A Core Space nem újkeletű társas, első kiadása 2018-ban jelent meg, és számos kisebb-nagyobb kiegészítőt is kapott. A játékban „kereskedők” (inkább fosztogatók) egy vagy akár több kis csapatát irányítjuk, ahogy elhagyott roncsok kipakolásával és egyéb kecsegtető megbízások végrehajtásával igyekeznek megélhetést biztosítani maguknak. Eközben persze számos veszéllyel kell szembenézniük, bandáktól kezdve űrkalózokon át a fő veszélyt jelentő Purge humanoid androidjaiig. A First Bornt gyakorlatilag egy második kiadás-termékfrissítés kombónak nevezhetjük, mely új antagonistákkal – a címben is szereplő fajjal –, valamint új kereskedőkkel, felszereléssel és tereppel várja az újonc és veterán játékosokat. Az első felvonáshoz hasonlóan a Core Space is Kickstarteren kezdte pályafutását, de kereskedelmi forgalomban azóta is kapható – elsősorban magától a kiadótól.
Core Space: First Born
- Partner/Kiadó: Battle Systems
- Tarsasjatekok.com adatlap
- Típus: kooperatív
- Játékosok száma: 1-4 fő
- Játékidő: átlagosan 45-180 perc
- Korcsoport: 14+
- Nehézség: 2,13/5
- Ajánlott fogyasztói ár: a kiadónál az alapcsomag 99 euró, azaz nagyjából 37 100 forint
A Core Space alapvetően egy sci-fi dungeon crawler, melynek a miniatűrök mellett az interaktív terep a fő vonzereje. Ez az interaktivitás abban mutatkozik meg, hogy a minden egyes küldetés elején meghatározott tárolókban fizikailag elrejtjük a pici tárgy-tokeneket, majd azokat ténylegesen átkutatva szerezzük meg őket; de itt említhető a rejtett ajtók nyitogatása, a veszélyforrások aktiválása is. A játék pedig leginkább akkor teljesedik ki, ha a küldetéseket kampányszerűen játsszuk. Ekkor ugyanis nem elég csak egy-egy küldetés „éppenhogy” teljesítésére koncentrálni, a jövőre is gondolni kell: hogyan fejlesztjük legénységünket, hajónkat, mit adunk el és tartunk meg, veszünk-e fel új tagokat, akiket aztán persze ki is kell fizetnünk.
De még mielőtt idáig jutnánk, meg kell ismerkednünk a játék relatíve komplex szabályrendszerével, melyhez nem véletlenül jár egy 109 (!) oldalas szabálykönyv. Úgyhogy érthető okokból csak nagy vonalakban, érintőlegesen foglalkozunk a játék menetével, ami egyébként sokkal egyszerűbb, mint amilyennek a magazin vastagságú kötet első ránézésre mutatja. A belerázódást egy kis füzet segíti, mely egy bevezető küldetést is tartalmaz, valamint annak első két körét lépésről lépésre bemutatja és elmagyarázza. Ezután már bátrabban állhatunk neki abszolválni a teljes szabálykönyvet, ami további koncepciókkal bővíti, emellett részletesen el is magyarázza a játék egyes aspektusait. Ahogy az egy dungeon crawlernél lenni szokott, nem az alapkoncepció a játék komplexebb része, hanem inkább mindaz, amit a karakterek cselekvési lehetőségei és azok interakciói tartogatnak egymással és ellenfeleikkel, a környezettel.
Kilövésre felkészülni
Az előkészületeket a küldetések határozzák meg, a pálya felépítésétől kezdve, az objektívákon át a játék végi jutalmakig, és persze az ellenfeleken és azok kezdőpozíciójától a behatolási pontokig. Esetenként különleges szabályokkal, nem-játékos karakterekkel kiegészítve, néha meghagyva a helyet a saját belátásunk szerinti módosításokra (több zsákmány, eseménykártyák).
Maga a játék, aligha meglepő módon, körökre bontva zajlik, a játékosok pedig egymás után hajtják végre az egyes fázisokat. Elsőként a kereskedők jelenlétét érzékelő rendszerek miatt a fenyegetés növekszik, ez egyrészt az érkező ellenfelek típusát és számát határozza meg, másodsorban pedig az ekkor húzott eseménykártya hatását is befolyásolhatja. Ha ezen túlvagyunk, sorra lépnek a különböző frakciók: először legénységünk tagjai, majd az ellenfeleink, végül az esetleges nem-játékos karakterek, azaz a semleges szörnyek és civilek következnek. Ha mindent elvégeztünk, a tábla tisztogatása következik, és folytatódik a játék mindaddig, amíg nem teljesítjük a célkitűzéseket, vagy el nem bukunk (időzítő vagy veszteségek miatt).
A Nyolcadik utas
A kereskedők lehetséges cselekvéseit a karaktertábla határozza meg, a mozgás, a mindenféle támadás, a környezet manipulálása is egy-egy akció. Emellett vannak erőfeszítés nélkül végrehajtható akciók is, helyezkedhetünk egy mezőt ingyen, használhatunk egyszerűbb tárgyakat, eldobhatunk nagyjából bármit, cserélhetünk tárgyakat és így tovább. Emellett képességeink passzív, állandó hatást is kifejthetnek karakterünkre, de biztosíthatnak úgynevezett „reakciókat” is, melyek az adott karakter körén kívül, automatikusan is bekövetkeznek (fedezékbe húzódás, ingyen lövés stb.)
