Kevés nehezebb feladat kerülhetett volna elém az évtized számomra legjobb játékainak összegyűjtésénél – egyrészt, mivel az elmúlt évtized teljes eddigi játékújságírói karrieremet felöleli, emiatt visszaemlékezni is igen komoly kihívás volt az összes játszott címre, hát még kiválogatni közülük a legmaradandóbb, legaddiktívabb és legemlékezetesebb darabokat. Végül a maradandó és emlékezetes alkotások mellett még egy fontos szempontot vettem figyelembe – az ismertséget, azaz próbáltam kiemelni olyan játékokat is, amelyek minden tekintetben kiválóak, emlékezetesek, csak épp (szerencsére) annyi emlékezetes, lenyűgöző alkotással gazdagodhattunk az elmúlt tíz év során, hogy könnyű elsiklani felettük. A listám így az alábbi címekből áll:

20. The Secret World

  • Kiadó: Funcom, Electronic Arts
  • Fejlesztő: Funcom
  • Megjelenés: 2012. 06. 19.
  • Platform: PC

Az évtized kezdetén még hihetetlenül optimista voltam az MMO műfajjal kapcsolatban, hatalmas reményeket fűztem az újabb és újabb virtuális világokhoz, néhány kivétellel szinte minden új megjelenést követtem és játszottam is, a dömping egyértelmű nyertese pedig számomra a The Secret World volt. Szigorú szemmel nem feltétlenül az utóbbi tíz év egyik legkiválóbb játéka, de a témái, hangulata, története mind-mind érzékeny pontokon érintettek, melynek következtében dobozos kiadásban került a polcomra, játéktesztek között újra és újra felkerült a gépemre, próbálkoztam Legends alcímű ingyenes kiadásával is, és nem zárom ki, hogy az új évtizedben is órák tucatjait ölöm majd bele. Jelentek meg jobb MMO-k is, de egyik sem kötött le és ragadott magával annyira, mint a Funcom üdvöskéje.

19. Tom Clancy’s The Division

  • Kiadó: Ubisoft
  • Fejlesztő: Massive Entertainment, Ubisoft Reflections
  • Megjelenés: 2016. 03. 08.
  • Platform: PC, PS4, Xone

A The Division első része a The Secret World méltó társa a listámon, és sokat töprengtem, melyik kerüljön feljebb. Mindketten a hangulattal, a hihetetlenül látványos játékvilággal fogtak meg, ám játékmenetbeli hiányosságaik akadályozták meg egy magasabb pozíció elérését. A The Division mégis egy helyezéssel jobbat ért el, köszönhetően annak a hihetetlen atmoszférának, amit az elhagyatott, jégbe fagyott város, a ködben, hóviharban vívott tűzpárbajok nyújtottak. Hiába javított a második rész számos problémát, finomhangolta a receptet, az első résznek ilyen téren nálam a nyomába sem ért.

18. Kingdoms of Amalur: Reckoning

  • Kiadó: 38 Studios, Electronic Arts
  • Fejlesztő: 38 Studios, Big Huge Games
  • Megjelenés: 2012. 02. 07.
  • Platform: PC, PS3, X360

Tisztán emlékszem a pillanatra, amikor először indítottam el a Kingdoms of Amalurt, majd a bevezetést követően megpillantottam a hatalmas térképet. Az első gondolat, mely megfordult a fejemben, az volt, hogy rendben, ezzel ideig-darabig el fogok szórakozni, de esélytelen, hogy lekössön addig, amíg a rendelkezésemre álló szabadidő mellett végigjátszhatnám. Végül pár hónappal később azon kaptam magam, hogy már az utolsó küldetésnél járok, letudtam az opcionális kalandok jó részét is, és bár bizonyos részei sikerülhettek volna sokkal jobban, az RPG elemeket lehetett volna mélyíteni, a KoA egy fantasztikus játék, amely megjelenésekor és azóta is sokkal nagyobb figyelmet érdemelt volna.

