A hatalmas játékdömpingben már uborkaszezon alatt is gyakori jelentség, hogy egy-egy ígéretesebb, szórakoztatóbb cím egyszerűen eltűnik a radar alatt, ez pedig egy ideje igaz már az aranykorát élő indie lövöldözős játék műfajára is. Aktuális válogatásunkban készültünk számotokra pár címmel, melyek mostanában kerültek Early Access vagy teljes állapotba, és sajnos a jelek szerint még közel sem kapták meg azt a figyelmet, amit érdemeltek volna.
Kvark
Kezdjük mindjárt a Kvarkkal, mely első pillantásra kissé olyan, mintha a régi System Shockot vagy az első Half-Life-ot kombinálták volna egy S.T.A.L.K.E.R. jellegű, kiégett, posztszocialista radioaktív rémálommal. Névtelen főhősünk azon “szerencsés” kevesek egyikének mondhatja magát, akiket kiválogattak a hősies feladatra, hogy egy szupertitkos kutatólaboratórium mélyén bányásszon veszélyes anyagokat, melyeken aztán a laboratórium tudósai etikailag erősen megkérdőjelezhető kísérleteket végezhetnek. Ha esetleg nem lenne egyértelmű, mi sül ki ebből, egy reggel arra ébredünk cellánkban, hogy elszabadult a pokol, egykori kollégáink pedig sugárvédő felszerelésben, kisült aggyal törnek az életünkre. Sajnos a kisült agy szó szerint értendő, a mesterséges intelligencia ugyanis hagy maga után némi kívánnivalót. A játék pedig emellett spártai szigorú mentési rendszerrel rendelkezik, fix, egymástól néha elég távoli pontokkal, melyeknek hála sajnos az élmény párszor határozottan közelíti a frusztráló szintet. A retro tálalás is kissé furcsa, ugyanis míg a karakter- és fegyvermodellek, illetve tereptárgyak az alacsony poligonszámú PS1 stílust követik, addig a felszínek csillogása és a fényhatások már inkább a modernebb technológiát tükrözik. Viszont a koncepció érdekes, és ki tudja, mire az utolsó fejezet is megérkezik, elképzelhető, hogy sikerül tökélyre csiszolni a koncepciót.
HROT
Ha már a cseheknél járunk, nyár elején elérte végleges formáját Spytihněv szóló fejlesztőként készített Quake klónja, a HROT. Ahogy azt a játék Early Accessének indulásakor is írtam, a “klón” kifejezést itt elég komolyan kell venni. Bár a első pillantásra úgy tűnhet, a játék csak egy kimagaslóan lelkiismeretes full conversion mod az id Software legendás játékához, emberünk a GLScene nevű, nyílt forráskódú OpenGL könyvtár segítségével lényegében készített magának egy saját Quake motort. Majd azzal összeállított egy hihetetlenül elborult, cseh posztszocialista disztópikus rémálmot, melyben sárgásbarna utcákon, csatornákban és kastélyokban kell küzdenünk az életünkért gázmaszkos katonákkal… aztán gázmaszkos lovakkal… aztán rakétavetős mutáns majmokkal. A HROT az elmebajnak azon különösen bizarr alfajában fogant, mely alapvetően iszonyatosan nyomasztó hangulatát – amit csak megspékel kifejezetten komoly nehézségi szintjével – néha a legbizarrabb, legelmebetegebb koncepciókkal töri meg. A játék főellenfelét egyszerűen látni kell, mert egyrészt lehetetlen szavakba önteni, másrészt ha az sikerülne is, jogosan gyanakodhatnátok arra, hogy a nagy kánikulában igen durva hallucinációktól kezdtem szenvedni.
