A Mosby’s Confederacy cím az amerikai történelmet behatóan ismerők számára sokat elárul, ám nyilván idehaza kevesebben vannak ilyenek, így aztán a játék maga egyértelműen az USA piacát célozza meg, minden más náció számára inkább érdekesség lesz. Hogy ne áruljak zsákbamacskát, az 1861-1865 között zajló Amerikai polgárháború az alap, és ami érdekesség, hogy nem a „jófiúk” (bár ugye ez nézőpont kérdése), azaz az Unió, hanem a rabszolgatartás mellett kardoskodó, és végül elbukó Konföderáció oldalán kell vitézkednünk, nem kisebb személyiséget megtestesítve, mint a híres stratégát, John Singleton Mosbyt.
Mosby beceneve „Gray Ghost”, azaz „szürke kísértet” volt, amely sajátos harcmodorára utal: kis létszámú, de jól szervezett csapatával váratlanul és stratégiailag igencsak megfelelő időben csapott le az ellenfélre, jelentős károkat okozott annak soraiban (főleg az utánpótlásvonalakban), majd épp ilyen hirtelen visszavonult, és embereivel elvegyült a közeli város lakói között. Ezért is nevezték őt és fiait „partizán rangereknek”.
Ezt a fajta harcmodort próbálja tehát visszaadni a Tilted Mill játéka, melyben több érdekesség is akad. Először is a cucc véletlenszerűen sorsolja ki nekünk a küldetéseket és feladatokat egy nagy kupacból, ami ugye nagymértékben növeli az újrajátszhatóságot. E megbízásokat aztán alaposan ki kell értékelnünk, és ennek alapján összeverbuválni a közeli városokból a csapatot -- a döntésünk kihat aztán a továbbiakra, hiszen ezzel az emberanyaggal kell majd levezényelnünk az adott etapot, csata közben már nincs variációs lehetőség, nem lehet a sorokat kipótolni. A besorozott emberkék sima zöldfülűként kezdik katonai pályafutásukat, de aztán, ha jól gazdálkodunk velük, specializálódnak a négy egységtípus valamelyikébe: ranger (ami a speciálisan képzett könnyűgyalogságot takarja), tüzér, lovas katona, és felderítő. Minden emberünk önálló személyiség, saját képességekkel, tudással, és miközben egyre jobb bakává válnak (ha ugye nem veszítjük el őket), mi magunk is fejlődünk, egyre több vezetői erényt tudunk majd magunkénak, ami persze kihat embereinkre is.
Ahogy említettem, a játék RTS és TBS elemeket is tartalmaz. A harcok valós időben zajlanak, és főleg a felderítésre és a lopakodós, lesből támadós taktikára épülnek. Két ütközet között aztán jön a sajátos tápolás: az élő muníciót szolgáltató városokat kell fejlesztenünk, azaz a Konföderáció pénzéből tábori kórházat, istállót, lőszerraktárakat építeni, hogy meglegyen a stabil hátországunk a hadakozáshoz. A sajtóanyagból az is kitűnik, hogy a srácok azért nem lesznek hűtlenek a birodalomépítős múlthoz sem, ugyanis tevékenységünk visszahat a környezetre: az építkezések, illetve a csatába terelt, majd sebesülten, nyomorékon hazakerült polgárok hatására átformálódik az adott, ahogy az életben is történt az a polgárháború során.
Szokatlan módon a Tilted Mill már egy rendszerkövetelményt is közölt, ami azonban nem a végleges, csak egy úgynevezett célspecifikáció, vagyis a programozóik elé azt a feladatot állították, hogy egy ilyen vason már lehessen játszani a cuccal:
Hozzáteszem, a fentiek azért picit riasztóak, és mivel egyelőre sem képet, sem más anyagot nem kaptunk a hír mellé, a kérdőjel ott lebeg a Mosby’s Confederacy felett. Reméljük a legjobbakat...
