Többször írtunk már a sci-fi műfajának egyik legfontosabb és gyakran visszatérő témájáról, a mesterséges intelligencia szerepéről. Beszéltünk az MI megjelenéséről klasszikusokban, illetve az elmúlt évek filmjeiben és sorozataiban. Nemrég viszont nem a jövőnkre vonatkozó jóslatokkal, fiktív történetekkel foglalkoztunk, hanem a kamera másik oldalára néztünk, és arra kerestünk példákat, hogy a filmkészítésben milyen szerepet töltenek be ma a gépek. Arra jutottunk, hogy kreatív döntéseket, például történetek megírását nincs értelme algoritmusokra bízni (bár ez hamar el fog terjedni bizonyos körben). A műalkotások befogadásakor pont arra vagyunk kíváncsiak, hogy az alkotó milyen gondolatokat és érzéseket kíván megosztani velünk. A koncepcionális, alkotói döntésfolyamatok kivételével azonban számtalan pozícióban nyújthatnak döntő segítséget a gépek. Legyen szó arcfelismerő programok segítségével folytatott castingról, vizuális megoldások, például a máig nem elég árnyalt CGI-effektek fejlesztéséről, reklámkampányok vezényléséről, dramaturgiai-írói sémák adatbázisba gyűjtéséről vagy mondjuk a forgatás során rögzített tengernyi snitt csoportosításáról. Lássunk most egy konkrét példát, működésben lévő filmkészítő gépet: bemutatjuk Fabian Stelzert és találmányát.
(Fabian Stelzer, az úttörő. A kép forrása: The Conference)
SALT
Fabian Stelzer nem filmkészítő, hanem a mesterséges intelligenciával foglalkozó berlini szakember, vállalkozó. Általában hetente jelenteti meg SALT címre hallgató, gépi közreműködéssel készült kisfilmsorozatának részeit (néha csak kísérőszöveggel ellátott állóképeket) közösségi oldalán. Jelen esetben ugyan aprócska, nem kifejezetten professzionális műhelyről van szó, ami ráadásul a fenti ellenvetésekkel szemben az alkotófolyamat szinte minden elemét a technológiára bízza, a német találmány mégis rendkívüli innovációnak tekinthető, aminek bizonyos vívmányait érdemes lehet később átemelni a filmgyártás élvonalába. A CNN Business friss írásában mutat rá arra, hogy a hatvanas-hetvenes évek kísérleti munkáit idéző rövidfilm-ciklus, pont mint egy fantáziadús sci-fi, valójában a mozgóképgyártás jövőjének területén kalandozik. Az egész projekt ötlete véletlenül született meg, amikor Stelzer épp egy programmal kísérletezett. Szöveges tartalmat táplált be a Midjourney felületén, aminek kódjait a gép képekké alakította. Idegen élővilág, árnyékban megbúvó titokzatos alak és egy bányabolygóra telepített kutatóállomás tűnt fel a monitoron. A berlini tudós pedig annyira filmszerűnek érezte a képeket, hogy rögtön meglátta bennük a narratív vizuális tartalom lehetőségét.
(Képek a SALTból. Forrás: CNN Business)
Így működik a SALT
A gép atyja, Stelzer különleges mechanizmusokat dolgozott ki annak működésére. Mindenekelőtt azonban konkrét koncepciót választott: az 1970-es évek lo-fi (vagyis kisköltségvetésű, független gyártású) sci-fi univerzumának stílusjegyeit követő kisfilmsorozat megalkotását tűzte ki célul. Ami a vizualitást illeti, olyan képgeneráló eszközök segítségével dolgozik, mint például a Stable Diffusion, a DALL-E 2 vagy a már említett Midjourney. A hangsávot – az előbbihez hasonló, nyilvánosan elérhető – hanggeneráló programokra (pl. Synthesia, Murf) bízza. Továbbá a GPT-3 nevű szövegalkotó eszközt alkalmazza a forgatókönyv megírására. Egyedül a vágásnál veszi át a vezető szerepet, már amennyiben az állóképek nagyítás és kicsinyítés segítségével való mozgatását montázstechnikának tekinthetjük. Utóbbit leszámítva az összetett elektronikus folyamatot az MI teljhatalmúlag végzi, alkotója alig szól bele a SALT gyártási folyamatába. Szerepet kap azonban a közönség, aminek közreműködése a kísérlet érdekes állomása lehet a produceri szem számára. Minden új epizódot követően szavazhatnak a nézők, hogyan folytatódjon a széria története. Stelzer a közvélemény-kutatások eredményeit betáplálja a munkafolyamatba, hogy a következő felvonás cselekménye már a kívánalmak szerint haladjon.
???? pic.twitter.com/Hbig80jfdZ
— SALT (@SALT_VERSE) June 14, 2022
A SALT története
A történet az előzetesben is felbukkanó távoli Kaplan 3 bolygón játszódik. Több cselekményszál fut párhuzamosan, még időugrásokat is beiktat a mesterséges intelligencia, van azonban egy fő konfliktus: a Kaplan 3 dúskál a sóban, ám a természetesen fellelhető nyersanyag veszélyezteti egy közeledő űrhajó landolását. Az egyes epizódok a Twitter videókra vonatkozó 2 perc 20 másodperces korlátját sosem haladják meg. Elkészítésük Stelzer elmondása szerint nagyjából fél napot vesz igénybe. „Jelenleg embrionális stádiumban áll, de számos ötletem van, hogy merre szeretném vinni [a projektet]” – nyilatkozta az alkotó. Tervei szerint végül nagyjátékfilmmé áll össze a sok apró részlet, hogy aztán SALT alapjain saját gyártócéget alapíthasson, ami kizárólag mesterséges intelligencia segítségével készít majd filmeket. Erre azonban még várni kell a képgenerátorok technikai korlátai miatt. Utóbbiak egyelőre képtelenek magas minőségű vizuálok létrehozására. Jobb híján 35 mm-es felvételeket imitáló, bár kétségkívül stílusos képeket alkotnak.
Noha David Gunkel, az Észak-Illinois Egyetem professzora az őszi félév során diákjainak bemutatta a SALT-ot, hosszú út áll még Fabian Stelzer kísérlete és általában a mesterséges intelligencián alapuló filmkészítés előtt. Hasonló kihívások érik a technológiát természettudományos területen, de szociális és társadalmi ügyek szolgálatába máris szívesen állítják a gépeket. Az MI Koalíció azért jött létre, hogy bemutassa a hazai fejlesztéseket és vívmányokat. Aki a friss kutatások és az alkalmazott intelligens eszközök iránt érdeklődik, az kövesse a Mesterséges Intelligencia Koalíció Facebook oldalát, ahol számos érdekességre bukkanhat.
A K&H-MNEB kiemelt támogatója az MI Kihívás.
Végezd el Te is az MI Kihívás ingyenes kurzusát és nyerj PlayStation 5-öt!
