Az év eleji AAA rohamnak vége, áprilisra már főként a kisebb-nagyobb indie játékoké lett a terep, és bár még akad néha egy-egy komolyabb cím, a nagy kiadók többnyire erőt gyűjtenek a szeptemberi/októberi újabb rohamra, vagy jobb esetben még csiszolgatják kicsit a játékaikat, mert a QA-csapat jelentéseit nem egyenesen a szemetesbe iktatták. Ennyit a szokásos optimizmusomról, nézzünk inkább néhány érdekes, apróbb független címet, amikkel jól el lehet ütni az időt – ha nem is októberig, de a következő ígéretes indie játékig mindenképp!
Wunderling – Krump Lee színre lép
Igazából a Wunderling csak afféle fél-újdonság, mivel eredetileg még 2020 márciusában jelent meg, viszont a közelmúltban kapott egy nagyobb frissítést, amitől DX lett. A kissé elborult történetet érdemes mindenkinek magának kitapasztalnia, a lényege annyi, hogy bonyolult 2D-s pályákon kell végignavigálnunk hősünkkel, aki annyira hősies, hogy folyamatosan és töretlenül halad előre, mi meg csak ugrálhatunk vele, később pedig különlegesebb képességekkel segíthetjük a túlélését. A játék aranyos, vicces, és az első pályákon barátságosan könnyű is. A későbbiekben persze egyre több és egyre aljasabban elhelyezett akadályt kell kikerülnünk, de az újabb képességekkel ez sem annyira nehéz (vagy legalábbis halálunk után azonnal újrapróbálkozhatunk). Csakhogy rengeteg extra, sőt eldugott érdekesség is található a pályákon. Azonban aki mindent össze akar gyűjteni, annak kiváló reflexekre és idegekre lesz szüksége, mivel a Wundeling ilyenkor már a legkeményebb preciziós platformerekkel áll egy szinten. 80%
Pompom – Szia lemming, megvárhatlak?
Ha az előző játék krumplija hősies volt, mert csak megy előre, mint az elemes nyúl, akkor a Pompom (nem rokon!) főszereplő hörcsöge egyenesen szuperhős. Ő ugyanis nemcsak megy, de ugrik is, mi pedig semmilyen módon nem irányíthatjuk a mozgását. Helyette a pályát kell úgy átalakítanunk, hogy az erősen öngyilkos hajlamú kis szőrpamacs életben maradjon. Ez annyit tesz, hogy 1-1 pillanatra megállíthatjuk az időt, hogy letegyünk elé egy platformot, rugót, felhőt, lengő kötelet, satöbbit, amik segítségével tovább haladhat, kikerülve az akadályokat és ellenséges létformákat. Kis probléma, hogy hősünk néha akkor is ugrani akar, amikor nem feltétlen muszáj, ráadásul van egy minimum távolsága, amit nem árt betanulnunk, ha számít a nyaffadt kis hörcsög élete. Cserébe a játék elég változatos, Amikor már megszoknánk a rendszert, gyakran bedob valami újdonságot, sőt bossharcok is akadnak. Nekem személy szerint nem annyira jött be a játék kinézete, és mechanikái egy részét is szívesen látnám 2 méter mélyen (a szögek között ellebegtetendő lufitól még most is rémálmaim vannak), de legalább sok pályát kapunk, így akit magával ragad az elit öngyilkos lemminghörcsög kalandja, az ellesz egy darabig a megmentésével. 75%
Hero's Hour – Auto Chess of Might and Magic
A Heroes of Might and Magic-sorozat 1995-ben indult, utolsó hivatalos epizódja, a Might and Magic Heroes 7, 2015-ben jött ki, és a rajongók még mindig vitáznak azon, hogy melyik volt a legjobb része. Na, ebbe nem merek beleszólni, de az újdonságokra nyitottabb kedvelőknek szeretném felhívni a figyelmét erre a kis gyöngyszemre. A Hero’s Hour első ránézésre egy kissé pixelesebb HoMM, őszintén szólva talán csúnyább is, mint az 1995-ös eredeti. Másrészt a stílusa jó, és ahogy egységeink mini változata követi hősünket a térképen, az hihetetlenül jópofa. A körökre osztott stratégiai rész dicséretesen mély. Városainkat tucatnyi épülettel bővíthetjük, van felszerelés, vannak képességek és varázslatok, elásott kincsek, avagy minden, amire a zsáner kapcsán igényt tarthatunk. És még pár ötletes újítás is előfordul, például tartalék egységek a csatákban vagy az újratermelődő semleges szörnyek, valamint az eléggé megosztó automatikus csata. A harcba belépve még elrendezhetjük egységeink kezdőpozícióját, majd kibomlanak teljes létszámra, és nekiesnek az ellennek. Mi legfeljebb pár alapvető paranccsal befolyásolhatjuk a viselkedésüket, és időnként elsüthetünk egy varázslatot. Ezt eltarthat egy darabig még megemészteni is, nemhogy kitanulni, de az első órák után úgy érzem, a Hero’s Hour megér ennyi erőfeszítést. 87%
És ezzel végére is értünk a minijátékok miniajánlójának. Viszlát májusban, amikor egyébként a játéksajtó, sőt a PC Guru több prominens tagja is ünnepli a születésnapját, ráadásul ugyanazon a napon. A virágokat és üdvözlőlapokat a szerkesztőség címére várjuk!