17. For Honor

  • Kiadó: Ubisoft
  • Fejlesztő: Ubisoft Montreal
  • Megjelenés: 2017. 02. 14.
  • Platform: PC, PS4, XOne

Alapvetően single player játékos vagyok, melynek főként gyakorlatias okai vannak. Jellemzően olyan gyakran és hirtelen váltogatom a játékokat, hogy esélyem sincs igazán jónak lenni bennük, ha pedig mégis, gyakran annyi idő telik el két indítás között, hogy kínszenvedés visszaszokni. Az évtizedben mégis született pár olyan multis cím, amelyek a kedvenceim közé kerültek, az első pedig közülük a For Honor – remek alapötlet, érdekes, számos stílust kombináló játékmenet, valamint iszonyatosan jól eltalált hangulat együttese, mely ugyan nem rajtolt valami jól, a kitartó és folyamatos támogatásnak hála végül befutott, és őszintén remélem, hogy a Ubisoft nem feledkezik meg róla a következő évtizedben sem.

16. DMC: Devil May Cry

  • Kiadó: Capcom
  • Fejlesztő: Ninja Theory
  • Megjelenés:  2013. 01. 15.
  • Platform: PC, PS4, XOne, PS3, X360

Mielőtt máglyára vetnétek, amiért ez és nem a tavalyi DMC5 került a listára, hadd magyarázkodjak egy kicsit. A Devil May Cry egyike a kedvenc sorozataimnak, hatalmas szerepet játszott anno az első konzolom megvásárlásában, az első négy részét pedig kivétel nélkül szerettem. Pont ezért forrt fel nekem is másodpercek alatt az agyvizem, amikor megpillanthattam az első előzetest a rebootról, és a helyzeten még a megjelenés előtti demó sem segített sokat. Ám amikor végre kezembe került a Combichrist és Noisia zenéivel, a Ninja Theory szenzációs látványvilágával és kiforrott játékmenetével operáló DMC, egy igen csúnya vizsgaidőszak közepén dobtam félre mindent, hogy alig két nap alatt végigjátszhassam az egészet. Túlzások nélkül levett a lábamról, meggyőzött, hogy a Ninja Theory munkásságát érdemes szemmel tartani, és egy részem sajnálja, hogy a reboot vonala végül nem folytatódott.

15. Darkest Dungeon

  • Kiadó: Red Hook Studios
  • Fejlesztő: Red Hook Studios
  • Megjelenés: 2016. 01. 19.
  • Platform: PC, PS4, XOne, NS, PSV, iOS

Kimondottan szeretem H. P. Lovecraft munkásságát, és bár a rajongói mostanában a bőség zavarában dúskálhatnak videojátékok terén is, az évtized közepén ez még nem igazán volt így, és meglepően kevés fejlesztő érte el azt, hogy alkotásuk hangulat terén is felnőjön a mester munkásságához. A Red Hook Studios fejlesztőitől pont ezért szenzációs teljesítmény, amit letettek az asztalra, a Darkest Dungeon ugyanis hihetetlenül jó ötletekkel, brutális nehézségi szinttel és nyomasztó atmoszférájával vált igazi klasszikussá, melynek receptjét sokan próbálták másolni, az eredetihez azonban egyikük sem nőtt fel. Tűkön ülve várom a készülődő második részt.

14. Darksiders

  • Kiadó: THQ, THQ Nordic
  • Fejlesztő: Vigil Games
  • Megjelenés: 2010. 01. 05.
  • Platform: PC, PS4, XOne, NS, PS3, X360, WiiU

Kétség sem férhetett hozzá, hogy Joe Mad fantasztikus szériájából fel kell kerülnie egy résznek a listámra, a kérdés csak az volt, hogy melyiknek, hiszen kivétel nélkül mind órákra, napokra a képernyő elé szegezett. Végül a legelsőre esett a választásom, mert hiába játszottak el a későbbi részek más játékstílusokkal, mélyítették a történetet és a karaktereket, a mai napig tisztán emlékszem a hatásra, amit a God of War, Devil May Cry és Force Unleashed után tett rám a Vigil Games mesterműve. Minden várakozásomat magasan felülmúlta, mellesleg az évtized legjobb híre volt, amikor a THQ csődje ellenére, a Nordic égisze alatt folytatódott a történet, a tavalyi Genesis óta ráadásul ismét Madueira kezeiben.

