Most, hogy egy ideje már kapható a Dark Souls 2 első DLC-je, elérkezettnek láttuk az időt, hogy elmagyarázzuk az év talán legnehezebb játékának történetét. Mert bizony a látszat ellenére a Dark Souls 2-nek kidolgozott világa és sztorija van, amit azonban csak komoly nyomozással és indirekt utalások feldolgozásával lehet megismerni. Ez hosszadalmas, nehézkes és fárasztó feladat, ráadásul a teljes kép összerakásához egy végigjátszás nem is elég, úgyhogy arra gondoltunk, segítünk a megfáradt élőholtaknak, és nagy vonalakban elmagyarázzuk, mi történt a Dark Souls 2-ben. Talán mondanunk sem kell, hogy a cikk spoileres, így csak azok olvassanak tovább, akik már végigjátszották a programot. Továbbá fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy itt most csak a fő történetszálat tárgyaljuk ki, a különböző mellékeseményeket a ti szorgalmatokra bízzuk. Továbbá felhívjuk a figyelmet, hogy az alant olvasható infók nem hivatalosak, a fejlesztők sehol sem erősítették meg a játékosok által kibányászott gondolatokat, szóval ha valamiről később kiderül, hogy tévedés, mi kérünk elnézést. Essünk hát neki!
- PC
- XBOX 360
- PS3
Ez történt korábban…
A játék eseményeinek tökéletes megértéséhez először is vissza kell kanyarodnunk az első Dark Soulshoz, és elmagyaráznunk a Dark Souls 2 utolsó képsorait. Nagyon-nagyon régen a világot halhatatlan sárkányok uralták, akiket az emberek sokáig istenekként tiszteltek, de később elegük lett a tűzokádó hüllőkből, és négy nagyhatalmú vezérrel az élen fellázadtak. A sárkányok leölését követően eljött az ember által vezetett Tűz Kora, mely azonban egy furcsa átkot is útjára indított: a halottak egy idő után elkezdtek feltámadni, majd szép lassan elvesztették emberségüket, és eszelős szörnyekként rótták a vidéket.
A Dark Soulsban még azt gondoltuk, hogy a kiválasztott élőhalott szerepében az a dolgunk, hogy az Első Lángnak nevezett mágikus tüzet újra meggyújtva megtörjük ezt az átkot. A Dark Souls 2 záróvideójában a majulai tábortüzet őrző Emerald Herald elárulja, hogy az átok több az élőholtak visszatérésénél. Valójában egy születés-virágzás-összeomlás ciklusról van szó: az Első Láng meggyújtása az összes elveszett lelket reinkarnálja, a vidék új életre kel, felvirágzik egy gazdag királyság, majd amikor minden csodás és örömteli, megjelennek az élőholtak, a birodalom pedig széthullik. A ciklus az idők végezetéig ismétli magát, a Dark Souls Lordran királysága pedig nem több egy Dranglecinél korábbi ciklusnál. Valószínűleg a helyszín is megegyezik, igaz, erre csak következtetni lehet.
A sárkányok ellen fellázadt négy személy lelke is rendre újraszületik, a reinkarnálódott lelkek pedig ugyanazokat a jellemvonásokat öröklik, mint amelyeket korábban viseltek. Gwynn, a nap királya, Ntio, a holtak ura, Izalith boszorkánya, valamint a játékos által megszemélyesített kiválasztott élőhalott korai ősei mind-mind birtokosai voltak egy-egy lord léleknek, melyek generációról generációra szállnak, részét képezve az átoknak.
Az óriások háborúja
A Dark Souls 2, ahogy az első rész is, egy elátkozott világban játszódik, ahol a halál csak kevés kiváltságosért jön el. A többség rendre feltámad, minden egyes halállal egyre halványabbá és feledékenyebbé válva. Az élőholtak végül állatias gyilkosokká válnak, akik addig róják a földet, míg teljesen el nem rohadnak. Hősünk is ebben a cipőben jár, de családjára gondolva úgy dönt, hogy ha törik, ha szakad, megtöri az átkot. Ezért aztán az elveszett királyságba, Dranglecibe utazik, ahol a királyról azt beszélik, hogy ismeri a lelkek titkát, és meg tudja törni az átkot.
A valóság azonban korántsem ennyire reményteli: Drangleic már évek óta összeomlott, tele van elzombult élőhalottakkal, a királyt pedig emberemlékezet óta nem látták. Nem is csoda: Vendrick király, Drangleic alapítója és legendás uralkodója, akit mindenki tisztelt, szeretett és követett, már rég nem önmaga, hisz az átok teljesen maga alá temette. Emberöltők óta az Undead Crypt lakója, és már semmire sem emlékszik a múltjából. Még arra sem, hogy valaha király volt.
