A magyarázó fanboy
A fanboyok talán legártalmatlanabb, egyben legritkább fajtája. Egyedi jellegzetessége, hogy fanatikus rajongása ellenére is igyekszik objektív maradni. Lehet, hogy elsőre észre sem vesszük, hogy fanboyjal állunk szemben, hanem azt hisszük, hogy csak egy ellentétes véleményen lévő vitapartnerre találtunk. Visszahúzódó és nyugodt, nem anyázik, nem flame-el, ellenben hosszú beszélgetések után azért kibújik a szög a zsákból, hisz tulajdonképpen mindig ugyanazt szajkózza, csak más megközelítésből. Talán saját maga sem veszi észre, hogy fanboy. Mégis megingathatatlan véleménye van, imádata tárgya számára a létező leglegleg -- mondok egy példát! A magyarázó fanboy kedvenc játéka bétatesztelés hiányából akadó fagyásait azzal magyarázza, hogy a fejlesztők a létező legjobb játékon dolgoztak, és egy ilyen összetett program esetében az apróbb hibák bőven megengedettek. Az, hogy ez a játék éppenséggel a Call of Battlefield: Same Game Ever 2015, már cseppet sem tűnik fel neki.
Az "ez a véleményem" fanboy
A magyarázó fanboy erőszakosabb, egyben jóval gyakoribb mutációja. Az „ez a véleményem” fanboy minden létező fórumon tudatja, hogy az általa szeretett dolog a legeslegjobb az egész univerzumban, amit pedig mások szeretnek, mind ócska szar. Majd amikor valaki rászól, hogy ezt azért mégsem így kéne, előhúzza a kalapból az örök igazságnak tartott mondatot: „ez a véleményem!”. Kész, itt megáll a tudomány, mert ha megpróbáljuk jobb belátásra bírni, akkor arra az lesz a válasz, hogy nem hagyunk neki teret, holott ez egy szabad fórum, szabad ország, és persze szabad internet.
Az „ez a véleményem” fanboy képes a kedves, smiley-kkal tarkított kommenttől eljutni a vérmes rokonszidalmazásig alig pár mondat alatt. És hogy mit felel annak, aki kritizálja a stílusát? Nos, szerintem rájöttök magatoktól is...
A felkészült fanboy
A felkészült fanboy statisztikai adatokkal, Metacritic-eredményekkel, tesztvideókkal, üzleti elemzésekkel, DNS-mintákkal és ellenségei övön lógó, zsugorított fejével igyekszik meggyőzni az igazáról. Akármit is mondj, biztos, hogy lesz ellene valamilyen bombabiztos és ultrareleváns anyaga, amihez szívesen hozzáfűz pár keresetlen, személyes sértést is. Kedvencei az „ezt persze úgysem értheted”, illetve az „a számok nem hazudnak” mondatok, szavakból pedig a „nyilvánvaló”-t és a „kétségtelenül”-t használja a legtöbbször -- mondjuk mondatonként kétszer-háromszor. Mentségére szóljon, hogy legalább utánanéz a dolgoknak. Olyasmit sosem fog mondani, ami ne lenne igaz -- de persze tény, hogy az igazság, mint oly sokszor, ezen esetekben is relatív.
Vegyük példának a már emlegetett Metacriticet! A felkészült Mass Effect-fanboy szerint a tavasszal megjelent Mass Effect 3 a világegyetem valaha volt legjobb játéka, és ezt a sok pozitív újságírói vélemény is alátámasztja. Ellenben a felhasználók által írt, csalódott üzenetekre rá se hederít, mert hát a téma szakértője, Stöki is megírta a Gondolatébresztőben, hogy a művészi szabadság minden sírásnál előbbre való. Felkészült, annyi szent!