13. Alan Wake

  • Kiadó: Microsoft Game Studios, Remedy Entertainment
  • Fejlesztő: Remedy Entertainment
  • Megjelenés: 2010. 05. 14.
  • Platform: PC, X360

Sokakkal ellentétben egyáltalán nem vártam az Alan Wake megjelenését, és az ideiglenes konzolos exkluzivitás sem zavart – majd bő fél évvel a PC-s port kiadása után végül rátettem a kezemet, és instant kedvenc lett belőle. Hol kezdjem? A modern horrorírók előtt tisztelgő, fantasztikus és csavaros történettel? A hihetetlenül jól eltalált helyszínekkel és játékmenettel? A Poets of the Fall számaival megpakolt epikus hanganyaggal? Az Alan Wake minden elemében telitalálat, az egyik legjobb horrorjáték, amit valaha játszhattam, és kerül, amibe kerül, a Remedynek igenis el kell készítenie a második részt!

12. Far Cry 3

  • Kiadó: Ubisoft
  • Fejlesztő: Ubisoft Montreal
  • Megjelenés: 2012. 11. 29.
  • Platform: PC, PS4, XOne, PS3, X360

A Darksidershöz hasonlóan nehéz kérdés elé állított a Far Cry is – nyilvánvaló volt, hogy az egyik rész fel fog kerülni a listára, a kérdés csak az volt, hogy melyik, ugyanis a maga módján mindegyik remek hangulattal és érdekes koncepciókkal játszott el az FPS műfaján belül. Végül a Far Cry 3 győzött, egyrészt mert ez bővítette a Far Cry 2 alapjait a ma már unalomig ismert receptté, másrészt mert Jason Brody őrült utazására, ahogy sebezhető átlagemberből egyszemélyes hadsereggé válik, és az árra, amit ezért fizetnie kell, valószínűleg még újabb tíz év után is emlékezni fogok. Egyúttal remélem, hogy a New Dawn csak figyelmetlen melléfogás volt, és a következő felvonással a széria magához tér majd.

11. Killing Floor 2

  • Kiadó: Tripwire Interactive
  • Fejlesztő: Tripwire Interactive, Saber Interactive
  • Megjelenés: 2016. 11. 18.
  • Platform: PC, PS4, XOne

Újabb multis cím – az első Killing Floor is itt lenne a listán, ha megjelenési dátuma miatt nem csúszik ki az évtizedből, ám a második résznek sincs szégyellnivalója, megérdemelten került az összegzésbe, ráadásul hajszál híján az első tíz cím közé. A fejlesztők az első rész minden aspektusát javították, finomhangolták, az új pályák, ellenfelek frenetikusak, a gore-rendszer és a cafatokra szakadó ellenfelek zseniálisak, ahogy az ünnepek közelében elsütött tematikus eventek is, a nehézségi szint pedig még mindig kíméletlenül büntet, ha valaki meggondolatlanul hősködni próbál a mutánsok sűrűjében. Zombis játékok kedvelőinek kötelező.

10. Borderlands 2

  • Kiadó: 2K Games
  • Fejlesztő: Gearbox Software
  • Megjelenés: 2012. 09. 21.
  • Platform: PC, PS4, XOne, PS3, X360, PSV

Nálam a Borderlands-széria eleinte nem sok vizet zavart, míg végül egy ritka uborkaszezonban adtam egy esélyt az akkor sokak által már körberajongott második felvonásnak – amely aztán az évem hátralevő részében a szabadidőm jelentős részét fel is emésztette. A zseniális humor, a rengeteg mellékküldetés, változatos, hangulatos helyszín, hentelhető ellenfelek és tengernyi loot egyvelegéből született játék ugyan nem hibátlan (és lényegesen szórakoztatóbb is, ha nem egyedül vág bele az ember), de bőségesen megérdemelte a játékosok figyelmét, magasan felülmúlta a várakozásokat, és érdekes kísérletből sikerszériává emelte a Borderlands címet.

