Gépítő sorozatunkban sorra vesszük, milyen szempontok alapján érdemes kiválasztani a különböző komponenseket. Íme az eddigi részek:
- Gépítő 1. rész - Hogyan válassz PROCESSZORT
- Gépítő 2. rész - Hogyan válassz ALAPLAPOT
- Gépítő 3. rész - Hogyan válassz RAM-ot
Miután kiválasztottuk a processzort, az alaplapot és a megfelelő memóriát az új gépünkhöz, itt az ideje, hogy elgondolkozzunk leendő videókártyánkon is. Itt általában két táborra oszlanak a felhasználók: Nvidia, vagy AMD. A két nagy videókártya-gyártón kívül viszont van még egy szereplő a piacon, az Intel, ami nem kis hátrányból indult, és valószínűleg sosem éri be a nagyokat, de egész jó alternatívát nyújthat a kísérletező kedvűeknek. Most pedig lássuk a a különböző szempontokat, amelyekre érdemes odafigyelni a GPU kiválasztásakor:
- Nvidia/AMD
- felhasználás
- felbontás
- teljesítmény
- VRAM mennyisége
- bottleneck
- méret
- fogyasztás
- használt/új
- ár
Kezdjük is!
Nvidia/AMD
Lényegében ez egy hitvita, de ha maradunk az észérveknél, akkor AI-jal kapcsolatos felhasználásra, ray tracingre, videóvágásra és renderelésre érdemesebb az Nvidia-t választani, de ez egyben a drágább megoldás is, minden másra pedig ott az AMD, több VRAM-mal, jobb ár-érték aránnyal.
A kép forrása: Depositphotos/eliosdnepr@gmail.com
Felhasználás
Mielőtt őrületes összegeket költenénk videókártyára, tegyük a szívünkre a kezünk, és valljuk be magunknak, mire akarjuk használni a gépet. Ha irodai/könnyebb felhasználásról van szó, netezéssel, filmekkel, sorikkal, nem lesz szükségünk egy RTX 5090-re, sőt meglehet, hogy elég a proci integrált grafikus egysége, így nem is kell külön kártyát vennünk. Ha játékról, 3D modellezésről, videóvágásról van szó, akkor viszont érdemes lehet benevezni egy külön, dedikált videókártyába.
Felbontás
Ha full HD felbontáson játszunk, szintén nincs szükségünk RTX 5090-re, elég lehet egy RTX 4060 is, de ha QHD, vagy 4K a cél, akkor bizony zsebbenyúlósabb a történet. Mivel nem mindenki engedheti meg magának a legújabb kártyák beszerzését, ezért érdemes figyelembe venni a célfelbontást.
Teljesítmény
A "fake frame" kifejezés nagyjából az RTX 50-es széria bemutatkozásával egyidőben terjedt el: arról van szó, hogy az újabb kártyáknál már nem a natív teljesítmény a mérvadó, hanem a felskálázással elért "kamu" képkockaszám. A jövő valószínűleg a még durvább felskálázásról szól majd, úgyhogy érdemes lehet ennek fényében kártyát választani. Persze ha valaki a nyers erő híve, szerencsére még ilyen kártyát is be tud szerezni.
A kép forrása: Depositphotos/Kathrine_Andi
VRAM
Eddig sosem volt problémám a kártyám VRAM mennyiségével: az RTX 3070-esem 8GB-tal rendelkezik. Igen ám, de aztán jött az Indiana Jones and the Great Circle, és emlékeztetett rá, hogy ez a modell 2021-ben jelent meg: két grafikai beállítást is a minimumra kellett levennem (texture pool, shadows), különben kiakadt a játék. Ja igen, 3440x1440-es felbontásról van szó, 21:9-es képarányról, tehát full HD-ra még valószínűleg elég lett volna a kraft. Száz szónak is egy a vége: legalább 12GB VRAM legyen az új kártyádban, de még jobb, ha 16, vagy több.
Bottleneck
A bottleneckről külön is értekeztem már, ennek lényege, hogy a gyengébb proci visszafoghatja az erősebb videókártya teljesítményét, esetleg pont fordítva, a gyengébb kártya foghatja vissza az erősebb proci teljesítményét. Maradva az én példámnál, i5-14400F procimhoz tökéletes a 3070, de egy 4090-hez már lehet kevés lenne.
Méret
Videókártyánál a méret is a lényeg, nehogy olyan GPU-t válassz, ami nem fér be a kiszemelt számítógépházba! No meg az se baj, ha van egy kis hely a szellőzésnek.
A kép forrása: Depositphotos/Chiradech
Fogyasztás
Bizony egy újabb videókártya egész tápegységnyi áramot is képes felvenni (helló RTX 5090, helló 500+ watt!), úgyhogy mindig nézd meg, a gyártó mekkora tápegységet ajánl a kiszemelt kártyához, de ugye a többi hardver is fogyaszt áramot, szóval érdemes még afölé is lőni a táppal. Ha én most vennék tápot, 1000W-osat vennék, az szinte biztos jó mindenhez IS.
Használt/Új
Ugyanazért az összegért sokkal jobb teljesítményű használt kártyákat kaphatunk, mint újakat - igen ám, de a használtnak nem ismert az előélete, és legtöbbször nem jár hozzá garancia. Ha mégis találunk első tulajos kártyát, amire akár csak 1 hónap garit is adnak, érdemes lehet lecsapni rá, mert olcsóbban/jobb ár-érték aránnyal úszhatjuk meg a tranzakciót, mint egy teljesen új kártya esetében. Szóval érdemes szétnézni a használt piacon.
Ár
A végére hagytam a legfontosabb szempontot: mennyi pénzt szánunk a kártyára. 130 ezertől már kaphatunk 8GB VRAM-mal rendelkező RTX 4060-at, 115-től pedig 8GB VRAM-mal rendelkező RX 7600-at, 155-től pedig ott a 16GB VRAM-os 7600 XT is. Ó igen: 135-től pedig 12GB VRAM-ot is behúzhatunk, ha be merjük vállalni az Intel B580-at.
A kép forrása: Depositphotos/stefans42@yahoo.co.uk
Záró gondolatok
Aki Intelre adná a fejét, egy dolgot viszont tartson szem előtt: régebbi gépekben nem fog jól teljesíteni, mert szüksége van az ún. "smart access memory", avagy "resizeable bar" opcióra. Ez lényegében ugyanaz, és a BIOS-ban kell bekapcsolni, ha támogatja az alaplapunk. Bekapcsolt állapotban a processzor az egész VRAM-hoz egyszerre képes hozzáférni, így jobb a teljesítmény a játékokban. Régebbi alaplapok viszont nem rendelkeznek ezzel a funkcióval, így a kártya sem tudja kihozni magából a maximumot. Ha már régi gépek, ha már maximum: érdemes arra is figyelni, hogy alaplapunk milyen PCIe generációt támogat, pl. egy 5.0-s kártya nem fog maxon pörögni egy 4.0-s alaplaphoz csatlakoztatva.
Videókártyát választani tehát nem könnyű, de ha tudjuk, hogy mire szeretnénk használni, és mekkora a keret, olyan nagy problémába sem ütközhetünk. Nektek milyen kártyátok van?
A borítóképek forrása: Depositphotos/remicki