Az "enyém úgyis jobb" fanboy
A legrosszabb, legagresszívabb fajta. Süt belőle a rosszindulat, mindenhol hangoztatja, hogy az ő konzolján van AZ a játék, ami a tiéden SOHASEM lesz, és hogy NEKI bizony úgyis mindene sokkal királyabb, mint NEKED. Az észérvek itt is hasztalanok, ahogy kb. minden egyéb módszer is. Megfenyegeted, hogy bemosol neki? Közli, hogy irigy vagy. Betömöd a száját zoknival, csak hogy fogja be végre? Megfullad a röhögéstől, mert a káröröm erősebb a zokninál is.
Az „enyém úgyis jobb” fanboy ellen egyetlen fegyver van, igaz, csak a legtapasztaltabb fórumharcosok képesek használni: úgy hívják, ignoráció-pajzs. Az ignoráció-pajzs szinte áthatolhatatlan védelmet képez, legalábbis addig, míg a moderátor, vagy az elmegyógyintézet ápolási különítménye a helyszínre nem ér.
AZ APPLE-FANBOY
Minden fanboy legalja az Apple-fanboy. Bár eddig nem tértünk ki külön termékekre, hisz a fenti négy kategóriába bármely dolog rajongói beleeshetnek, sajnos azonban az Apple-fanboyok nagy része mind az összes példát egyesíti magában, külön alfajt hozva létre így. Egy Apple-fanboyjal beszélgetni olyan, mintha az idegeidet apró áramütésekkel sokkolnák, miközben mérgező savat csöpögtetnek a hátadra. Az érveik, melyek szerint a Mac a világ legjobb gépe, és hogy az iPhone-nál nincs igényesebb és sokoldalúbb készülék a világon, teljesen irrelevánsak, mégsem fogják be soha. Csak mondják. És mondják. És mondják...
Persze muszáj kiemelni, hogy nem minden Apple-terméket kedvelő vásárló fanboy (vagy ahogy a szakmában nevezik őket, iZombie). Legtöbbjük tisztességes felhasználó, aki nem akar szívni az általa nem ismert megoldásokkal. És ez rendben is van, sőt, a PC Guru szerkesztőségében is többen használnak iPhone-t, mint más telefonokat. Maguk az Apple-termékek is jók, ha megfelelően használjuk őket. Csakhogy egy Apple-fanboynak nem fogod tudni soha elmagyarázni, hogy egy 3000 dolláros, profi Mac maximum akkor éri meg, ha nagyon stabil munkaállomás kell, mert a Facebook folytonos látogatására elég egy olcsó netbook is.
A TUDÁS HATALOM
És hogy mi szükség volt erre a kis -- komolyan persze egy pillanatra sem vehető -- fejtágításra? Egyszerű: mindannyian hajlamosak vagyunk fanboyjá válni, ha valami olyat gyaláznak, amit szeretünk. De sose feledjük el, hogy az észérvek és az egydimenziós gondolkodásmód nem járnak kéz a kézben. Figyeljünk oda magunkra, tartsuk tiszteletben a másikat, s így megfér majd egymás mellett a CoD és a Battlefield, a PC és a konzol, vagy épp az iPhone és az Android...
Amúgy jó cikk
Szerintem simán lehetne ignorálni, amit az exkluzívokról ír, hogy több meg jobb mint PC-n, az igaz, de az hogy konzolon szebbek a játékok az már az a kategória, hogy nem lehet komolyan venni, csak nevetni rajta. Ennek ellenére mégis beugrik neki a többség.
OFF:
Fanboyról jut eszembe: mi van a konzolfanboy gyerekkel? Már rég nem olvastam a "véleményét".
Kár, hogy itt a PGO egy-két érintett delikvense, vagy nem fogja elolvasni (hisz nem a CoD-BF párossal foglalkozik - ami megjegyzem lassan kezd olyan lenni mint a Fradi-Újpest), talán magukba szállnának tőle.
Bár végül is szórakoztatóak, úgyhogy bánom is én
A magazinban is szívesen olvastam volna!