9. Middle-earth: Shadow of Mordor

  • Kiadó: Warner Bros. Interactive Entertainment
  • Fejlesztő: Monolith Productions
  • Megjelenés: 2014. 09. 30.
  • Platform: PC, PS4, XOne, PS3, X360

Hű volt A Gyűrűk Ura-filmek és -könyvek hangulatához? Nem igazán. Összelopkodta a játékmenete fő elemeit a már befutott szériáktól? Igen. A nemezis rendszer az egész évtized egyik legjobb ötlete volt, és még mindig érthetetlen, hogy miért nem vette át több fejlesztő? Pontosan. Ha a Monolith fejlesztői nem álltak volna elő a testre szabott ellenfelek koncepciójával, lehet, hogy sokadrangú, feledhető játék marad a Shadow of Mordor, ám a változatos főorkok és ranglétrájuk menedzselése a dinamikusan generált küldetésekkel az egyik legaddiktívabb ötlet volt, amit AAA kategóriás cím elsütött az évtized során.

8. Call of Duty: Black Ops

  • Kiadó: Activision
  • Fejlesztő: Treyarch
  • Megjelenés: 2010. 11. 09.
  • Platform: PC, PS3, X360, DS, Wii

Hosszú éveken keresztül céltudatosan bojkottáltam az Activision játékait (ennek okait egy nap még lehet, kifejtem valamilyen formában), és amikor néhanapján kezembe is került egy Modern Warfare vagy World at War, elszórakoztam vele ideig-darabig, de nem éreztem azt, hogy sokat veszítettem, amiért kimarad a CoD. Majd már az évtized eleje felé jött az első Black Ops a több szálon futó, zseniális egyjátékos módjával, a mai napig meglepően aktív és kezdőbarát multijával, és olyan szinten ragadott magával, hogy végül megtörte a jeget, illetve rávett, hogy ugyan lassan, ráérősen, de adjak egy esélyt a franchise-nak, és pótolgassam az elmaradásaimat.

7. Doom (2016)

  • Kiadó: Bethesda Softworks
  • Fejlesztő: id Software
  • Megjelenés: 2016. 05. 13.
  • Platform: PC, PS4, XOne, NS

Az évtized elején nem hittem volna, hogy valaha is kapunk még egy Doomot, és ha kapunk is, az túl sok vizet zavarna. Majd jött 2016, és az id Software rebootolt mesterművének formájában az egész évtized egyik legfrenetikusabb adrenalinpumpáló elmebaját kaptuk kézhez, mely még azokkal is megismertette és megszerettette a Doom-szériát, akiket korábban különösen nem izgatott. Remek tempó, jól felépített, hatalmas pályák és a valaha született egyik legütősebb zenei anyag – az idén érkező Eternalnek elég magas elvárásokhoz kell felnőnie.

6. NieR: Automata

  • Kiadó: Square Enix
  • Fejlesztő: PlatinumGames
  • Megjelenés: 2017. 02. 27.
  • Platform: PC, PS4, XOne

2010-11 körül még kifejezetten nagy JRPG-rajongónak mondtam magam, majd az egyetem és a munka kíméletlen kombinációja megtanított rá, hogy ha mellettük még játékokat is tesztelek, sajnos nem mindig lesz időm bevállalni egy alaphangon 30-40 órás játékot. A NieR szerencsére eleve barátibb időigénnyel rendelkezik, ám még ha kétszer ennyi időbe is kerülne a végigjátszása, akkor sem bántam volna egy percet sem, amit rááldoztam. Szomorkás, nihillel terhes hangulat, fantasztikus zenék, karakterek, különböző stílusokat mesterien kombináló játékmenet – egyértelműen a PlatinumGames mesterműve (pedig a Vanquish és a Metal Gear Rising is majdnem a listára került).

5. inFamous 2

  • Kiadó: Sony Computer Entertainment
  • Fejlesztő: Sucker Punch Productions
  • Megjelenés: 2011. 06. 07.
  • Platform: PS3

Az inFamous-széria az egyik legjelentősebb oka volt annak, hogy PlayStation 3 konzolt vettem, a második rész pedig fogott mindent, amitől az első rész működött, és javította, bővítette, finomhangolta őket, mígnem megszületett az évtized és a konzolgeneráció egyik legmeghatározóbb szuperhősös játéka. Akár a jó, akár az antihős útját követtük, New Marais városának minden szeglete szenzációs élményt nyújtott – kár, hogy a Second Son nem igazán nőtt fel hozzá, és azóta nem sokat hallottunk a szériáról.

