A battle royale sikeréhez kétség sem férhet. Bár maga a zsáner elég megosztó tud lenni a játékosok között, azt el kell ismerni, hogy az ide tartozó címek az elmúlt két évben hatalmas népszerűségre tettek szert, és nem is teljesen alaptalanul. De vajon honnan jött ez a ma már megkerülhetetlennek számító műfaj? Hogyan alakult ki, és hová fejlődött az elmúlt két évben? Ennek a kérdésnek járunk utána jelen cikkünkben.
Csak egy maradhat!
Mielőtt azonban belekezdenénk a múltidézésbe, nézzük gyorsan meg, egész pontosan mik is azok a battle royale játékok! Bár a piacon jelenleg fellelhető, hosszútávon is életképesnek bizonyuló címek mind hozzátették a maguk csavarját a zsánerhez, azért az alapjaik nagyjából így is megegyeznek. Ezekben játékokban általában 100 játékos ugrik le mindenféle felszerelés nélkül egy hatalmas, kihalt térképre, ahol aztán a véletlenszerűen szétszórt tárgyakat és fegyvereket felhasználva minél tovább kell életben maradniuk. A meccs során a játéktér egyre csak szűkül egy sebző mezőnek hála, a végén pedig az nyer, aki utolsóként marad életben.
Ha egy kicsit alaposabban megnézzük ezt a formulát, látható, hogy miért lett annyira népszerű. Minden meccs más és más, hiszen a játékosok akciói kiszámíthatatlanok, a felszerelés eloszlása véletlenszerű, valamint a sebző mező is mindig máshová szűkül. További előny, hogy az ilyen játékok tökéletesen streamelhetőek. Ez annak köszönhető, hogy tele vannak váratlan, olykor vicces, olykor meglepő fordulatokkal, az összecsapások között kicsit ellaposodó játékmenet miatt pedig a streamer is mindig válthat pár szót a közönségével. De vajon honnan ered ez az egész battle royale őrület?
Éhezők Viadala Minecraft módra
A battle royale lényegében a 2010-es évek első felében feltörekvő és népszerű online túlélőjátékok műfajából nőtte ki magát. Persze korábban is voltak last man standing játékmódok a kompetitív multis címekben, azonban maga a formátum csak az Éhezők Viadala filmes adaptációjának 2012-es bemutatója kapcsán került az érdeklődés középpontjába. Nem sokkal a film debütálása után már meg is jelent egy Survival Games néven futó Minecraft mod, mely lényegében a filmből megismert viadalt helyezte át a játékok világába.
A mod működése igencsak hasonlított a könyvekből és filmekből megismert Éhezők Viadala szabályaihoz. A játékosok itt is egy mező szélén kezdtek, mindenféle felszerelés nélkül, egy üvegkalitkába zárva. A mező közepén ott hevert egy halom láda, bennük értékes fegyverekkel, de a térkép más tájain is lehetett hasznos tárgyakat találni, csak épp jóval kevesebbet. A cél meglehetősen egyszerű volt: utolsóként kellett életben maradni. Akár úgy, hogy az ember megverekedett a mező közepén felhalmozott fegyverekért, akár egy lassabb, körültekintőbb taktikát alkalmazva.
A Minecraft Survival Games rövid úton hatalmas népszerűségre tett szert, és ennek megfelelően a formulája elkezdett más címekben is feltünedezni még ugyanabban az évben. 2012 szeptemberében például az akkor még ARMA 2 modként létező DayZ-ben is felütötte a fejét a battle royale, ennek az érkezését pedig egy bizonyos Brendan "PlayerUnknown" Greene jelezte először Redditen. A játékmód végül megszűnt, mikor a DayZ 2013 végén önálló címként is megjelent korai hozzáférésben, ez azonban nem szegte Greene kedvét. A vállakozó kedvű fejlesztő 2014 márciusában már saját, PlayerUnknown’s Battle Royale névre keresztelt ARMA 3 moddal jelentkezett, ez pedig egész egyszerűen mindent vitt.
A PlayerUnknown’s Battle Royale annyira népszerűnek bizonyult, hogy Greene-t az akkor még Sony Online Entertainment néven futó Daybreak Games is felvette külső konzulensként, az általa jegyzett játékmódot pedig licenszelték készülő, H1Z1 néven futó programjukhoz. A debütáláskor jelentkező technikai problémák ellenére a H1Z1 bombasikernek bizonyult, két hónap alatt elment belőle egymillió példány, azonban Greene innen is továbbállt, és 2017-ben már a dél-koreai Bluehole csapatát erősítette.
