Mint az összes magára valamit is adó cyberpunk alkotás, úgy a Ghost in the Shell is rendelkezik egy alaposan kidolgozott, társadalmi egyenlőtlenségekben tobzódó háttérvilággal, valamint egy alternatív történelemmel, mely elárulja, hogy jelenlegi szürke hétköznapjainktól hogyan jutottunk el a láthatatlan póktankok és az emberek agyát játszi könnyedséggel feltörő hackerek koráig. Ezt a világot és alternatív történelmet mutatjuk most be nektek kicsit alaposabban, hogy segítsünk tájékozódni ebben az izgalmas jövőképben.
Világháborúból sosem elég
A Ghost in the Shell világának kialakulásában a legfontosabb szerepet a harmadik és a negyedik világháború játszotta, melyek teljesen átrajzolták a világot, mind politikai, mind geológiai értelemben. A harmadik világháborúra még a 21. század elején került sor, mikor a fejlett világ szuperhatalmai egymás torkának estek, nukleáris fegyvereket is bevetve. A pusztítás elsősorban az USA és Kína területére korlátozódott, de azért a világ többi része sem úszta meg szárazon: Berlin és Tokió városát például a konfliktus során egyaránt atomtalálat törölte el a Föld színéről.
Bár a nukleáris holokauszt végül elmaradt, azért a harmadik világháború hatásai így is pusztítónak bizonyultak: a legtöbb fejlett állam destabilizálódott és több kisebb országra szakadt szét, a világban pedig mindennapossá váltak a polgárháborúk és egyéb belvillongások. Ez a kaotikus helyzet a 2015 és 2024 között lezajlott negyedik világháborúban csúcsosodott ki, mely végül Japán és a frissen alakult Amerikai Birodalom győzelmével zárult. A világháború azonban nem vetett véget a fenti konfliktusoknak, így a Ghost in the Shell világa politikailag elképesztően instabil a jelenben is.
Japán helyzete az új világban
Ha a harmadik és negyedik világháborúnak volt egyértelmű nyertese, akkor az Japán. Az ország mindkét konfliktusból politikailag egységesen került ki, ráadásul ipara és így gazdasága egyik alkalommal sem szenvedett komoly károkat, leszámítva persze a Tokiót ért atomcsapást. Japán ennek megfelelően a Ghost in the Shell világának meghatározó szuperhatalma lett, már csak azért is, mert egyedül itt tudják előállítani az atomcsapások után visszamaradt sugárszennyezést felszámoló robotokat, melyekre a harmadik világháború nukleáris adok-kapokja után igencsak nagy az igény.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy Japánban olyan tökéletes lenne az élet, hiszen a szigetországnak is megvannak a maga problémái. A két világháború után például menekültek milliói érkeztek ide, akiket a mai napig nem sikerült integrálni a társadalomban, és egy végtelenül lecsúszott és kiszolgáltatott réteget alkotnak a saját gettóikban. Ez azonban még nem minden, hiszen sokszor maga az állam is elárulja a lakókat, ha a cégektől elég kenőpénzt kap, így hiába a szuperhatalmi státusz, a Ghost in the Shell Japánja ízig-vérig cyberpunk környezet.
Kína és az USA helyzete az új világban
A Ghost in the Shell másik két sokat emlegetett országa Japánon kívül Kína és az USA. Előbbi a mangában egy viszonylag békés szereplő: itt Pekinget 1999-ben elpusztítja egy meteorit, ezzel egy csapásra megszüntetve a kommunista párt uralmát, így Kínából ebben a verzióban rövid úton demokrácia lesz, ami szoros kereskedelmi kapcsolatot ápol Japánnal. A Stand Alone Complex (és így a SAC 2045) univerzumában Kína megmarad kommunistának, egyben pedig jóval agresszívabb is: a sorozat világában például ők indítják az atomcsapást Tokió ellen is.
Ami az USA-t illeti, az egykori szuperhatalom a Ghost in the Shell jövőképében három részre szakadt szét. A nyugati partot és New Englandet uraló Orosz-Amerikai Szövetség és a javarészt az északi államokat tömörítő USA sok vizet nem zavar a nemzetközi politikában, az egyetlen számottevő hatalommal bíró utódállam az egykori Konföderációból kialakult Amerikai Birodalom, ami Mexikóval és a Dél-Amerikai államokkal vív folyamatos és véres területszerző háborút, egyúttal pedig Kínával is összeakaszkodik néha a Második Hidegháború keretein belül.
Technológiai előretörés, az emberi agy digitalizálása
Végezetül pedig ejtsünk pár szót a Ghost in the Shell jövőképének technológiájáról is, mely elég erősen épít a robotokra és az implantokra. Ebben a világban a robotika robbanásszerű fejlődésen esett át, így a Ghost in the Shell Japánja valósággal tömve van kiborgokkal és MI vezérelte robotokkal. A felhozatal elég vegyes, akad köztük emberre emlékeztető android és pókokról mintázott, MI vezérelte tank egyaránt, és lényegében az élet minden terén találkozhatunk valamilyen robottal, ahogy a mangában és az adaptációiban is rendre visszatérő szereplők.
A fejlődés másik igencsak látványos jele a mesterséges végtagok és testek elterjedt használata. Alapvetően a kiberverek amúgy is a cyberpunk zsánerének közkedvelt kellékei, a Ghost in the Shell azonban kicsit tovább ment ezen a vonalon a legtöbb hasonló műnél, itt ugyanis nem csak a testünket, hanem az agyunkat is lecserélhetjük egy mesterséges szervre, egy úgynevezett kiberagyra, ha úgy tartja kedvünk.
A kiberagynak számtalan előnye van, hiszen birtokosa hang nélkül kommunikálhat másokkal, tudatával csatlakozhat a netre vagy akár egy másik testbe is átköltözhet, azonban a technológia természetesen hátulütőkkel együtt érkezik. Akadnak például olyan betegséges és pszichológiai problémák, amik csak és kizárólag a kiberaggyal rendelkezőknél jelentkeznek, azonban ennél jóval súlyosabb rizikó, hogy a kellően bevállalós és kellően ügyes hackerek bármikor feltörhetik az ember elméjét, ha implantra cseréli azt.
Ami azt illeti, a manga és a belőle készült adaptációk jó része pontosan ezt a problémát mutatja be, legyen szó az emberek emlékeit kedvére befolyásoló Puppet Masterről, vagy az áldozatai agyát élő adásban feltörő Laughing Manről. Arról nem is beszélve, hogy ezeknek a kibervereknek megjelenésével adja magát a kérdés: ha valakinek minden apró porcikáját gépekre cserélték, az agyát is beleértve, egyáltalán embernek tekinthető még?
