Az Emma című klasszikus Jane Austen regényt dolgozza fel Autumn de Wilde filmje. Nem ez az első nagyképernyőre adaptált változata a műnek, hiszen sokan ismerhetik a Gwyneth Paltrow főszereplésével készült azonos című 1996-os alkotást, de a 95-ös Spinédzsérek című produkció karaktereinek jellemvonásai is felfedezhetőek az Emmában. Ezúttal ismét korhű feldolgozással van dolgunk, amely az 1800-as évek Angliájába kalaúzolja a nézőt.
A történet középpontjában Emma Woodhouse (Anya Taylor-Joy) áll, az elkényeztet főuri családból származó huszonéves lány, aki azzal tölti mindennapjait, hogy a község lakóinak szerelmi életét egyengeti. A kissé naiv Emma az egyik legtalpraesettebb szereplője a szürke a hétköznapoknak Highburyben, de elszigetelt életmódjának egyik hátulütője, hogy kissé felülbecsüli saját képességeit. Amikor felbukkan a környéken rég elfeledett riválisa és reménybeli jövendőbelije, az események felgyorsulnak és rá kell döbbennie, hogy nem minden úgy történik az életben, ahogyan azt ő eltervezte.
Az alkotók hűek maradtak az alapanyaghoz, nem tömték tele felesleges túlzásokkal a maga austeni módján egyszerű, de pikáns történetet. Ez lehetőséget ad a színészeknek, hogy tündököljenek szerepükben. A casting ugyanis kifejezetten jól sikerült. Bill Nighy, Mia Goth vagy éppen Miranda Hart karakterei tökéletesen passzolnak a miliőbe és apró, túlzó gesztusaikkal elviszik a filmet a hátukon. Finom humor jellemzi a dialógusokat, amelyekre külön hangsúly helyeződik az angolos, lassan csordogáló teázások alkalmával.
Habár a regény nem örvend akkora népszerűségnek, mint Jane Austen legnagyobb klasszikusa a Büszkeség és balítélet, minden megvan benne, amely egy aktuális, olykor kifejezetten izgalmas szerelmi szálakkal tűzdelt kosztümös adaptációhoz kell. Kifejezetten szórakoztató élmény a szatirikus hangnemben folyó pletykák és félreértések kibogozása a néző számára. Az alapkoncepció jól kidolgozott, azonban egy ponton érezhető, hogy elfárad a történet és az alkotók kifogytak az ötletekből. Helyenként ellaposodik a cselekmény és a film nem tudja újból felkelteni a figyelmünket.
Az Emma látványvilágában meglepően igényes, szerzői pontosággal kimért, szimmetrikus képek jellemzik. A jelmezek korhűek és szemkápráztatóan jól kidolgozottak. A díszlet nagyban hozzájárul a grandiózus angol táj megteremtéséhez, amelyben a karakterek megvillanthatják bájukat. de Wilde elsőfilmes rendező, de olyan művészekkel vette körül magát, akik maradéktalanul meg tudták valósítani elképzeléseit. Ilyen az operatőr Christopher Blauvelt is, aki Jonah Hill Mid90s című filmjében már bizonyította, hogy olyan alkotó, akinek munkáira érdemes odafigyelni mostanában.
A kosztümös, szerelmi bonyodalmak köré épülő filmek szerelmeseinek kötelező az Emma, hiszen kifogástalanul adja vissza Jane Austen írói zsenialitásának apró rezdüléseit is. A fordulatokban gazdag, minden pillanatban feszült alkotások rajongóinak viszont kevésbe lesz nagy élmény az olykor kissé elfásult történetvezetés. Nem az év legnagyobb meglepetésfilmjéről beszélünk, de egy minden szempontból igényesen megvalósított korhű adaptációról. Kiszámítható, de egyáltalán nem elcsépelt Autumn de Wilde első egész estés mozija.
Emma
Rendező: Autumn de Wilde
Játékidő: 124 perc
Hazai bemutató dátuma: 2020. március 12.
Forgalmazó: UIP-Duna Film
