1988 decemberében a Capcom elhozta Amerikába a Bionic Commando névre keresztelt platformjátékát. Ebben a főhős, Rad Spencer, futurisztikus mecha-karját használja, hogy harcot vívjon egy náci sereg ellen, ami végül egy Adolf Hitlerrel való végső összecsapáshoz vezet, akinek a feje annyi véres cafatban robban fel, amennyit csak a 8-bites NES elbírt. A Nintendo azonban kifogásolta ezt a jelenetet, ezért az amerikai játékosok által kapott lokalizált változatban Hitler karakterét kissé megváltoztatták, és "Master-D"-re nevezték át. Nos, az id Software-nek nem voltak ilyen aggályai. Alig néhány évvel később a DOOM- és a Quake-sorozatokat is jegyző cég először a Wolfenstein 3D-vel taposta ki az utat az FPS-műfaj előtt, amelyben a főszereplő, B.J. Blazkowicz, egy náci börtönből való szökése után nekiáll módszeresen kiirtani a helyi ellenséges állományt. Akárcsak a Bionic Commando esetében, a Wolfenstein 3D végső bossfightja is Hitler elé vezetett, ám ezúttal valódi névvel és ábrázolásmóddal – oké, mondjuk, ez utóbbi nem teljesen igaz. A boss ugyanis egy Mecha-Hitler mutáns kiborg lett, amely négy hatalmas golyószóróval rendelkezik a karjai helyén. A megnövelt tűzerő ellenére azonban ugyanolyan indokolatlanul sok vérrel hal meg, mint a Bionic Commando-ban látott társa.
A rovat korábbi cikkeit erre a linkre kattintva érhetitek el!