Trulon világának létrejötte tulajdonképpen egy Johan Lillbacka nevű fiatalembernek köszönhető, akinek a fejében megszületett ennek a mesebeli lényektől, valamint modern technológiával felvértezett gépezetektől és katonáktól hemzsegő birodalomnak a gondolata. A karakterek minél részletesebb bemutatásához és az itt játszódó történetek elmeséléséhez felkérte a néhány Shadowrun-könyvvel nevet szerzett amerikai Jak Koke-t, hogy írott formában is színesítse tovább az elképzelt univerzumot – ekképpen fogant meg a Shadow Gears elbeszélés ötlete, mely a The Shadow Engine alcímet viselő játék alapjául szolgál.
GŐZLEPTE FANTÁZIA
A háttérsztori szerint egy nap üzenet érkezik egy közeli falucska polgármesterétől, melyben sürgősen a segítségünket kérik, ugyanis Trulon két királyságában (Tripudiában és Maelonban) rejtélyes járvány bukkant fel, aminek következtében hirtelen különös szörnyek jelentek meg a környéken. Eredetileg ugyan édesapánk kelt volna útra, hogy utánajárjon az ügynek, azonban betegségéből való lábadozása miatt kalandvágyó lányán, Gladián a sor, hogy kiderítse, miféle erők állnak a háttérben. Történetünk a szülői házban veszi kezdetét, itt búcsúzhatunk el atyánktól, valamint hátizsákunkba dobhatjuk az első megszerzett tárgyat is.
A finn Kyy Games alkotása leginkább a japán RPG-kből merít. Főhősnőnkkel az idilli természetben, csillogó, kék vizű patakok és zöldellő fák között (netán bűzös ipari telepeken) járva-kelve beszélgethetünk el az ott élőkkel, hogy egyrészt további információkat, újabb részleteket tudjunk meg az eseményekről és a világról, másrészt pedig tőlük kapjuk meg a küldetéseinket is. Miután tehát elhagytuk biztonságot jelentő otthonunkat, tegyünk látogatást a segítségünkre szoruló faluban. A helyszínek között közlekedni a térképen bandukolva tudunk, ahol az említésre méltó területek jelölve vannak. Miután megérkeztünk, a polgármesterrel szóba elegyedve értesülünk róla, hogy a szomszédos erdőben csak úgy nyüzsögnek a rémes bestiák, akiktől mielőbb meg kellene szabadulni; ugyanitt a helyi gyógyítónak is felcsillan a szeme, ugyanis éppen kapóra jönne valaki, aki beszerezne neki néhány varázsbogyót.
ZSUGAHARCOS
Természetesen nem mindenki lesz velünk barátságos, az erdőbe kiérve rögtön bele is botlunk néhány furcsa teremtménybe. Voltaképpen a velük való harc az, ami igazán érdekessé teszi a Trulont, a körökre osztott összecsapások ugyanis kártyalapok segítségével zajlanak. A nálunk lévő paklit használva határozhatjuk meg, mit is kívánunk cselekedni az adott fordulóban: többek között növelhetjük a védekező értékünket, megpróbálhatunk kitérni a közelgő csapás elől, netán védtelenebbé téve magunkat erősebb találatokat vihetünk be, vagy szükség esetén több áldozatban tehetünk kárt.
Újabb taktikákat a megbízatások elvégzésével szerezhetünk, illetve a sikeres kimenetelű ütközeteket követően tapasztalati pontokkal gazdagodunk, majd szintet lépve erősödik egy-egy tulajdonságunk (komolyabb sebzést okozhatunk, erősebb lesz a páncélzatunk, ügyesebben használjuk a mágiát, vagy éppenséggel hamarabb kerülünk sorra a csetepaték során). Mindezek mellett három extra jellemzővel is elláthatjuk karaktereinket, a rendelkezésre álló tárhelyeken ugyanis az itt-ott fellelhető ládákból kieső csecsebecséket helyezhetjük el, melyek például az életerőnket vagy ellenálló képességünket növelhetik, esetleg több manát, netán plusz mágikus sebzést biztosítanak.
Kalandunk során nem kényszerülünk egyedül vándorolni, időről időre állandó társak szegődnek mellénk. Első cimboránk Ferra, a varázslás nagymestere lesz, segítségével már a komolyabb ellenlábasokkal is felvehetjük a harcot. Az összetűzések során mindenkit külön irányíthatunk és összeállíthatjuk az általuk leghasznosabban bevethető lapokat is. Míg Gladia valamirevaló szörnyvadászként inkább az erőt képviseli, addig a mágus különféle előnyöket biztosító varázsigéket mormol el, amikkel erősítheti harcostársát, gyógyíthat, vagy végső esetben fel is támaszthat valakit. Kényelmes megoldás tehát, hogy a hadakozás nem ér véget valamelyik karakterünk elhalálozásával, elegendő, ha csupán egyikük talpon marad és megsemmisíti az ellenséget.
