Peter Molyneux oly sokszor lódított már, hogy amikor tavaly bejelentette, hogy a sokáig titokban tartott, rejtélyes Project Dimitri játéktervével meg fogja döbbenteni és el fogja kápráztatni a világot, sokan csak a vállukat rántották: „persze Molyneux: ilyeneket már hallottunk a Black and White és a Fable kapcsán, aztán jó, ha a fele megvalósult a régi ígéreteidnek!”. Most mégis itt van a Projekt Natal és a döbbenet, illetve káprázat tényleg a legpontosabb kifejezések, amelyek a legjobban ki tudják fejezni azt, amit átéreztem, amikor megláttam, mire képes ez az új technológia. Páran kritizáltak, hogy az előző E3-as összefoglalóm „Microsoft-ízűre” sikeredett, lévén a Sony is bemutatta saját új irányítóeszközét, illetve a Nintendo is a Wii MotionPlust és azokról nem írtam részletesebben. Hogy teljesen őszinte legyek: ezek a ketyerék szerintem még csak a közelébe sem érnek annak, amire a Natal képes. Mindenesetre vizsgáljuk meg, hogy melyek azok a kritikák, illetve szkeptikus kijelentések, amelyek a leggyakrabban a Microsoft új irányítóeszközét érik.
Project Natal E3 bemutató
E3 first look
Felicia Day bemutató
Cunoda Kudo
Project Natal E3 bemutató
„Mi komoly játékosok vagyunk, ki a francnak kell ilyen?”
A Nintendo Wii ellenségei a legtöbbször azzal kritizálják a konzolt, hogy inkább a fiatalabb korosztálynak való — részben a játékaik stílusa, részben az „ugrabugrálós”, hadonászós technológia miatt. Természetesen sokan ezzel a kritikával éltek a Projekt Natallal kapcsolatban is. „Minek ilyen kütyü, a „komoly” játékosok gamepaddel (illetve PC esetében egérrel és billentyűvel) is remekül elvannak? Ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal, hogy a technológia igenis fejlődik. 15-20 éve, a Commodore-ok idején mindenki joystickkel irányított minden játékot, manapság azonban ez a technológia már csak a PC-s szimulátorok térfelére szorult, és még azoknál is előfordul, hogy inkább gamepadet vesznek kezükbe a műfaj rajongói. A gamepad szép lassan ugyanúgy háttérbe szorul majd az irányítók palettáján és átadja helyét a modernebb, forradalmibb eszközöknek. Persze nem halálbiztos, hogy éppen a Natal lesz az, de a fejlődés kétségtelenül megállíthatatlan. Másrészről a játékstílusoknak koránt sem kell a Wii-féle „aranyos”, „családbarát” hangulatot árasztaniuk, sőt az Xbox 360 jelenlegi kínálatát elnézve erre minimális az esély.E3 first look
Műfajok forradalma
Másrészről gondoljunk csak bele: mennyi lehetőség rejlik például abban, hogy a hardver felismeri személyünket, mozdulatainkat, sőt, még hangulatunkat is egy olyan tetszhalott állapotában vegetáló műfaj esetében, mint a kalandjáték. Persze mindannyian örülünk a Monkey Island PC-s és Xbox Live-os újjászületésének, azonban mindenki tisztában van vele: valamilyen tényleges forradalmi ötletre van szükség ahhoz, hogy ez a műfaj komolyan összeszedje magát. Egy olyan hardver, amely már nem is pusztán arról szól, hogy felismeri a mozdulataidat és ez alapján lépsz interakcióba vele, hanem éppenséggel ő lép interakcióba VELED, mennyivel több perspektívát rejthet a kalandjátékok terén? Most került boltokba például Sherlock Holmes legújabb point ’n click kalandja, amelyben Hasfelmetsző Jack ellen harcol, és egy szűk réteg biztos ezt az epizódot is megvásárolja majd, azonban mennyivel nagyobb sikert és elismertséget arathatna, ha mondjunk Holmesként a Hasfelmetsző ellen harcolva a gyilkos játék közben felismerne minket, arcmimikánkat, aztán egy játékbeli pengét megragadva kellene elintéznünk, az ennél kalandjátékosabb logikai interakciókról, párbeszédekről már nem is beszélve. Képzeljük el a Peter Molyneux által bemutatott kisfiú, Milo helyett Jacket, vagy éppen a londoni rendőrség felügyelőjét, miközben vele beszélgetünk, és a kalandjáték műfaja mindjárt főnixmadárként éled újjá hamvaiból. Hasonló lehetőségek rejlenek természetesen rengeteg másféle játékstílusban is: FPS, autóverseny, sportjátékok és így tovább, azonban a kalandjáték az a kategória, amely rengeteget nyerhet a Natalból és persze játékosként mi magunk is. Az E3-on például bemutatták a Burnout natalos verzióját is, és bár ott bugos volt még a Criterion autóversenye, de ha rendesen kidolgozzák, akkor épp annyira odaverhet a hagyományos, vagy a Wii/PS3-féle irányítással megáldott autós programoknak, mint bármilyen más műfaj.Felicia Day bemutató
„Á, ez úgyis kamu!”