4. Bloodborne

  • Kiadó: Sony Computer Entertainment
  • Fejlesztő: FromSoftware
  • Megjelenés: 2015. 03. 24.
  • Platform: PS4

Kétség sem férhetett hozzá, hogy egy FromSoftware-játéknak a listámra kellett kerülnie, a kérdés csak az volt, hogy melyiknek, hiszen a maga módján a soulsborne-ok minden tagja mestermű, a tudatos, mesterien felépített játékdizájn legékesebb példái. Végül a Bloodborne nyert, lovecrafti rémségekből és gótikus horrorból épített fantasztikus világának köszönhetően, illetve mert a műfajjal csak ismerkedők számára akcióközpontúbb, kissé engedékenyebb rendszerével talán a mai napig az egyik legjobb választás, ha ki akarják próbálni a hibákat és elhalálozásokat kíméletlenül megtorló stílust.

3. Resident Evil 2

  • Kiadó: Capcom
  • Fejlesztő: Capcom
  • Megjelenés: 2019. 01. 25.
  • Platform: PC, PS4, XOne

A Resident Evil 2 a megkoronázása volt a Capcom visszatérésének, miután az évtized kezdetén még néhány meggondolatlan lépéssel és trendhajhászással sikeresen veszítettek egykori renoméjukból. Ezt a játékot a Gamecube-generáció óta játékosok ezrei követelték, sokan lemondtak róla, amikor a sorozat elkezdett egyre inkább a multiplayer akciólövöldék felé közelíteni, ám a Resi a hetedik résszel magához tért, az újradolgozott második résszel pedig túlzások nélkül visszaszerezte egykori trónját a horrorjátékok királyaként. Magam sem hittem volna, hogy egy AAA kiadó 2019-ben be mer vállalni egy ilyen koncepciót, a Capcom húzása azonban bejött, a Resident Evil 2 pedig egyszerre tartja tiszteletben, és múlja felül klasszikus eredetijét.

2. Batman: Arkham City

  • Kiadó: Warner Bros. Interactive Entertainment
  • Fejlesztő: Rocksteady Studios
  • Megjelenés: 2011. 10. 18.
  • Platform: PC, PS4, XOne, PS3, X360, WiiU

Batman az egyik kedvenc képregénykarakterem, így nem kicsit örültem, amikor az Arkham Asylum formájában olyan alapmű született, mely egyetlen mozdulattal kirántotta a licencelt szuperhősjátékokat a középkategóriás, fantáziátlan, inkább csak rajongók számára élvezhető szintről, ahová a Spider-Man 2 és az Incredible Hulk: Ultimate Destruction fellendülés után kerültek. Az örömöm csak akkor lett még nagyobb, amikor az Arkham Cityvel a Rocksteady bebizonyította, hogy még annál is többre képesek, és egy olyan fantasztikus mesterművet tettek le az asztalra, amely hitelesen kezelte az eredeti karaktereket, minden téren imponált a rajongóknak, de akkor is szórakoztató volt, ha Batmant valaki esetleg csak a Nolan-filmekből ismerte meg. Üröm az örömben, hogy később sem az Origins, sem az Arkham Knight nem tudott felnőni az elvárásokhoz. 

1. BioShock Infinite

  • Kiadó: 2K Games
  • Fejlesztő: Irrational Games
  • Megjelenés: 2013. 03. 26.
  • Platform: PC, PS4, XOne, PS3, X360

Hatalmas várakozással és elvárásokkal ültem le a BioShock Infinite elé, ám az nemcsak toronymagasan teljesítette azokat, de úgy lekötött, hogy alig két nap alatt végig is pörgettem a párhuzamos dimenziókon átívelő, hol csodálatos, hol szívfacsaró pillanatokban gazdag történetet. Az Infinite minden tekintetben mestermű, amely számomra új szintre emelte a videojátékok narratíváját, hogy mit és hogyan lehet ábrázolni, kifejezni, bemutatni egy játék segítségével – és bár tény, hogy ebből néha-néha az intenzívebb lövöldözős részek kizökkentettek, az utóbbi tíz évben nem találkoztam játékkal, amely akárcsak a közelébe ért volna annak a hangulatnak, annak a katarzisnak, amit a BioShock Infinite nyújtott.

Az évtizedet összefoglaló listáink még folytatódnak, tarts velünk a továbbiakban is!