A Cranio Creations játéka Magyarországra a Delta Visionnek hála jutott el, ami nem nagy meglepetés, elvégre a nehezebb gamer darabok azért többnyire ennél a kiadónál kerülnek terítékre, emiatt nagyszerűen illeszkednek a cég portfóliójába. Ez alól a Gólem sem kivétel, mely a Flaminia Brasini, Virginio Gigli és Simone Luciani hármasnak köszönhetően készült el, akik már jó párszor bizonyították hozzáértésüket és tudásukat, elég olyan címekre gondolni, mint például a Lorenzo il Magnifico vagy a Grand Austria Hotel. Ezekkel ellentétben azonban a Gólem már magyarul is megvásárolható, bár a fordítás igazából csak a szabályfüzet(ek) esetében számít, hiszen a játék maga teljesen nyelvfüggetlen, minden ikonokkal van lekommunikálva, avagy a szabályok ismeretében már bárki nyugodtan nekiülhet a gólemek építésének. Magáról a társasjátékról személy szerint olvastam és hallottam már jót/rosszat, viszont a téma kifejezetten érdekelt, már csak az olyan klasszikus filmek okán is, mint az 1920-as, expresszionista Golem Paul Wegenertől. A társasjáték pedig természetesen ugyanarról a tőről fakad, amiért csak néhány évszázadot kell visszautaznunk az időben…
Gólem (Golem)
- Hazai partner/kiadó: Delta Vision
- Tarsasjatekok.com adatlap
- Típus: kompetitív
- Játékosok száma: 1-4
- Játékidő: átlagosan 90-120 perc
- Korcsoport: 14+
- Nehézség: 3,98/5
- Ajánlott ár: a kiadó webshopjából akciósan 25 191 forint
A történet ugyanis 1584-ig nyúlik vissza, Prága városáig, ahol Loew rabbi a zsinagóga padlásán ügyködve kelti életre az agyagembert, avagy a régi legendák gólemjét. A homlokán az Igazság, a szájában pedig az Isten szóval a teremtmény megindul, hogy eleget tegyen mestere utasításának, és lényegében a játékosok is hasonló módon igyekeznek feltámasztani ezt a kedves hagyományt, csak éppen tudósokként, akik ősi könyveket tanulmányozva szívják magukba a tudást, aranytömböket gyűjtve készítenek varázslatos ereklyéket, valamint agyagból gyúrják össze gólemeiket, akiket aztán a tanoncaikkal együtt a városba küldhetnek, hogy ott elvégezzék a különböző munkákat. Persze a gólemek irányítása némi veszélyt is hordoz magában, de legvégső esetben, ha egy-egy agyagember elszabadul, még mindig el lehet pusztítani, ami szintén a tudós renoméját növeli.
Amikor a rabbi zsinagógába ment…
Nem rezonál olyan jól, mint az ördög a templommal, így a klasszikus metalt kihagyjuk, helyette viszont itt ez a klasszikus történet, ami egy viszonylag nagy táblán elevenedik meg, miközben a játékosok megkapják a maguk kisebb tábláit, amiken a laboratóriumi munkát végezhetik. Van még egy zsinagóga a golyókkal és az akcióhelyekkel, de a legtöbb mozgás a főtáblán történik, ahol a karakterek, a könyvkártyák találhatók meg, valamint a három városrész, ahol a tanoncok és a gólemek haladnak, legalul pedig a temető, ahova az elpusztított gólemeket küldhetjük. Ami fontos, hogy a játékostábla három szekcióra van felosztva, ezek közül az egyik a tudásé, ahol egy sáv mutatja a bevételt, egy másik részén pedig a könyvek lapjait gyűjthetjük, némi fejlesztési opció társaságában; aztán van a gólemek sávja és a gólemek fejlesztése, ahol lapkákat forgathatunk át a költségek megfizetésekor, ezzel jutalmakat szerezve; végül pedig ott van az ereklyék és az arany világa, ahol pénz befizetésével fejleszthetünk, közben pedig gyűjtjük az aranyat, hogy így ereklyéket aktiváljunk, amik aztán állandó bevételt nyújtanak. De akcióink mégsem innen származnak.
