Dmitrij Gluhovszkij és Andrzej Sapkowski két különböző generáció írója, de azon kívül, hogy mindketten európaiak, van bennük még egy közös nevező: mindketten olyan könyveket írtak, amik évekkel később sikeres és elismert videojátékok alapjaiul szolgáltak. Gluhovszkijnak a Metro 2033-at, Sapkowskinak a Witchert köszönhetjük.
A két úriember azonban nagyon más jellem, és éppen ezért nagyon máshogy élték meg azt, hogy műveikből videojátékot készítettek. A 70 éves Sapkowski anno nem hitt a The Witcher sikerében, ezért előre kérte a fix pénzt, ami a játékok sikeréhez mérten aprópénznek bizonyult. Azóta is morog emiatt.
Ezzel szemben a 39 éves Gluhovszkij nem csak részesedést kért a játékok bevételéből, de maga is segít az elkészítésükben – mindezt úgy, hogy anno, 17 évesen a Metro 2033-at ingyenesen publikálta az interneten.
Nos, a történet akár itt véget is érhet, de nem így van. A Vaják-könyvek alapján a Netflix élőszereplős sorozatot készít, amiben Sapkowski már kreatív konzultánsként segít be, és valószínűleg ezúttal jobb üzleti megállapodást is kötött. És talán ez hozta meg a bátorságát arra, hogy megfenyegesse a Gwentet és a Thronebreaker: The Witcher Talest nemrégiben kiadó CD Projekt RED-et. Követelése egyszerű: ha nem fizetnek neki 4,5 milliárd forintnak megfelelő lengyel zlotyit, akkor bepereli a stúdiót.
Bár erre a követelésre a lengyel törvények alapot adnak, az internet népe nem emelte keblére Sapkowskit a fenyegetőzése miatt. És úgy tűnik, Gluhovszkij sem kedvelte meg jobban, mert egy pár napja készült videointerjúban nemes egyszerűséggel vén bolondnak nevezte író kollégáját. És még finoman fogalmazott ahhoz képest, hogy tavaly a Waypontnak adott interjújában arrogáns f*szkalapnak hívta.
Gluhovszkij szerint Sapkowski „elb*szta az üzletet a CD Projekt RED-del”, és most csak azért fenyegetőzik, mert „a felesége esténként nyaggatja, ő meg próbálja visszaszerezni a gyeplőt”. Ráadásul óva is inti lengyel kollégáját, mert szerinte veszélyes lehet perre menni a CDPR-rel, ugyanis ez hatással lehet a Netflix-szel kötött megállapodására. Elvégre ki akar egy olyan üzleti partnert, aki évek múlva elégedetlenkedve fenyegetőzni kezd?
De azért szánja is Sapkowskit, szerinte ő „csak egy öregember, aki elszalasztotta az esélyét, és hát mit tehet ezután?”
Könyörgöm, neki nem jönnek a sárga csekkek? Ez a világ, ember!
Sapkowskinak amúgy szerintem az a baja, hogy egyrészt, tényleg elcseszte az üzletet a CDPR-rel, amikor nem hitt a játékban. De ez az ő sara, ő az a vén f*sz, aki sok kortársához hasonlóan lenézi a videojátékokat. Másrészt pontosan ezért, mert nem becsüli azokat, bosszantja, hogy élete fő műve nem neki, hanem egy videojáték-trilógiának köszönhetően lett nemzetközileg népszerű. Nem tudja megemészteni, hogy nem az ő tehetségének köszönhető, hogy a könyvei mára közel 30 nyelvre lett lefordítva, és még tévésorozat is készül belőle (megjegyzem, azért kíváncsi vagyok, mennyi beleszólást enged neki a Netflix, mert szerintem csak papíron van jelen).