Hogy jutott ide az egykor gyönyörű Drangleic? Minden egy csodálatos szerelemmel kezdődött: Vendrick egy nap feleségül vette a gyönyörű Nashandrát, aki egy távoli ország hercegnője volt. A házasság gyönyörű és boldog volt, ám gyermektelen, melyet Nashandra az átoknak tudott be, melyet az óriások művének vélt, akik egyszer régen megtámadták a hazáját, és sok életet kioltottak. A királyné meggyőzte Vendricket, hogy az óriások földjén választ talál az átokra, a király pedig a szerelemtől vakon hosszú, több évszázadon át tartó hadjáratba kezdett a hatalmas lények ellen.
Az első hadjárat sikerrel járt, Vendrick pedig hazatért egy jutalommal, ami valószínűleg egy ősi, igen erős lélek volt. A Dark Souls világában a lelkek jelentik az élőholtak egyetlen reménységét: minél több kihűlt lelket szerez valaki, s azok minél nagyobbak, annál tovább képes fenntartani emberi külsejét és jellemét. Vendrick szerzeménye sajnos nem kap magyarázatot, így csak feltételezzük, hogy egy ősi lélek volt az, mely végül lehetővé tette a gólemek létrehozását.
Egy összeomlott álom
Miután Vendrick hazatért a háborúból, bátyjához, Aldia nagyúrhoz fordult, hogy együtt oldják fel az átkot. Aldia tudós volt, de sajnos az őrült fajtából: a drága lord embereken, állatokon, élőhalottakon és démonok kísérletezett, létrehozva egy halom mutáns teremtményt, mint a masztodon katonák vagy a Looking Glass Knight. Aldia azonban hamar rájött, hogy az átok megtörhetetlen, és inkább az okait kezdte kutatni, hogy a segítségével elérje a halhatatlanságot. Vendrick hosszú küzdelem után megadta magát és az Undead Cryptbe költözött, ahol végül elveszítette az eszét. Ezalatt Aldia egy óriás lelkének segítségével magából ősi sárkányt kreált (legalábbis ez a legvalószínűbb teória), és egy ideig még tartotta a frontot a szálakat a háttérből mozgató Nashandrával.
Eközben a királyné is szövögette saját álnok terveit, hiszen nemcsak szépsége és esze miatt érdemel figyelmet, hanem mesteri manipulációs képességei miatt is: Nashandra a Dark Souls 2 utolsó főellenfele, aki a „sötétségből született”, és nincs más célja az életben, mint hogy gonoszságot és halált terjesszen a világon. Ahhoz azonban, hogy elhozza a Sötétség Korszakát, egy élőhalott hősre van szüksége, ő ugyanis képtelen bejutni a trónterembe, ahol az Első Láng is lakozik. Ha egy élőhalott, aki van olyan erős és hatalmas, hogy bejusson a helyiségbe, megnyitja az utat Nashandrának, már csak annyi dolga van, hogy elpusztítsa szerencsétlent és kioltsa a lángot. Így aztán mikor találkozunk a jóasszonnyal a drangleici kastélyban, arra biztat bennünket, hogy a küldetésünkben előbbre jutáshoz szerezzük meg férje gyűrűjét, ami a trónterem kulcsaként működik, és ezzel hozzuk el a világvégét.
Még szerencse, hogy Aldia a nyilvánvaló mentálhigiéniás problémái ellenére észnél van annyira, hogy itt-ott keresztülhúzza Nashandra számításait. Ő volt többek között az, aki megteremtette az Emerald Heraldot, vagy ahogy valójában hívják, Shanalotte-ot. Az ő dolga, hogy felkészítse a kiválasztott élőholtat a Nashandra elleni harcra, utat mutasson neki az Öregek felé, és a tűz utolsó őrzőjeként lehetővé tegye a lelkek elemésztését (ez jelenti a játékban a fejlődést).
Vége?
A Dark Souls 2 végén a játékos által irányított kiválasztott élőhalott legyőzi Nashandrát, és így saját kezébe veszi a világ sorsát -- igaz, nem gyújtja meg újra az Első Lángot, ami többféle interpretáció számára nyit ajtót. Lehetséges, hogy a ciklust elnyújtva újabb történet veszi kezdetét, és erről szólnak majd a DLC-k? Meglátjuk. Mindenesetre az biztos, hogy a Dark Souls 2 világa van annyira gazdag, hogy bármit ki lehessen hozni belőle.