Idővel aztán további két kalandor szegődik még mellénk: egy fénylő bárdot lóbáló gárdista, valamint egy tolvajhölgy, ezáltal a kombinációs lehetőségek (és nem utolsósorban túlélési esélyeink) is jelentősen megnőnek.
AHOL A GÉP ÉS MÁGIA AZ ÚR
Felettébb könnyed kikapcsolódásban lesz része annak, aki némi hamuban sült pogácsát, lézerpisztolyt és varázspálcát a batyuba dobva nekivág Trulon sokat látott földjének. A látványvilág és az animáció jól esik a szemnek, kóborlásunk közben pedig kellemes muzsika szól a háttérben. Kár, hogy a mellékszereplők, de még a főhős sem kapott szinkronhangot, csupán állóképeken osztják meg velünk gondolataikat. Mindazonáltal a kártyákkal vívott csaták a körülbelül 50 fellelhető lapnak köszönhetően meglehetősen változatosak, ügyesen lehet velük variálni és trükközni – minden a helyes időzítésen múlik, hiszen ellenfelünk legyengült páncélzatát egy megemelt támadóerejű rohammal könnyedén kihasználhatjuk, mindemellett egy jókor ellőtt újraélesztő varázs is könnyedén a mi oldalunkra fordíthatja a meccset. A fejlesztőcsapatnak mellesleg nem ez az első próbálkozása a kártyalapok világában, hiszen már korábban fellapozták az ördög bibliáját, hogy ihletet merítsenek a Cabals nevű gyűjtögetős anyagukhoz, de ők öntötték végleges formába a Knights of Pen & Paper második részét is. Jópofa ötlet volt az is, hogy a térképen mászkálva rendszeresen váratlan események történhetnek; egy alkalommal például egy felbőszült állatsereg állta az utamat, máskor egyszerűen csak egy ládába botlottam, ami hasznos holmival ajándékozott meg, de találtam kék gömböcskét is, ami plusz tapasztalati pontot kínált a szerencsés vándornak. A meglátogatható területek sem egyhangúak, hiszen míg kezdetben zubogó patakok és fák között lágyan lengedező szellők hangja kísér minket utunkon, addig a későbbiekben eljutunk egy kastélyba, majd a városban feketén füstölgő gyárkémények, romok és furcsa szerkezetek fogadnak – cseppet sem tárt karokkal. Roppant kényelmes az irányítás is, hiszen a billentyűzetet nem is kell igénybe vennünk, mindössze egy kényelmes egérre van szükség csapatunk irányításához, illetve a tárhelyünk is egy kattintással hozzáférhető.
A Trulon mellett tehát ne menjenek el szó nélkül azok, akik jó viszonyt ápolnak a régi JRPG-k körökre osztott harcrendszerével (a pixelgrafikás animációk is az ősökre utalnak vissza), nem túlzottan csavaros és szerteágazó, mindazonáltal jópofa sztorira vágynak, vagy éppenséggel (stílusból fakadóan) nem hiányolják a többszemélyes módot. Azok figyelmére is számot tarthat, akik szívesen oldanának meg kisebb fejtörőket a sok összecsapás, csevegés mellett, bebolyonganának egy varázslatokkal és furmányos gépezetekkel teli világot, és szívesen töltik az idejüket gyűjtögetős-pakliösszeállítós kártyajátékokkal. A gépigény tulajdonképpen elhanyagolható, így nemtől, kortól függetlenül bárkinek ajánlható műről van szó, amit örömmel nyújtunk át így az év elején, ezzel indítva az esztendőt.
KÓDBEVÁLTÁS
A tartalomjegyzéknél lévő matricán található matricára nyomtatott kódsorokat nem a Steamen kell felhasználni, hanem a PC Guru Online kódbeváltó oldalán. Ehhez mindössze egy ingyenes regisztrációra van szükség, majd a belépést követően el kell navigálni a kódbeváltás oldalra, ott be kell ütni matricán található kódot, az eredmény pedig egy Steam-kód lesz, amit már beválthattok a Valve áruházában.
A matricán található kódot csak egyszer lehet felhasználni, de összesen tízszer lehet megpróbálni a beváltást, így ha elgépelsz egy karaktert, akkor sem kell félned, nem fog eltűnni a teljes játékod. Ha mind a tíz alkalommal hibás kódot adsz meg, a rendszer 24 órára letiltja a kódbeváltás funkciót, úgyhogy csakóvatosan! Ha problémát okozna a kódbeváltás, olvasd el a Kódbeváltás tudástárunkat a PC Guru Online-on!
A JANUÁRI PC GURU JANUÁR 10-TŐL KAPHATÓ
AZ ÚJSÁGOSOKNÁL ÉS A HIPERMARKETEKBEN.
