár egy Patchwork 2.0 is lehetne.
Calico – Foltok, cicák, takarók (Calico)
- Hazai partner/kiadó: Gémklub
- Tarsasjatekok.com adatlap
- Típus: kompetitív
- Játékosok száma: 1-4 fő
- Játékidő: átlagosan 30-45 perc
- Korcsoport: 10+
- Nehézség: 2,18/5
- Ajánlott fogyasztói ár: 11 990 forint
Az a helyzet, hogy a Calico már a borítójával is megvett kilóra, szó szerint szerelem első látásra lett, a foltozás és absztrakt stratégiázás pedig nem áll messze tőlünk, így tavaly óta nagy lelkesedéssel vártuk a játék beérkezését. Bár picit aggódva figyeltem, hogy sokan kiemelték nehézségét és összetettségét, ami a kellemes és barátságos külső ellenére rejlik a társasban, de bíztam benne, hogy a cicák nem szúrnak ki velünk, inkább dorombolva és purrogva jól körbe sétálgatnak minket, dörgölőzve a lábunkhoz, hogy utána a pontszámlálás során elégedetten dagasszák a már elkészült, foltos-gombos takarókat. Nem árulok zsákbaMACSKÁT: így is lett.
Minden kezdet nehéz
Elsőre picit sok a tartalom, sok mindre kell figyelni, legyen szó a setupról vagy magáról a játékmenetről. Merthogy a dobozból egy rakás foltlapka (108 darab) kerül elő, különböző színekben és mintákkal, amikhez csatlakoznak a céllapkák, a fekete-fehér foltlapkák, a kétoldalas cica pontozólapkák, plusz ott van még a 80 cicajelölő, valamint az 52 gombjelölő. Mindezt elrendezni is elég (a húzózsákkal sokkal egyszerűbb az egész, ezután már a foltlapkák tárolása és a többi setup is könnyebb), nemhogy kiismerni magunkat a szabályok tengerében.
Elvégre mindenkihez kerül egy takarótábla, amire három (véletlenszerű vagy meghatározott) céllapka kerül: ezek határozzák meg, hogy köréjük milyen elosztásban kell letenni a foltlapkákat. Pl. 2-2-2 eltérő színű/mintájú, amiért majd szép pontszám jár, de ha mindkét verzió összejön, az még többet jelent. Ehhez vegyük hozzá a három kikerülő cica pontozót, amik extra feladatkén a macskák által kedvelt mintákat mutatják, illetve azt, hogy az adott pontszámhoz mennyit és opcionálisan milyen mintában kell lehelyezni belőlük. Nem utolsó sorban pedig ott vannak a gombok, amik három azonos színű, egymást érintő folt után szerezhetők meg, ha pedig minden típusból landolt egy a takarón, akkor még egy szivárványt is kapunk.
A játékosok két-két foltlapkával kezdenek, majd a saját körükben lehelyeznek egyet a táblára, elvesznek egyet a közös, három darabos piacról, amit a húzózsákból pótolnak, így a következő körben ismét kettővel indítanak. Ez megy egészen addig, míg a takaró be nem telik, amikor jöhet a céllapok, cica pontozók és gombok szerinti pontszámlálás. És bizony elsőre ez annyi infót és alternatívát jelent, hogy utólag megértem a komplexitást emlegetőket, ám senki ne essen hozzám hasonló hibába, miszerint megijed a Calico összetettségétől vagy nehézségétől, mivel a játék nem véletlenül 2,18-as a BGG-n. Elsőre valóban sok a lehetőség, sok mindenre kell figyelni, de maga a mechanika nem vészes, így ha már kiismertük az alapokat, minden könnyedén megy. Összességében elmondható, hogy míg az első setup hosszadalmas, a játék pedig nehézkes, egy-két menet után már sokkal könnyebben megy minden, még talán egy kerek kettesig is le lehetne vinni a Calico alap nehézségét.
Cicaharc
Szóval, egyeztessük cicáinkat vagy mi… a Calico lényege a foltozás, a színek és minták egymáshoz passzintása, ami minden esetben valami meghatározott szisztéma szerint valósul meg, kivétel a külső részeken, ahova az úgymond felesleg/selejt kerülhet. Mert bizony ez a társas is rendelkezik egy erős random-faktorral, ami a lapkahúzásnál lép érvénybe, ennek köszönhetően sok múlhat a szerencsén. Nálam volt olyan, hogy három körrel a lezárás előtt csak egy kék foltra lett volna szükségem a teljes győzelemhez, de csak nem jött kék lapka. Senkinél. Egészen az utolsó körig, amikor már viszont le kellett tennem az utolsó lapkámat is. Ami nagyon bosszantó tud lenni. Más kérdés, hogy minden ilyen esetben azt tartom legfőbb feladatnak, hogy az aktuális helyzetből a lehető legjobbat hozzuk ki, és bizony egy kevesebb pontszámos feladatot az utolsó hellyel még a kék folt hiányában is képes voltam teljesíteni, ezzel megnyugtatva háborgó lelkem.
Ráadásul a Calico rengeteg alternatív játékmóddal, lehetőséggel, opcióval bír. Családi játékként a fő feladatokat kivehetjük, így a takaróra tett három korong csak akadályként szolgál. A cicák is változó nehézségű feladatokat adnak. De akár szólózhatunk vagy előre meghatározott forgatókönyvek szerint is haladhatunk, miközben kihívásokat teljesítünk. És ez a rugalmasság, változatosság egyaránt nagyon jellemző a játékra, ami abszolút jól teljesít. És bár a foltozás, takarókészítés az alapvető mechanika, a cicák inkább díszítésként vannak jelen, úgy kiválóan működnek, feldobják az alapokat. Ezúttal sem éreztem, hogy a játék alapvető témája a macskák jelenléte, ami miatt kicsit túlzás a borító, de ettől függetlenül is nagyon illik a képbe, hogy a cicák a játékba kerültek, egyáltalán nem tűnnek erőltetettnek. Ráadásul nagyon szerethetők is. Pont úgy, ahogy a társas, ami külsejében és tartalmát, mechanikáját tekintve is nagyszerűen illik a Patchwork mellé, miközben tud újat mutatni. Képes agyégető pillanatokra, van benne mélység, árához képest így remek képességekkel bír, ráadásul minőségi darab, nagyon szép dizájnnal és illusztrációkkal, avagy az absztrakt stratégiát kedvelők körében nagy sikerre számíthat a továbbiakban is. Bár a játék maga nyelvfüggetlen, öröm, hogy a Gémklub elhozta a magyar változatot. Mi legalábbis biztosan beleteszünk majd még jó néhány kört.
(A tesztpéldányt köszönjük partnerünknek, a Gémklubnak!)