A lényeg persze a harc lesz, melyben támadásaink sikerét és a bevethető kockák számát felszerelésünk határozza meg, sőt egyes képességek tovább erősíthetik. Minden siker egy találat, ez ellen csak a páncél véd, és néhány kifejezetten szívós ellenfelet leszámítva egy találat elég a lefektetésükhöz. De nem lövöldözhetünk ész nélkül, a korlátozott lőszer csak a kisebbik gond, az igazi probléma az, hogy minden egyes alkalommal, mikor elsütünk egy fegyvert, eggyel nő a fenyegetés is. Eleinte a lopakodás és a gyorsaság, majd ha minden kötél szakad, akkor a nem éppen kockázatmentes közelharc lehet segítségünkre, legalábbis egy darabig.
Ellenfeleink vonatkozó karaktertáblájuk szerint meghatározott rangjuk alapján kerülnek sorra, majd egy logikusan felépített folyamatábra alapján cselekszenek. Egy-egy True Born valódi főellenségnek számít, statisztikáit ugyan befolyásolja az elszenvedett sérülések száma, de nem véletlenül érkezhet küldetésenként csak egy, hiszen brutálisan erősek – és akkor még nem is beszéltünk az Insane Godról. A nem-játékos karakterek pedig nemcsak ránk jelenthetnek veszélyt, hanem ellenfeleinkre is. Némelyiket ideiglenesen a saját oldalunkra állíthatjuk, vagy akár a legénységünkbe is felvehetjük.
A Mélyűr mélyén
Mint említettem, mindezzel csak a felszínt kapargattuk meg. Az alapcsomag részeként az összes szükséges ellenfelet és tereptárgyat megkapjuk, valamint egy kezdő legénység is a jussunk, melyekkel a szabálykönyvben található tíz küldetést játszhatjuk végig, egyesével vagy kampányszerűen. Minden egyes további kiegészítővel újabb három küldetés is jár, egyéb, a tematikusan összeállított cuccok mellett. A Trading Post 5 új tereptárgyakkal és nem-játékos karakterekkel érkezik, a Gates of Ry’Sa további ellenfeleket ad a mixhez; a kisebb pakkok közt az In The Line of Fire nem-játékos karakterekkel, a Fury of the Insane God pedig egy adag brutális ellenféllel dobja fel az alapcsomagot.
A komplex, háromdimenziós tereptárgyak megépítéséhez nem árt egy adag türelem, esetenként valami nem maróhatású ragasztó is jól jön (PVA például, barkácsboltban faragasztó néven fut). Ha a tanácstalanság lenne úrrá rajtunk, akkor a kiadó honlapján útmutató videókat találhatunk az összeállításukhoz. Alapvetően nagyon precízen megtervezett és kivágott elemekről van szó, de sajnos nem hiba nélküliek, esetenként egy kis utánavágás kellett a könnyű összeállításhoz. Máshol pedig a kinyomáskor hasad, szakad a papír felső rétege, nálam ez elsősorban a kör alakú tokenek problémája volt. Más szempontból viszont nincs kifogásom sem a prezentációra, sem az anyagminőségre: a minik fantasztikusak, a játékostáblák és jelölők, az illusztrációk mind-mind nagyon jók.
Nem árt észben tartani azt sem, hogy összeállítás után sérülésmentesen szétszedni a tereptárgyakat nem lehet, a kiegészítők tartalmát a dobozba visszapakolni képtelenség, így nem árt felkészülni a tárolásukra is. Ám a kisebb bosszúságokért kárpótol a Core Space asztalképe. A felépített játéktér egészen fantasztikus, egyedül azt sajnálom, hogy a miniatűrök amatőr szintű festésére nem volt alkalmam a fényképezésig. A már emlegetett szabálykönyv ugyan terebélyes, de félreértésnek nem hagy helyet, példákkal magyaráz; ám megértéséhez komolyabb angoltudás elengedhetetlen.
A Core Space-t elsősorban azoknak tudom ajánlani, akik rendelkeznek már hasonló stílusú játéktapasztalattal, de egy kicsit szerepjátékosabb élményre vágynak, és nem idegenkednek a sci-fi körítés láttán. Optimális esetben esetleg egy rendszeres partnerrel, vagy még inkább gyakran és biztosan összetrombitálható társasággal össze tudnak ülni egy, akár hónapokig tartó kampányra (heti egy hosszú estével számolva). Vagy kellően kitartók az egyjátékos módhoz, hiszen úgy is éppannyira játszható a játék.
(A tesztpéldányt köszönjük partnerünknek, a Battle Systems-nek! A Core Space: First Born teljességgel nyelvfüggő, szabálykönyve angol nyelvtudást igényel, rajongói fordításról egyelőre nem tudunk.)
