A Toy Story harmadik része lezárások tekintetében maga volt a tökély, nem csak izgalmas és szívmelengető volt, de a búcsú is kielégítően volt megoldva, a történetet pedig lezártnak tekinthettük. Aztán pár évvel később kiderült, hogy a majd’ minden tekintetben kifogástalan trilógia folytatást kap. Az internet és köztük jó magam is szkepticizmussal álltunk a hírhez: ugyan hogyan lehetne még többet kiszuszakolni ebből a franchise-ból? Tény, hogy a Toy Story népszerűsége akkorára dagadt, hogy valósággal pénzt lehet vele nyomtatni, de megéri ez nekik? Aztán elkezdtek gyűlni az aggasztó jelek a projekt körül, kiderült, hogy a negyedik rész rendezőjének ez lesz az első nagyfilmes debütálása (Josh Cooley korábban két rövidfilmet rendezett, de főként íróként dolgozott, például az Agymanók forgatókönyvének is társszerzője volt) és az első előzetesek sem éppen hatottak meggyőzően. Nem tudtam, mire számítsak, de őszintén szólva nem is igazán törtem rajta a fejem. Akármi lesz, kíváncsi vagyok rá.
IDENTITÁS KRÍZIS
A Toy Story 4 ott veszi fel a fonalat, ahol a harmadik rész befejeződött: kedvenc játékaink új otthonba költöznek és Andy helyett Bonnie boldogságáról kell gondoskodniuk. A változás Woody-t érinti a legerősebben, ugyanis az új helyen már nem ő az elsőszámú kedvenc, ezért arra kényszerül, hogy alkalmazkodjon a helyzethez. Ahelyett, hogy mindenáron vissza akarná szerezni régi, megszokott pozícióját új feladatot talál magának, ami Bonnie első ovi-sulis napjával kezdődik. A kislány idegen gyerekek között egyedül marad, Woody pedig kisegíti őt, aminek eredménye egy Bonnie által gyártott „játék” lesz, Villi, aki nagyon sokat fog jelenteni a picinek. Innentől kezdve Woody legfontosabb tennivalója, hogy megvédje Villit elsősorban önmagától, mivel a villából kreált játékszernek egészen más elképzelése van önmagát illetően, mint mindenki másnak. Úgy érzi, máshova tartozik.
Nem fogok kertelni, inkább kimondom: ez a film nagyon jó és a Toy Story szellemiségében nem csak gyerekekhez, de felnőttekhez is szól. A sajtóvetítésen akadtak egy páran, akik magukkal hozták a porontyaikat és úgy vettem észre, hogy a szülőket jobban lekötötte a film, mint a lurkókat. Több alkalommal is arra lettem figyelmes, hogy a kicsik kérdően fordulnak hozzájuk és arra kérik őket, hogy magyarázzák el a képernyőn látottakat, mert nem volt számunkra világos, hogy mit láttak. A Toy Story 4 érzelmi összetettsége és vállalkozó szellemisége pontosan azt a Pixart tükrözi, akiknek beleszerettünk a filmjeibe, nem próbál meg finomkodni vagy másoknak megfelelni, nincsenek elnyújtott jelenetei, nem próbál meg kizárólag a biztonságos és kiszámítható úton haladni, egy történetet akar elmesélni, és ezt parádésan teszi.
Az új karakterek többségével én személy szerint nem vagyok megbarátkozva. Villi az első felvonás alatt borzasztóan idegesített, aztán bekövetkezett benne a nagy változás és kibékültem vele. A plüssfigurák, akiket gyakran láthattunk a reklámokban jópofák, de nem épp meggyőző a humoruk. A „főgonosz” és a csatlósai, viszont annál lebilincselőbbek. Utóbbiak a filmbe vitt horrorisztikus elemek végett adnak érdekes ízt a Toys Story 4 történetének, míg az előbbi a néző által várt történeti elemek kiforgatásával lesz lebilincselő ellenfél. Na meg ott van Duke Caboom, a kanadai kaszkadőr a poszttraumás stressz zavarával és szituációs komédiával, számomra ő vitt mindent.
A fent említett pár új figura mellett számos ismerős arc is fel fog tűnni. Woody mellett Buzz is szerepet kap, az viszont elég sajnálatos, hogy ők ketten kevés jelenetben szerepelnek közösen, ritkán lépnek egymással interakcióba. Cserébe Woody és Villi között alakul ki hasonló szál, mint az első részben esetében Buzzal kapcsolatosan láthattunk, egyedül a két szereplő közti dinamika fog nagyot változni. Woody nem a riválisa, inkább apafigurája lesz a villa-kanálnak. A legnagyobb változáson Bo Peep fog átesni, akinek szerepe az első jelenettől kezdve világos lesz. A jelleme megváltoztatásával és kiforrásával más karakterekkel való kapcsolata erősödik meg, passzív alakból cselekvő figurává lép elő, és ez által rengeteget ad hozzá a történethez.
Aki attól tartott, hogy a Toy Story 4 nem fog felérni a trilógia korábbi részeihez, annak bizton állíthatom, hogy nem kell ettől tartania. Megéri rá jegyet váltani, mivel garantáltan le fog kötni és elégedetten fogunk távozni a moziból. Azért zsepit vigyetek, jól jöhet.
