Rovatunk legújabb darabjában olyan franchise-ok kerülnek terítékre, melyek máig jelen vannak a piacon, egy-egy felvonásuk pedig óriási hatást gyakorolt a játékiparra. Pluszban pedig hoztunk néhány jól ismert pixelkockát is, hiszen Markus Persson világszenzációja mellett azért elég nehéz lenne elmenni szó nélkül.

Diablo

Kezdjük is a napot a Blizzard Entertainment (pontosabban a Blizzard North) egyik korai mesterművével, ami nem csupán a dark fantasyre vágyó közönséget volt képes kiszolgálni, de a loot fogalmát is egy teljesen új szintre emelte. Az 1996-os Diablo lényegében felrakta a térképre a mind a mai napig óriási népszerűségnek örvendő akció-RPG műfajt, az izometrikus nézetből zajló, meglehetősen egérgyilkos hentparádé ugyanis pillanatok alatt betalált azoknál a játékosoknál, akik már megunták a lassan csordogáló akciót, és valami igazán adrenalindús élményre vágytak. Az i-re természetesen a négy főt támogató multiplayer tette fel a pontot, melynek sikere egy még nagyobb becsben tartott folytatáshoz vezetett, mostanra pedig a zsáner új ékkövének tekintett negyedik részéhez is befutott az első méretes kiegészítő, a Vessel of Hatred.

Tomb Raider

A démoni hordák után pedig következzen egy kis történelem, hiszen a csábos Lara Croft legelső kalandja is megkerülhetetlennek számít a kedvenc hobbink szempontjából. A Core Design szintén 1996-ban debütált (első körben Sega Saturnra) akció-kalandjátéka már csak amiatt is formabontónak számított a maga idejében, mert ez volt az egyik első olyan lövölde, ami külső nézetet alkalmazott, a dupla pisztollyal való puffogtatást pedig remekül kiegészítették a különböző fejtörők, melyek azon nyomban felélesztették az emberekben lakozó Indiana Jones-t. A Tomb Raider azonban nem az innovatív ötletei és megoldásai miatt maradt meg annyira a köztudatban, hanem azért, mert az imént említett kalandor képében megkaptuk az első női főhőst, ez pedig új fejezetet nyitott a videójátékok történetében. A siker egyébként azóta is tart (a The Angel of Darkness-t próbáljuk meg szépen elfelejteni), mivel a szériát felélesztő Crystal Dynamics már nagyban ügyködik a legújabb, Unreal Engine 5-tel készülő epizódon.

Final Fantasy 7

Néhányan talán vitába szállnának azzal a kijelentéssel, hogy a Final Fantasy 7 a több évtizedes múltra visszatekintő sorozat legjobban sikerült darabja, azt azonban nehéz lenne elvitatni tőle, hogy a legfontosabb felvonásnak tekinthető. A Square 1997-ben polcokra kerülő opusza ugyanis esszenciális szerepet játszott abban, hogy a korábban csak Japánban népszerű JRPG műfaj utat törjön magának a nyugati világ felé, nem mellesleg a legelső PlayStation eladásaihoz is nagyban hozzájárult – és akkor még csak meg sem említettük a 2D-ről 3D-re való áttérést. Cloud Strife felejthetetlen históriája nélkül tehát nem biztos, hogy ennyi JRPG jelent volna meg a szigetország határain kívül, örökségét pedig jól jelzi, hogy a Square Enix már letette az asztalra a három részre szabdalt remake első két etapját (Final Fantasy 7 Remake, Final Fantasy 7 Rebirth), melyek mindegyike helyet foglalhat a legjobban sikerült felújítások között.

Halo: Combat Evolved

A legelső Halo túlzás nélkül elengedhetetlennek bizonyult ahhoz, hogy a Microsoft képes legyen megvetni a lábát a konzolos piacon, a páncélba bújt harcos, Master Chief csatározásai nélkül ugyanis nemigen lett volna relevanciája az Xboxnak. A Bungie FPS-e azonban jött, látott és győzött, megmutatva a közönségnek, hogy nem csupán PC-n van jövője a belső nézetű lövöldéknek – persze nem ez volt az első konzolos FPS, de irányítás terén gigászi előrelépést jelentett a korábbi próbálkozásokhoz képest. A frenetikus gunplay mellett ráadásul az MI is világbajnoknak számított 2001-ben, a vezethető járművek pedig ügyesen kiszínezték a mezei lövöldözést, megkoronázva ezzel a címadó gyűrűn tett utazást. Noha a 343 Industries által jegyzett fejezeteket már nem zárták annyira a szívükbe a rajongók (a Halo 4-et én mondjuk a kissé fan fiction jellegű történet ellenére is egy kiváló folytatásnak tartom), maga a név továbbra is az Xbox egyik alappillérének számít, ezért pedig nem lehetünk eléggé hálásak a jelenleg sajnos elég nehéz helyzetben lévő Bungie-nak.

Minecraft

Zárásként pedig következzenek a jó előre beharangozott kockák, az eredetileg 2011-ben megjelent Minecraftot ugyanis még azok is ismerik, akik azt sem tudják, mi fán terem a videójáték. A Mojang Studios (pontosabban ugye Markus "Notch" Persson) homokozója elérte, hogy nem sokkal később a survial címek legyenek a játékvilág sztárjai, a kreatív módnak köszönhetően pedig megszámlálhatatlanul sok (zömében a popkultúrához kapcsolódó) alkotás született a tehetséges és kitartó rajongók keze által. Ám talán még ennél is fontosabb, hogy a Minecraft bebizonyította: nem feltétlenül kell több száz fős stúdió és AAA büdzsé ahhoz, hogy egy alkotás valódi jelenséggé nője ki magát, elég, ha képes megszólítani a közönséget. Márpedig a mai csokor utolsó virágszálának összejött ez a bravúr, olyannyira, hogy a kockavilág valódi franchise-zá nőtte ki magát, nem mellesleg 2025 áprilisában érkezik a nagyvászonra szánt adaptáció – bár az eddig látottak alapján nem a Jack Black és Jason Momoa nevével fémjelzett film fogja tovább öregbíteni a Minecraft hírnevét.

Ezzel pedig a végére is értünk a világ legfontosabb videójátékait taglaló sorozatunk legújabb részének, de ne csüggedjetek, hiszen akad még néhány történelmi jelentőségű cím a tarsolyunkban, szóval tartsatok velünk a jövő héten is!

A rovat korábbi darabjait INNEN tudjátok elérni!

A borítóképek forrása: Tomb Raider, Blizzard Entertainment