Az ismeretlen játékos
A battle royale 2012-től tehát már jelen volt a játékiparban, azonban főleg más online túlélőjátékok modjaként. Ahhoz, hogy a zsáner megkapja első önálló címét, egészen 2017 márciusáig kellett várnunk: ekkor debütált ugyanis a Steamen korai hozzáférésben a Playerunknown's Battlegrounds, avagy a PUBG. A Brendan Greene és a Bluehole csapata által készített program alapjait Greene 2015-ös ARMA 3 modja adta, a PUBG pedig a mai napig a legtisztább battle royale élmény a piacon, mindenféle felesleges sallang vagy extra mechanika nélkül.
A meccsek során 100 játékos ugrik ki egy igen nagy pályára (ebből sokáig csak egy létezett a posztszovjet hangulatot árasztó Erangel képében), ahol aztán véletlenszerűen szétszórt fegyverekkel küzdhetnek meg egymással életre-halálra. A PUBG érdekessége, hogy fegyvereinket viszonylag széles körben testre szabhatjuk. Rakhatunk rájuk például jobb céltávcsövet vagy nagyobb tárat (amennyiben találunk persze), így mondjuk egy rohampuska közelre és nagyobb távolságokra ugyanúgy megfelelő választás lehet, attól függően, hogy milyen kiegészítőink vannak hozzá.
A PUBG pedig jött, látott és szó szerint letarolta a Steamet. A battle royale játékmódként már többször bizonyított az elmúlt évek során, és végül önálló címként is tökéletesen megállta a helyét. A PUBG megjelenés után nagyjából két héttel az eladások már átlépték az egymilliót, július végére pedig az ötmillió értékesített példány is összejött. A Bluehole alkotásának még a Valve dominanciáját is sikerült megtörnie a Steamen: augusztus végén már többen játszottak vele, mint a DotA 2-vel, szeptemberben pedig az aktív játékosok örökranglistáján is maga mögé utasította a népszerű MOBA-t.
2017 első felében még úgy tűnt, egyszerűen semmi sincs, ami megállíthatná a sikert sikerre halmohzó PUBG-t. Ám szeptemberben érkezett az Epic csapata, és megmutatta, hogy rá lehet tenni még egy lapáttal erre a teljesítményre is.
Gigászok csatája
Napjainkban a Fortnite már a popkultúra szerves részét képezi, és emberek millióit szegezi napról-napra a képernyő elé, ez azonban korántsem volt mindig így. 2017 elején még jóval kevesebben érdeklődtek az Epic alkotása iránt, igaz, az akkor még nem is battle royale volt, hanem egy kooperatív túlélőjáték. A PUBG sikereit látva azonban a fejlesztők úgy döntöttek, hogy ők is szerencsét próbálnak ebben a műfajban, méghozzá a Fortnite egy ingyen játszható játékmódjával. A többi pedig, ahogy mondani szokták, már történelem.
A szeptember 26-án debütáló Fortnite Battle Royale még a PUBG-t is le tudta körözni a parádés rajtjával, hiszen rögtön a megjelenése napján összeszedte az első egymillió játékosát. A teljes igazsághoz azért hozzátartozik, hogy egyrészt a Fortnite ingyenes volt, míg a PUBG 30 euróba került a Steamen, másrészt az is megkönnyítette az Epic játékának a dolgát, hogy mindhárom jelentős konzolra el lehetett éri, a Bluehole alkotása ellenben csak PC-n volt kapható ebben az időben. A két program között azonnal el is indult a párbaj a legnépszerűbb battle royale címért, és ebben a vetélkedésben a Fortnite igen hamar az élre tört könnyed hangulatú játékmenetének és ingyenességének hála.
A Bluehole azonban nem hagyta magát, hanem felvette a kesztyűt. A fejlesztők még a Fortnite megjelenése előtt kiadtak egy közleményt, melyben leírták, hogy az Epic szerintük egy az egyben másolja a PUBG formuláját, valamint az interfész elemeit is. Érdekesség, hogy a két stúdió egy ideig valóban együtt dolgozott a PUBG-n, hiszen az az Unreal Engine 4-t használja, mely az Epic tulajdona. A Bluehole ekkor még azt nyilatkozta, hogy nem tervezik jogi útra terelni a vitát, ez a hozzáállásuk azonban hamar megváltozott: 2018. májusában a Korean Times már arról számolt be, hogy a stúdió januárban benyújtotta a keresetet az Epic ellen Koreában. Bár a pereskedés elsőre igen komolynak tűnt, később kiderült, hogy nagyobb volt a füstje, mint a lángja. A PUBG fejlesztői ugyanis június végén mindenféle indoklás nélkül ejtették a pert, és később sem próbálkoztak hasonló megmozdulással a Fortnite kapcsán.
