A Barry 2018-ban robbant be az HBO-ra és szép csendben az egyik legminőségibb, legjobb sorozattá vált, amelyet a Breaking Bad óta televízióban láthattunk. Alec Berg és Bill Hader olyasmit tettek le az asztalra, amely már-már az instant-klasszikus státusz felé tendált és most, 2023-ban elérkezett a lezárás pillanata. A sorozat főszereplője Barry Berkman (Bill Hader), egy egykori tengerészgyalogos, aki bérgyilkosnak szegődött. Az egyik új ügye színészhallgatók egy kis csoportjához vezeti, ahol Barry megleli élete értelmét: színésznek áll. Közben rátalál a szerelem is, és egyfajta mentora lesz Gene Cousineau (Henry Winkler), aki segít a pasasnak, hogy jobb emberré váljon. Csakhogy Barry-t utoléri a múltja és ez rengeteg bonyodalomhoz és fekete humorral átitatott eseményhez vezet. Talán maguk az alkotók sem számítottak arra, hogy a Barry ennyire sikeres lesz és a legnagyobbakkal emlegetik majd egy lapon. A még jobb 2. évad után egy kicsit laposabb, felvezetés-szagú 3. évad következett (itt már a koronavírus is erősen hátráltatta a dolgokat), majd elérkeztünk végre a nagy befejezéshez, ahol minden szál összefut. Ha nem ismeritek a sorozatot, akkor mindenképp tegyetek vele egy próbát! Innentől pedig a korábbi évadokra vonatkozó spoilerekkel folytatom.
Barry a sitten ül. Régi haverja, Fuches (Stephen Root) nem tudja eldönteni, hogy segítsen-e neki, vagy inkább az FBI jóvoltából kihasználja egykori barátját, miközben Mr. Cousineau-nak felajánlják, hogy megfilmesítik a Barry-vel közös múltját. Sally (Sarah Goldberg) próbál túllépni azon, hogy az exe egy hidegvérű bérgyilkos, míg Hank (Anthony Carrigan) a szerelmével új bizniszbe kezd. Természetesen az események hamar beindulnak, amikor Barry megszökik a börtönből, hiszen mostanra már tényleg ott tartunk, hogy mindenkinek oka lenne végezni vele. Ami rögtön szemet szúr, hogy a Barry sokkal komolyabb hangvételű lett. A humort szinte teljes mértékben hátrahagyta a 4. évadra és a szereplők itt bizony szenvednek, őrlődnek a saját lelki nyomorúságaik és a múltban elkövetett tetteik miatt. Akad egy nagyobb időugrás az évadban, ami eléggé megborítja a dolgokat és ez az a pont, ahol a Barry átmegy teljes művészieskedésbe. A semmibe bámuló karakterek, szörnyen lassan pásztázó kamera, furcsa beállítások, elnyújtott jelenetek… mintha Hader (aki most már az összes részt rendezte is) meg akarta volna mutatni, hogy milyen a televíziózás magasiskolája.
De ezt nem egy olyan sorozatnál kellett volna ellőni, amely az elejétől fogva a helyzetkomikumokra és az éjsötét humorra épült. Mindebből mostanra tényleg semmi nem maradt. A Barry a moralizálásba fullad bele: központi karaktere éppen úgy szimpatikus, mint Dexter, vagy Joe a netflixes Te című sorozatból. Akadnak erényei, de attól még egy hidegvérű sorozatgyilkos. Barry pedig hiába próbált megváltozni, hiába próbált jobb ember lenni és maga mögött hagyni a múltját a háborús PTSD-jével együtt, a 4. évad lerántja őt a fájdalmas valóságba. Az élet nem egy színház – akár ez is lehetne az évad mottója. Az élet kőkemény és a hibáinkért felelnünk kell. Akadnak most is kiválóan megrendezett jelenetek, Barry szökése a börtönből például az idei év egyik legjobbja, amit sorozatban láthattunk – de ez sajnos nem elég. Hiába kapja meg a magáét a Halálos iramban széria vagy ugrik be Guillermo del Toro egy kisebb szerepre, az egész évad laposnak érződik.
Továbbra is tartom, hogy a Barry a világ egyik legjobb sorozata, de a befejezése éppen annyira megosztó lesz, mint a Maffiózóké volt annak idején. Tökéletesen látszik, hogy az alkotás az alkotó fölé nőtt. Megpróbáltak valami olyasmit kihozni a fináléból, amely azonnal bevonul a tévésorozatok történelmébe, csakhogy pont a sorozat eredeti eszenciáját sikerült teljesen kiölni mindezzel. Többször éreztem azt a 4. évad során, hogy egyszerűen csak húzzák az időt. Teljesen átlagos párbeszédeket húznak ki több percesre vagy tartanak ki olyan jeleneteket, amiket sokkal hamarabb is el lehetett volna vágni. A karakterek fejlődését nem igazán tudtam hova tenni, mivel szerintem némelyik teljesen másmilyenné vált, mint aminek eredetileg megírták. Bár az előző évadokat egytől-egyig imádom, a lezárást, azaz a teljes 4. szezont egy hatalmas kihagyott ziccernek érzem, aminél "a kevesebb néha több" elve tökéletesen működhetett volna.
Képek forrása: The Wrap, HBO