Mosby beceneve „Gray Ghost”, azaz „szürke kísértet” volt, amely sajátos harcmodorára utal: kis létszámú, de jól szervezett csapatával váratlanul és stratégiailag igencsak megfelelő időben csapott le az ellenfélre, jelentős károkat okozott annak soraiban (főleg az utánpótlásvonalakban), majd épp ilyen hirtelen visszavonult, és embereivel elvegyült a közeli város lakói között. Ezért is nevezték őt és fiait „partizán rangereknek”.
Ezt a fajta harcmodort próbálja tehát visszaadni a Tilted Mill játéka, melyben több érdekesség is akad. Először is a cucc véletlenszerűen sorsolja ki nekünk a küldetéseket és feladatokat egy nagy kupacból, ami ugye nagymértékben növeli az újrajátszhatóságot. E megbízásokat aztán alaposan ki kell értékelnünk, és ennek alapján összeverbuválni a közeli városokból a csapatot -- a döntésünk kihat aztán a továbbiakra, hiszen ezzel az emberanyaggal kell majd levezényelnünk az adott etapot, csata közben már nincs variációs lehetőség, nem lehet a sorokat kipótolni. A besorozott emberkék sima zöldfülűként kezdik katonai pályafutásukat, de aztán, ha jól gazdálkodunk velük, specializálódnak a négy egységtípus valamelyikébe: ranger (ami a speciálisan képzett könnyűgyalogságot takarja), tüzér, lovas katona, és felderítő. Minden emberünk önálló személyiség, saját képességekkel, tudással, és miközben egyre jobb bakává válnak (ha ugye nem veszítjük el őket), mi magunk is fejlődünk, egyre több vezetői erényt tudunk majd magunkénak, ami persze kihat embereinkre is.
Ahogy említettem, a játék RTS és TBS elemeket is tartalmaz. A harcok valós időben zajlanak, és főleg a felderítésre és a lopakodós, lesből támadós taktikára épülnek. Két ütközet között aztán jön a sajátos tápolás: az élő muníciót szolgáltató városokat kell fejlesztenünk, azaz a Konföderáció pénzéből tábori kórházat, istállót, lőszerraktárakat építeni, hogy meglegyen a stabil hátországunk a hadakozáshoz. A sajtóanyagból az is kitűnik, hogy a srácok azért nem lesznek hűtlenek a birodalomépítős múlthoz sem, ugyanis tevékenységünk visszahat a környezetre: az építkezések, illetve a csatába terelt, majd sebesülten, nyomorékon hazakerült polgárok hatására átformálódik az adott, ahogy az életben is történt az a polgárháború során.
Szokatlan módon a Tilted Mill már egy rendszerkövetelményt is közölt, ami azonban nem a végleges, csak egy úgynevezett célspecifikáció, vagyis a programozóik elé azt a feladatot állították, hogy egy ilyen vason már lehessen játszani a cuccal:
- Windows XP / Vista
1.8 GHz CPU vagy jobb
- 512 MB RAM (Windows XP) / 1 GB RAM (Windows Vista)
- 64 MB DirectX 8.1 kompatibilis videokártya
- 350 MB szabad merevlemezhely
Hozzáteszem, a fentiek azért picit riasztóak, és mivel egyelőre sem képet, sem más anyagot nem kaptunk a hír mellé, a kérdőjel ott lebeg a Mosby’s Confederacy felett. Reméljük a legjobbakat...
Meg ott van az 1848 is - minimalista, de szórakoztató játék.
S ott az ellenpélda, a sztereotípia: Crysis, amit senki sem tud teljesen élvezni, mert akkora susulyka nagy gépigénye van. Nem mellesleg egy éppen átlag feletti FPS.
Én sokkal inkább attól tartok, hogy pl. számomra az amcsi történelem kb. olyan érdekfeszítő, mint egy tányért tökfőzelék rántás nélkül. Igaz, a polgárháború még izgalmasabb dolog, főleg Konföderáció oldalról, de azért attól sem vágom hanyatt magam, annyira lejárt lemez már (filmekben legalábbis ha kell, ha nem ez tűnt fel).
A 350 MB szerintem is fura, dehát, ha majdnem mindent a lemezről bootol, talán az se probléna..