Merthogy a Gólem egy sajátos akciószegmenst tartalmaz, aminek során a játékosok felváltva három akciót teljesítenek, illetve passzolhatnak, de akkor is végre kell hajtaniuk a kimaradt akciókat, csak éppen később, a többiek után, a feltételeket némileg megváltoztatva. Maga az akció elég egyszerű, avagy két külön körben egy-egy golyót veszünk el a zsinagóga egy-egy sorából, egyből végrehajtva azok állandó lehetőségét, valamint a rabbit elküldjük valamelyik akcióhelyre, ami viszont lapkák képében minden esetben változik. A golyók felhasználása is különleges, elvégre azok véletlenszerűen gurulnak a sorokba minden forduló elején (és passzolás után), ha pedig elveszünk egyet, a sorban lévő további golyók befolyásolják az akció erősségét, sőt a színük egy további akciót jelenthet, amivel tanoncaink egyikét (vagy egyből kettőt) mozgathatjuk. Az akciókkal a gólemeket aktiválhatjuk, ezzel munkára bírva őket, különböző bevételi forrásokat érvényesítve; gyűjthetünk agyagot, fejleszthetjük a gólemeket, vagy éppen újat teremthetünk; pénzt szerezhetünk, fejleszthetjük az ereklyéket, aranyat vásárolhatunk; tudásunkat növelhetjük, a tudományos szegmenst fejleszthetjük, vagy könyvlapokat vásárolhatunk; valamint némi pénz befizetésével ezek bármelyikét lemásolhatjuk, ha az adott sor már nem elég telített.
Akár a két golyóakció egyikét megtehetjük, akár mindkettőt, de a rabbi saját akciójával is kezdhetünk, amikor az aktuális lapkák egyikére tesszük le a figuráját, ezzel aktiválva az adott lapka hatását. Ez teljesen változó, hogy mit nyújt: adhat valamilyen jutalmat, egy ingyenes akciót, de akár olyan jópofa dolgokra is képes lehet, hogy valamilyen fejlesztésre kedvezményt biztosít, miközben a maradék erőforrást bármivel kifizethetjük. És akkor még ott van az az opció is, amelynél akár több rabbi is megjelenhet (a többi lapkát mindig egyvalaki foglalja be), és aminél gólemet küldhetünk a temetőbe, ezzel letakarva és élesítve egy jutalmat, viszont innentől a gólem már végérvényesen kimúlt, többet nem használható. Ami annyira nem baj, mivel a gólemek minden fordulóban mozognak, ha pedig túlságosan lehagyják az adott városrészben lévő tanoncot, akkor sokat kell értük fizetni, többnyire tudománnyal. Ha meg azzal nem tudunk, akkor bizony győzelmi pontjaink bánják. Nem mellesleg a város legvégében már mindenképpen retorziót von maga után a gólemek jelenléte, így alaposan oda kell figyelni, mennyi agyagembert gyártunk, azokat hogyan mozgatjuk. Kicsit visszatérve a golyókra: a karakterkártyák sem véletlenül vannak a táblán, hiszen ha sikerül azt a két golyót összeszedni a forduló alatt, ami a képen látható (vagy fehér dzsókerrel pótolva az egyiket), akkor egy kevéske extra bevételt kaphatunk, vagy némi pénz beáldozásával valami komolyabb jutalomban részesülhetünk. Van még bevételi fázis, a rabbik helyzete alapján alakul ki a következő forduló körsorrendje, a negyedik fordulót követően pedig elérkezik a játék vége, aminél egy érdekes háló alapján, szorzókkal derítjük ki, hogy ki mennyi extra pontot zsebel be, már persze a saját célkártyák teljesítéséből származó haszon mellett.
Játsszunk még egyet!
