Gépítő sorozatunkban sorra vesszük, milyen szempontok alapján érdemes kiválasztani a különböző komponenseket. Íme az eddigi részek:
- Gépítő 1. rész - Hogyan válassz PROCESSZORT
- Gépítő 2. rész - Hogyan válassz ALAPLAPOT
- Gépítő 3. rész - Hogyan válassz RAM-ot
- Gépítő 4. rész – Hogyan válassz VIDEÓKÁRTYÁT
Egyre jobban alakul a gépünk: már tudjuk milyen processzort, alaplapot és videókártyát szeretnénk, úgyhogy jöhet a tárhely kiválasztása, amiből sosem elég. Manapság mindenképp érdemes SSD-ben gondolkodni, azonban ez sem olyan könnyű, mint gondolnánk: attól, hogy veszünk egy gyors SSD-t, még nem biztos, hogy ki is tudjuk használni a képességeit. Lássuk mire érdemes odafigyelnünk a megfelelő tárhely kiválasztásakor – feltéve, ha belső SSD-t keresünk!
- Méret
- PCIe generáció
- Csatlakozás
- Típus (m.2, stb.)
- NAND flash típus
- DRAM
- Írástűrés
- Olvasási/írási sebesség
- Hűtőborda
Méret
Triviális, mégis érdemes figyelni rá: ha csak Windows-nak és a programoknak kell, elég lehet 500 giga, ha már játszanál is, akkor érdemes legalább 1TB-ot beszerezni, ha pedig nagyobb méretű fájlokkal dolgozol, pl. videóvágás, akkor határ a csillagos ég.
PCIe generáció
Ahogy a processzoroknál már megbeszéltük, nem mindegy, hogy hányadik PCIe generációs az adott hardver, ugyanis ez határozza meg, milyen gyorsan tud kommunikálni az alaplappal. Ha az alaplap régebbi, akkor az SSD nem fog maximum sebességen dolgozni, ha az SSD régebbi, akkor pedig nem használjuk ki alaplapunk képességeit. A legideálisabb együttállás, ha stimmelnek a PCIe generációk, de akkor sincs gond, ha az SSD jobb, így viszont érdemes lehet elgondolkodnunk egy új alaplapon. Addig ugyanis olyan sebességgel fog menni, amennyit az adott alaplap PCIe generációja kezelni tud.
Csatlakozás
SATA, vagy NVMe csatlakozású SSD a jobb? Erre könnyű megadni a választ: az NVMe sokkal gyorsabb sebességre képes, így mindig azt keressük.
Típus
Nem mindegy, hogy m.2, vagy 2,5 hüvelykes SSD-t veszünk (vannak más típusok is, de ezek a legelterjedtebbek), már csak fizikai kiterjedésük miatt sem. Az m.2 kicsi és gyors, a 2,5 hüvelykes nagyobb és (általában) lassabb. A legjobb választás az m.2, feltéve, hogy olyan alaplapunk van, ami támogatja, és arról is tájékozódunk, hogy pontosan melyik méretet (pl. 2230, 2242, 2260, 2280, 22110).
Fotó: Depositphotos/Ruslan-Lytvyn
NAND flash típus
Ha még mindig velem vagytok, kapaszkodjatok, mert most ugrunk csak igazán mélyre a nyúl üregébe. A NAND flash olyan memóriatípus, ami áram nélkül is képes megőrizni az adatokat. Így aztán az a kérdés, hogy mennyi infót képes tárolni és milyen gyorsan lehet kinyerni belőle. Különböző típusúak vannak: SLC, MLC, TLC, QLC és PLC. A leghosszabb élettartamú és leggyorsabb az SLC, aztán jön az MLC, ami általában lassabb, kevesebb az élettartama, de olcsóbb, majd a TLC, ami általában még lassabb, még kevesebb az élettartama, de még olcsóbb. Na most a lassúságot ne úgy képzeljétek, hogy 1-2 mega/másodperc, nekem pl. KC3000 SSD-m van, ami TLC, de 6000 MB/s az írási sebessége. Ha most megnyitjátok az Árukeresőt, és beírjátok, hogy SSD, a TOP1 helyen a Kingston NV3 1TB-os változatát dobja ki, ami QLC-s, viszont 4000 MB/s az írási sebessége. Az már más kérdés, hogy mekkora az írástűrése, és van-e benne DRAM. Mi?
DRAM
Hallottunk már sima RAM-ról, és VRAM-ról is, de mi az a DRAM? SSD-k esetében a DRAM chip célja, hogy az SSD vezérlője gyorsabban és hatékonyabban hozzáférjen az adatokhoz, egyfajta gyorsítótárként működik a NAND memóriában tárolt adatok kezeléséhez. Így aztán a DRAM-os SSD-k gyorsabbak és drágábbak, míg a DRAM nélküliek (pl. a fentebb is említett Kingston NV3) olcsóbbak, de egyben lassabbak is.
Írástűrés
Sajnos egy SSD sem örökéletű: bizonyos mennyiségű adat írható, törölhető, és újraírható rajtuk. Ezt nevezzük írástűrésnek, aminek a mértékegysége a TBW: Terabytes Written, ami azt adja meg, összesen hány terabájtnyi adatot írhatunk biztonságosan az eszközre. Az én 1TB-os KC3000-em esetében ez 800 TBW, a 21 ezer forintos 1TB-os Kingston NV3-nál pedig 320 TBW. Éppen ezért érdemes figyelni erre a mutatóra, pláne akkor, ha nagyobb fájlokkal dolgozunk.
Fotó: Depositphotos/postmodernstudio
Max olvasási/írási sebesség
Sok pendrive-ot azzal reklámoznak, milyen nagy az olvasási sebességük, és mellette kicsiben olvasható az írási, ami nettó szemétség, ha engem kérdeztek: amikor valamit fel akarsz másolni rá, az írási számít, és sokan ilyenkor szembesülnek vele, hogy nem is tud annyit, mint amennyi rá van írva. De, tud, csak hát nem íráskor, hanem amikor róla másolunk máshová valamit. Hasonló a helyzet az SSD-knél is: mindig az írási sebességet figyeljük, az olvasási biztosan nagyobb lesz.
Hűtőborda
A legtöbb modern alaplapon az m.2 foglalat már rendelkezik thermal paddal, de ha mégsem, akkor érdemes hűtőbordával rendelkező SSD-t választanunk. Az ugyanis egy dolog, hogy mire képes az eszköz, és mennyivel tudunk rá másolni/olvasni róla az adatokat, hosszabb igénybevétel mellett ez a teljesítmény csökkenhet a túlmelegedés miatt. Így aztán vagy thermal pad legyen az m.2 foglalat fedelén, vagy hűtőborda magán az SSD-n, no meg egy jól szellőző ház sem hátrány.
Ezekre a szempontokra érdemes tehát figyelni, amikor belső ssd-t választunk a gépünkhöz – no de mi a helyzet a külső ssd-kkel? Ott a fentieken kívül a csatlakozó típusára érdemes még figyelni, a legjobb választás az USB-C.
Ti milyen SSD-t választanátok a mostani felhozatalból?
A borítókép forrása: Depositphotos/ifeelstock
