Nagy várakozások előzték meg a Dzsungeltúrát. Sokan az évtized jellegadó mozis szériájának első epizódját látják a Disney új gigaprodukciójában. Mások a manapság ritkaság számba menő eredeti történetre hivatkozva remélik, hogy varázslatos, új fantasy univerzum születik. A látványfilmeken edződött fiatal közönség elvárásait tökéletesen abszolválták már az előzetesek is, így aztán a kiugró jegybevétel sem volna meglepetés. Ráadásul a tengerentúlon hihetetlen népszerűségnek örvendő Dwayne Johnson és a Hang nélkül révén sztárrá avanzsáló Emily Blunt főszereplésével debütál csütörtökön Jaume Collet-Serra rendezése – és aligha fog csalódást okozni. A Dzsungeltúra a nyolcvanas évek habkönnyű kalandfilmjeire, elsősorban az Indiana Jones-ra hasonlít. De kár is volna hosszasan hasonlítgatni, hiszen teljesen új fantáziavilágba varázsol minket. Egy biztos: Jaume Collet-Serra filmjét nehéz nem szeretni.
(A kép forrása: Port.hu)
Új fantasy franchise?
Olyan ritkán születnek fantasztikus univerzumok manapság a mozikban, amik a korunkat meghatározó szuperhős mítoszok túltechnicizált jellegével ellentétben egy mágikus világba menekítenek minket. A Dzsungeltúra határozottan nem olyan karakteres alkotás, mint a fantasy és a kalandfilmes műfaj legnagyobb címei, viszont közelíti az elődök emelte lécet és – különösen a járványidőszak után – pezsdítő élménnyel szolgál. A bájos mesét kellő egzotikummal ruházza fel az Amazonas esőerdőiben folyó cselekmény, Aguirre középkori legendájának felelevenítése és a romantikus hősök. Közel olyan emlékezetes karaktereket vonultatnak fel az alkotók, mint amilyeneket A Karib-tenger kalózaiban láthattunk. Jaume Collet-Serra munkája természetesen vastagon merít a korábbiakban említett produkciókból, utóbbival a sztori egyik fontos aspektusát tekintve különösen indokolt a párhuzam, sőt még a Star Wars hatása is tetten érhető egyes jelenetekben. De méltatlan volna nosztalgikus mozaikok összeragasztását sejtetni a film kapcsán, az alkotóknak ugyanis sikerül új univerzumot emelni a mozivásznon. A film frissességét Jesse Plemons komikus vénája, Emily Blunt elragadó sokszínűsége és a Szikla színészi pályájának eddigi legárnyaltabb alakítása biztosítja, a produkció külalakja, formája pedig szabályosan vonzza a szemet.
(A kép forrása: IMDB)
A kétarcú XIX. század
A kalandfilmek általában egyetlen kor varázsában merítkeznek meg, a Dzsungeltúra viszont két világ ikonikus jegyeit olvasztja egybe. A vadregényes Amazonas partjainál élő indiánok titkai után vadászó középkori konkvisztádorok mítosza és a modern világot előlegező XIX. század közege találkozik a műben. Az európai történelem egyik legoptimistább időszakából, a felfedezések korából néhány külsőséget és technikai vívmányt a cselekmény szövetébe illesztve is megcsodálhatunk. CGI helyett hatalmas és színes kompozíciók, illetve a korabeli fényképek és mozgófelvételek imitációi adják meg a film stílusát. Ugyanakkor a korszak kevésbé haladó szellemű vonásaira, elsősorban a nők – mai szemmel – egészen korlátozott helyzetére is reagálnak az alkotók. A főhősnő alakja azt a felszabadult hevületet hordozza, amit az első generációs úttörő feministák képviselhettek. Az ikonikus Houghton doktor figurája mellett azonban semmi szükség nem volna a néhai szocreál filmeket idéző – haladásellenes férfiakat lejárató – kiszólásra a zárlatban. Elképesztő, hogy jó ízlésű alkotók kiváló művekben is képesek elhelyezni néhány ordítóan erőltetett és művészi szempontból nevetségesen színvonaltalan pillanatot. Az ilyen betétek csak ártanak az amúgy nemes üzenetnek.
Április óta várjuk azt a hollywoodi blockbustert, ami felrázza majd a járvány súlya alatt roskadozó mozikat. Eddig talán csak a Hang nélkül 2 tudta teljesíteni a szélesebb közönség elvárásait, most azonban a Disney jóvoltából érkezett egy vérbeli mainstream mese is, ami valamennyi generáció számára emlékezetes maradhat majd. Ironikus, hogy a vidámparki élményhez hasonlított képregényadaptációk mellett pont egy kalandpark ihlette alkotás mutatja meg az egyre unalmasabbnak mutatkozó Marvel műveknek, hogy mennyire fontos a látvány mellett a történetmesélés és a karakterépítés részleteire is odafigyelni. Olyan szép kerek a film, hogy egy esetleges következő epizódban teljesen új helyszínre és rejtélyre volna szükség. És ha az Álomgyár írói ennek tudatában is belevágnak a franchise-építésbe, A Karib-tenger kalózaival előzetesen vont párhuzamok helyett inkább egy új, női Indiana Jones születésével számolhatunk – Harrison Ford hamarosan úgyis szögre akasztja ostorát.
(A kép forrása: Time Out Dubai)