Maximum Action
Már évek óta várom a Maximum Action teljes megjelenését, és bár még mindig nem érte el az 1.0-át, a májusi igen méretes frissítés legalább megfelelő indokot adott ahhoz, hogy írhassak róla. A szintén szóló fejlesztőként ténykedő George Mandell tulajdonképpen nem játékot akart készíteni, hanem egy interaktív, retro-akciófilm szimulátort, melynek esztétikája egyszerre idézi fel a korai 3D-s FPS-eket és a 80-as, 90-es évek videotékáinak olcsó akciófilmeit. Hősünk Stallone, Schwarzenegger, Lundgren, Norris és Segal szellemiségében fogant szűkszavú, komor akcióhős, aki a katanától a rakétavetőkig a világ összes fegyverét képes akimbo-stílusban forgatni, bevetései során pedig neonfénybe burkolt nightcluboktól vietnámi dzsungeleken át a legutóbbi frissítés által beépített vadnyugatig számtalan változatos helyszínen irthatja a drogdílereket, katonákat és cowboyokat. Mindezt természetesen igen bőkezűen aktiválható időlassítás, rengeteg robbanás és vérgejzír kíséretében cafatokra szakadó ellenfelek mellett, mészárlásunkat pedig a pályák befejezése után akciófilmmé vágva, különböző kameraállásokból nézhetjük vissza. Bár a kampány nem túlságosan hosszú, a Steam Workshop támogatásnak hála igen tisztes mennyiségben érkeznek hozzá a rajongói pályák és fegyverek, illetve horda módban játszható arénák. Csak érné már el végre a végleges változatot!
Turbo Overkill
A Turbo Overkill esete kissé cseles, az Early Access változatról ugyanis már egyszer beszámoltunk, a napokban pedig bár megjelent a végleges változat, az az utolsó fejezetnek valójában még csak egy részét tartalmazza. Viszont ezt nem véletlenül hagytam a felsorolás végére. Kedves olvasóm, amennyiben szereted az FPS műfajt, az utóbbi 5-10 évben tisztes mennyiségben játszottál mind indie, mind AAA-s lövöldékkel, és esetleg előfordulhat, hogy még nem próbáltad ki a Turbo Overkillt, kérlek ezen a ponton hagyd félbe a cikk olvasását, és minimum a demóját told végig, de lehetőség szerint inkább fizess be a teljes változatra. Megéri. A Turbo Overkillen bár szintén egyetlen fejlesztő dolgozik, pályadizájnja, játékmechanikái, látványa és hangulata egy olyan brutálisan magas színvonalat képvisel, amellyel a rajongók szerint már-már elérte, sőt maga mögött is hagyta az olyan mainstream boomer shooterek szintjét, mint a Doom Eternal. Főhősünk Johnny Turbo, egy láncfűrészlábú cyberpunk zsoldos, akinek feladata (legalábbis a játék elején), megmenteni az emberi fajt egy Syn nevű, elborult mesterséges intelligenciától. A küldetése aztán fejezetről-fejezetre egyre bonyolódik, mellyel párhuzamosan a játékmenet is olyan szinteket lép, melyre egy ponton túl a nyers, adrenalintól lüktető őrületen kívül nem igazán illeszthető más jelző. A viszonylag gyorsan eszkalálódó nehézségi szint, a beépíthető augmentációk, a bravúrosan összeállított arénák és a retro jelleg ellenére is elképesztő látvány mesteri példái annak, hogy mi mindent lehet kihozni egy boomer shooterből, a Turbo Overkill pedig jelen állás szerint mindenképp ott lesz majd minden idők legjobb lövöldözős játékai és valószínűleg az idei kedvenceim listáján is. Ha pedig ez még nem lenne elég, Steam Workshop támogatás révén igen szép tempóban készülgetnek hozzá rajongói pályák és modok is. FPS rajongóként tartoztok magatoknak azzal, hogy kipróbáljátok.
Természetesen ez csak a jéghegy csúcsa, a legjobbak legjobbjai… vagy legalábbis legfurcsábbjai és ha a lista elnyeri a tetszéseteket, nem kizárt, hogy még jelentkezünk majd hasonló válogatásokkal. Sőt, ha esetleg van olyan nemrég megjelent FPS, mely szerintetek helyet érdemelt volna listánkon, írjátok meg kommentben!