Megintcsak értem, de nem értem… mármint olvastam és hallottam olyan véleményeket, hogy a játék csúnya meg nem túl izgalmas, túl absztrakt és a többi. Jó, absztraktnak számos tekintetben valóban absztrakt, de ez jól áll neki, ráadásul a megvalósítás így is nagyon illeszkedik a témához. Csúnyának semmiképpen sem nevezném, inkább sötét és némileg régies, rusztikus, viszont ez is passzol magához a tematikához. Az pedig, hogy nem izgalmas… nos, olyan szinten szűk a játék, annyira oda kell figyelni minden akcióra, ha sikerrel akarjuk venni az akadályokat, emellett még pontokat is gyűjtenénk, hogy unatkozni semmiképpen sincs idő, legyen szó a szóló, a kétjátékos módról, vagy éppen a 4 fős küzdelemről. Főleg utóbbinál nagy a szórás, hogy most éppen mit sikerül megvalósítani a terveink közül, mert ugye minél többen lébecolunk az adott akcióhelyek körül, minél többen megyünk rá a golyókra, annál nagyobb az esélye, hogy valamiről lemaradunk, főleg akkor, ha hátul kullogunk. Emiatt nagyon nagy a jelentősége annak is, hogy éppen merre tanyázunk a körsorrendben, ami viszont ugye attól függ, hogy korábban milyen akciót választottunk a rabbival. Ami meg értelemszerűen abból is fakad, hogy éppen mi éri meg jobban. És naná, hogy egy éppen felesleges akciót nem fogunk csak azért választani, hogy legközelebb előrébb legyünk, bár még akár az is benne lehet a pakliban, ugyanis a Gólem az a játék, ahol a lemondással jóban kell lenni, jó kapcsolatot kell ápolni. Főleg, hogy a célkártyák azért elég fontos küldetéseket nyújtanak, de mindegyiknek nehéz eleget tenni, pláne, ha közben fejleszteni is akarunk, ami meg a legfontosabb bevételi forrást jelenti.
Mert a fejlesztés és a játék végi pontozás egy külön kis játékélmény, aminél a fejlesztésekkel részben egyfajta engine-t építünk, ami utána jutalmakat hoz, másfelől pedig egyre több menórát szerzünk, ami egyfajta szorzó minden területen belül. Így a könyveinkkel lehet összekapcsolni, a gólemes fejlesztéseinkkel, valamint az elkészített ereklyékkel, ami összesen elég sok győzelmi pontot jelent. És ez a korábban épített engine valóban jövedelmező, elvégre mikor könyvlapokat szerzünk, azok a fejlesztett oszlopon belül láncreakcióban kínálnak számos jóságot, miközben az ereklyék is rendre aktiválhatók, akár nyersanyagot, akár győzelmi pontot termelve, emellett pedig maga a tudománysáv és a gólem-sáv is kínál extra bevételt, sőt maguk a tanoncok is egyre többet generálnak a városban lévő elhelyezkedésüknek megfelelően. A Gólem nehézsége pedig ebben az összetett rendszerben rejlik, nem a szabályaiban. Szabályai ugyanis egyszerűek, 4x3 akcióval, egy általános, nem túl komplex, sorrendben lezajló feladatsorral. A benne lévő lehetőségek viszont nagyon bő kínálatot teremtenek, ami között hajlamos elveszni az ember, avagy az AP-re hajlamos játékosok készüljenek fel. Emiatt talán egy segédlet sem ártott volna a konkrét ikonográfiával, nemcsak a fordulók levezénylésével, de mivel rengeteg a lehetőség, érthető az is, hogy kimaradt, mert nagyjából egy teljes, 2 oldalas, A2-es vagy A3-as lap kellett volna hozzá. Nagyon nem örültem még a tengernyi tokennek, amik úgy koszolnak, hogy mindenki készüljön fel a porszívózásra és törölgetésre, de lényegében ennyi a kivetnivalóm a játékkal kapcsolatban, aminél egy parti után már ülnénk is le a következőre. Nálunk 4 főnél mindenkinek egyformán tetszett, és szerintünk szépen, ügyesen sikerült megidézni a zsidó hagyományokból táplálkozó ősi legendát, melynek hála a Flaminia Brasini, Virginio Gigli és Simone Luciani hármas pont úgy támadt fel a társasjátékok világában, mint a címszereplő, legendás monstrum. Csak éppen pusztítás, vér és könnyek helyett szórakozást hozva el nemcsak Prágába, de bármelyik játékos asztalra, ahol szívesen látják őket és alkotásukat.
(A tesztpéldányt köszönjük partnerünknek, a Delta Visionnek!)
