Az előző héten olyan elfeledett gyöngyszemeket vettünk górcső alá, mint például a Starflight, a Power Drift és az RTS-ek egyik legkorábbi fecskéjének tekinthető Herzog Zwei, ezúttal pedig olyan címek is lapulnak a tarsolyunkban, amik világhírű stúdiókhoz köthetők.

Catacomb 3-D

Kezdve rögtön a listánk első résztvevőjével, az 1991 novemberében napvilágot látott Catacomb 3-D ugyanis annak az id Software-nek köszönhetjük, ami a rá egy évre érkező Wolfenstein 3D-vel lényegében lerakta az FPS zsáner alapkövét, az 1993-as DOOM-mal pedig végleg beleírta magát a videójátékok egyre vastagabb történelemkönyvébe. Persze tény, hogy a Catacomb 3-D-ben nem voltak fegyverek, így aztán lövöldének sem nagyon nevezhető, ám minden más szempontból hasonló elveken működött, mint az imént felsorolt klasszikusok, így aztán felettébb érdekes, hogy még a Commander Keenre is többen emlékeznek nála.

Neverwinter Nights

Ha manapság kimondjuk, hogy Neverwinter Nights, nagyjából mindenkinek a BioWare szerepjátéka, vagy annak az Obsidian által hegesztett folytatása juthat az eszébe, az igazán öregek tapasztaltak azonban jól tudják, hogy már 1991-ben is megjelent egy játék ezen a néven. A Beyond Software produkciója ugyan felettébb messze állt attól, hogy tökéletes legyen, akad azonban egy nem elhanyagolható tulajdonsága, ami miatt bérelt helye volt ebben a rovatban: a Neverwinter Nights-ot tekinthetjük az első tényleges MMORPG-nek, aminek végül pont az okozta a vesztét, hogy akkoriban még nem mindenki számára volt elérhető a futtatáshoz szükséges technológia. Ettől függetlenül egészen 1997-ig kitartott az opusz, ám sajnos már akkor is csak kevesen emlékeztek rá, amikor végleg elsötétültek a szerverek.

Shariki

Ugorjunk egy picit az időben, méghozzá egészen 1994-ig, amikor is egy orosz fejlesztő, Eugene Alemzhin megalkotta a Shariki nevezetű csodát, ami akár a „rossz helyen és rossz időben” mintapéldájának is tekinthető, más körülmények között ugyanis egy valódi klasszikus válhatott volna belőle. Hogy miért is mondjuk ezt? Nos, a játékban az volt a cél, hogy a körök cserélgetésével egymás mellé helyezzünk három azonos színű elemet, így növelve a maximális pontszámot. Ha a leírás esetleg ismerősen cseng, az egyáltalán nem a véletlen műve, hiszen a Bejeweled-széria pontosan ezzel a mechanikával indult el a világhódító útjára, és ismertette meg a függőség fogalmát néhány (millió) emberrel. Ebből kiindulva tehát akár a Shariki is bevonulhatott volna a történelembe, ám a sors végül úgy hozta, hogy csak a kispad jutott neki.

King’s Field

Az 1994-ben napvilágot látott King’s Field tipikusan az a program, aminek már sokan hallották a nevét, de csak kevesen tudják, hogy az a FromSoftware bábáskodott felette (konkrétan ez volt a stúdió első videójátéka nyolc év üzleti szoftverfejlesztést követően), amelynek az egyre népszerűbb soulslike műfajt is köszönhetjük. Ennél is fontosabb, hogy már ebben az opuszban is megtalálhatóak voltak az említett zsáner bizonyos darabkái (például a metroidvania elemek és a csapdák), így a csapat lényegében évtizedekkel a Demon’s Souls és a Dark Souls érkezése előtt lerakta az alapjait azoknak a klasszikusoknak, amikkel végül bekerült az ipar legfelső ligájába. Ugyan tény, hogy a King’s Field pont úgy öregedett, mint a hűtőben hagyott tej, ám ez mit sem számít abból a szempontból, hogy nélküle most talán kevesebb lenne a világ néhány valódi mesterművel.

Body Harvest

Talán nem túlzás azt állítani, hogy az 1998-as Body Harvest volt a paradigmaváltó Grand Theft Auto 3 előszobája, mivel egyrészt az a DMA Design bábáskodott felette, amit ma már Rockstar North néven ismer a világ, másrészt a néma levente, Claude sztorija előtt kínált nagyjából nyitott világot, fegyvereket, járműveket és felfedezést. Bár Nintendo 64-re megjelent, idegenekkel megspékelt akció-kaland messze nem volt hibátlan, manapság pedig már semmilyen téren nem állná meg a helyét, elég sokat hozzátett ahhoz, hogy a Rockstar néhány évvel később megváltoztassa a (játék)világot, így ennél jobb zárást el sem tudnánk képzelni múltidéző rovatunk aktuális állomásának lezárásához.

Merthogy ezzel véget is ért az e heti csokor, ám van még néhány porosodó cím a raktárban, szóval ne felejtsetek el visszatérni néhány nap múlva!