A másik szkeptikus kijelentés, amellyel a Natalt szokták illetni, hogy ez a technológia valójában szemfényvesztés, nem is létezik, csak Molyneux legújabb bűvészmutatványa. Nos, bár jómagam sajnos nem tudtam kipróbálni a készüléket, de a Kikizo újságírójának a sajtó jelenlévő munkatársaihoz hasonlóan volt rá alkalma. Először a Ricochet faltörős játék demóját próbálta ki, és már az alapján egyértelmű volt, hogy a Natal nem kamu: tökéletesen felismerte az újságíró mozdulatait és nagyszerű élmény volt így a játék. Ami igazán félelmetes azonban, az a Milóval való találkozása. Molyneux „mutatta be” a tíz éves „srácot” neki, majd miután köszöntek egymásnak (a hangfelismerő szoftvernek köszönhetően „Szia Adam!”-mal köszönt vissza Milo, miután az újságíró bemutatkozott), az MI saját magától gratulált az újságírónak, hogy mennyire jól áll neki a kék inge. Amikor pedig a fickó közölte Milóval, hogy jól érzi magát az E3-on, viszont elvesztette az iPhone-ját, Milo az arckifejezése, illetve hangjának intonációja alapján érzékelte, hogy az újságíró emiatt kicsit szomorú és empatikus, megértő arcot vágva próbálta vigasztalni! Tehát nem mondta a fickó neki, hogy „szomorú vagyok”, hanem a szoftver tökéletesen érzékelte! Molyneux egyébként már 2002 óta dolgozik egy olyan mesterséges intelligencián, (akkor jelentette be először a Projekt Dimitrit), amelyik érzelmeinkre saját emóciókkal reagál. Amikor először bemutatták neki a Natalt, már akkor tudta, hogy ez lesz a tökéletes technológia ennek életre keltésében. A hangfelismerő szoftvert egyébként a Microsoft berkeiben máshol fejlesztik és a Windows 7-ben is szerepel majd.Cunoda Kudo
akkor már megoldható lenne ez a fordulásos dolog.
csak mikor lenne olyan monitor v tévé.
Én negyvenévesen is ugráltam meg hadonásztam, amikor a PS2-n az EyeToy segedelmével bowlingoztam... Társaságban, és senki nem nézett hülyének, mert ők ugyanúgy hadonásztak. Jó móka.
Amúgy egy FPS-ben érdekes lenne ez... Mert ugye ha oldalról lőnek, most elhúzom jobbra vagy balra az egeret, illetve a megfelelő irányba az analóg kart, de itt, ha egy képernyő előtt állok, akkor inkább reflexszerűen arra fordulnék. Akkor viszont nem látom a képernyőt, és meghalok
Kalandjátékban akkor lenne nagy dobás, ha olyan cuccot írnának, amelyben nem előre megírt dialógusok lennének, hanem nyomozóként én tehetném fel a kérdéseket, a másik fél szép kerek mondatokban válaszolna rá, és úgy kellene megoldani az ügyet. Na, az forradalom lenne
Amúgy nekem erről a "Szia, Adam"-ról az jutott eszembe, hogy amikor Pécsett az Ifjúsági Házban 1980 magasságában bemutatták az első "home computereket", odaültem a monitor (illetve tévé) elé, amin egy "Szia, ki vagy?" felirat villogott, beírtam, hogy Robi, a gép pedig visszaírta, hogy "Szia, Robi!". Na, akkor lettem szerelmes a számítástechnikába