Ami pedig a két játék közti csatát illeti a legnépszerűbb battle royale címért, ezt egyértelműen az Epic alkotása nyerte. A PUBG egy ideig tartani tudta ugyan a lépést, 2018 januárjában például minden létező rekordot megdöntött, mikor egyszerre 3,2 millióan játszottak vele Steamen, azonban tavaly év elején esni kezdett a népszerűsége, és ez a folyamat a mai napig sem állt le. A Fortnite ellenben ingyenességével és laza hangulatával utat talált rengeteg ember szívébe, és a popkultúrába is. Ma már nem ritkán sztárok, celebek is leülnek elé (gondoljunk csak Ninja újévi streamjére a Times Square-en, vagy Marshmello a játékban tartott koncertjére), sőt, 2018 augusztusában valaki azt is kiszúrta, hogy egy spanyol könyvesbolt a Fortnite segítségével népszerűsíti Takami Kósun 1999-es Battle Royale című regényét.
A battle royale láz
Ezeket a hatalmas sikereket látva egyáltalán nem meglepő, hogy egyre több és több fejlesztő döntött úgy, hogy ők is részt akarnak venni a battle royale őrületben. És bár ennek megfelelően 2018-ban rengeteg, a zsánerbe tartozó játék jelent meg, ha megnézzük a piacot, láthatjuk, hogy ezek közül egy sem emelkedett a PUBG és a Fortnite magasságába. Sőt, igazából a legtöbbnek még a szerényebb méretű, de stabil játékosbázis kialakításába is beletört a bicskája.
Pedig próbálkozás az akadt bőven. Gondoljunk csak a Battlerite Royale-ra, az Islands of Nyne-ra, a Dying Light: Bad Bloodra vagy épp a The Culling 2-re, ami megjelenésekor akkorát bukott, hogy a fejlesztők villámgyorsan vissza is tértek az első rész bővítgetéséhez. Ebben az időben mintha mindenki ebben a műfajban látta volna a megváltást. Cliff Bleszinski stúdiója például első játéka, a Lawbreakers, bukása után előállt egy mindössze öt hónapja fejlesztett battle royale programmal, ami Radical Heights címen futott, és a '80-as évek hangulatát próbálta megidézni, azonban ez se tudta megmenteni őket a bezárástól.
Más játékok első pillantásra nagyobb sikerrel vették a rajtot: a Paladins mellékága, a Realm Royale, például egész szépen nyitott, és volt, hogy egyszerre több százezren játszottak vele, azonban néhány erősen megkérdőjelezhető fejlesztői döntés után a játékosszám pillanatok alatt odalett. A Realm Royale két hónap alatt elvesztette a játékosai 95%-t, és bár a program a mai napig létezik, párezer főnél többet már nem tud bevonzani.
Érdekesség, hogy a teljesen komolyan gondolt alkotások mellett ekkoriban megjelentek olyan címek is, melyek pont a battle royale lázat igyekeztek kifigurázni. Kapott például ilyen modot az eredeti, 1993-as Doom és a Stardew Valley is, persze mindkettő szigorúan csak a poén kedvéért.
Azonban nem csak az indie stúdiók próbáltak szerencsét a műfajjal. 2018. májusában kiderült, hogy az aktuális Call of Duty, a Black Ops 4, egyjátékos kampány helyett a Blackoutra keresztelt battle royale móddal érkezik, nem sokkal később pedig a Battlefield 5 is követte a nagy rivális példáját, igaz, a DICE végül 2019-re csúsztatta a Firestorm megjelenését, és a kampányról sem mondott le miatta.
A Blackout debütálása után kezdetben kifejezetten pozitív kritikákat kapott. Sokan egy letisztultabb, bugmentesebb PUBG-t láttak benne, és ezért át is pártoltak hozzá, azonban a fejlesztők sajnos nem tartottak ki a játékmód mellett. A megjelenést követő hónapokban ugyanis alig érkezett friss tartalom a Blackouthoz, ami így nem is tudott hosszú távon releváns maradni a zsánerben. Hogy a Firestormmal mi a helyzet, azt jelenleg még nehéz lenne megmondani, hiszen alig két hete jelent meg, március vége felé. Az első benyomások alapján annyi azért már így is leszűrhető, hogy a DICE alkotásában vannak egyedi ötletek, de egyik sem elég fajsúlyos ahhoz, hogy fel tudja venni a versenyt a piacon jelenleg fellelhető három legjelentősebb címmel.
A 2018-as nagy battle royale dömpingből épp ezért látszólag csak egy játék tudott hosszabb távon is sikereket elérni: a Tencent által jegyzett, ingyenesen játszható Ring of Elysium. Elsőre talán ez is csak egy ingyenes PUBG klónnak tűnhet, de szerencsére a fejlesztők azért csavartak néhányat a zsáner jól ismert receptjén. Itt például több nyertese is lehet egy adott körnek, a meccs elején nem repülőgépből ugrunk ki, hanem kiválaszthatjuk a térképről a kezdőpozíciónkat, valamint védtelenek se leszünk soha, hála a kezdőcsomagunkban lapuló fegyvernek. A Ring of Elysium épp ezért, noha sosem örvendett akkora népszerűségnek, mint a PUBG vagy a Fortnite, a mai napig egy igen stabil, bár azért csökkenő játékosbázissal bír, és jelenleg a harmadik évadánál tart.
Legendák kora
A 2018-as nagy battle royale láz után 2019-ben mintha kicsit lenyugodtak volna a kedélyek. Persze így is érkeztek olyan próbálkozások, mint például a Tetris 99, mely a Tetrist próbálta ötvözni a műfajjal, de azért a lelkesedést érezhetően visszavetette az előző évben bebukó számtalan projekt. Aztán februárban jött a Respawn, és mindenféle előzetes reklám nélkül piacra dobta az Apex Legends-t. A Titanfall világában játszódó, ingyenes battle royale mindössze nyolc óra alatt összeszedte az első egymillió játékosát, és a huszonötmillió felhasználó begyűjtéséhez sem kellett neki több egy hétnél. Az Apex gyarapodása a rajt óta természetesen már lelassult, de maga a játék még így is egyike a zsáner meghatározó címeinek.
Az Apex ilyen fokú sikere már csak azért is meglepő, mert első pillantásra szinte minden a Respawn ellen dolgozott. Hiszen a stúdió a sokak által évek óta várt Titanfall 3 helyett egy ingyenesen játszható, loot boxokkal teleszórt battle royale játékot készített, ráadásul az EA égisze alatt. Ahogy a játék producere, Drew McCoy, is megfogalmazta, egy ilyen projektet elég nehéz lett volna előzetesen megszerettetni a játékosokkal, ezért inkább kihagyták a hagyományos marketingkampányt, és egyszerűen csak megjelentették a programot, hogy mindenki az első kézből származó élményei alapján dönthesse el, mennyire tetszik neki az Apex.
Ez a taktika pedig határozottan bevált, hiszen a megjelenés után valósággal elárasztották a netet azon játékosok kommentjei, akik eddig ódzkodtak a battle royale-tól, de az Apex Legends mégis meg tudta győzni őket. Ez alighanem annak köszönhető, hogy a Respawn fejlesztői rengeteg helyen belenyúltak a zsáner megszokott receptjébe, és a legtöbb változás előnyére is vált a játéknak. Az alapokat ugyan meghagyták, hiszen itt is mindenki felszerelés nélkül érkezik egy egy igen nagy térképre, és a végén csak egy győztes lehet, azonban a jól ismert formulához hozzáadták a különböző képességekkel bíró karaktereket, a könnyed, gyors mozgást, az újjáélesztés lehetőségét és a nagyszerű ping rendszert. További érdekesség, hogy az Apexben jelenleg nincs solo mód: egyedül háromfős csapatokban játszhatunk, ami szintén egy egyedi jellemvonás a battle royale játékok között.
És mit hoz a jövő?
Bár a 2018-ban tapasztalt battle royale láz már kicsit lenyugodni látszik, azért így is rengeteg érdekes kérdés merül fel a zsáner kapcsán. Vajon meg tudja-e állítani a játékosok elszivárgását a PUBG? Vajon meddig tart még a Fortnite menetelése? Vajon a következő CoD-ban vagy Battlefieldben lesz-e még helye a battle royale játékmódnak a Blackout és a Firestorm legjobb esetben is mérsékelt sikere után? Érdekes kérdések ezek, melyek jó részére alighanem idén választ is fogunk kapni.
És bár első pillantásra úgy tűnhet, hogy a battle royale már elérte a határait, ne felejtsük, hogy a hatalmas sikerek ellenére egy viszonylag fiatal zsánerről beszélünk, melyben még mindig rengeteg potenciál lehet, ahogy azt az Apex Legends is megmutatta. A kérdés már csak az, hogy vajon mikor jön (vagy jön-e egyáltalán) a következő fejlesztőstúdió, ami még feljebb emeli a lécet ötletes változtatásaival vagy tökéletességig finomhangolt játékmenetével.
