A vígjáték legalább annyira nehéz műfaj, mint a horror, hiszen az emberek többségét sem megijeszteni, sem pedig megnevettetni nem egyszerű feladat. Persze a jumpscare-ekhez hasonlóan az alpári humor is hatásosnak bizonyulhat (Adam Sandler erről tudna mit mesélni), de hosszú távon azért sokkal kifizetődőbb, ha némi szellemesség is társul az altesti poénok mellé (vagy inkább azok helyett), pláne abban az esetben, ha egy több évados sorozatról van szó. Az alábbi néhány sorban olyan előszereplős komédiákat veszünk górcső alá, melyek a témájuk vagy a szereplőik miatt hamar utat találtak a nézők nappalijába – bár lesznek olyan darabok a felsorolásban, melyek a kezdeti csillogás után később már nem ragyogtak olyan fényesen.
Agymenők
Kezdve listánk első darabjával, ami a kiváló kezdést követően alaposan leeresztett az utolsó évadaira. A 2007-től 2019-ig futó Agymenők (The Big Bang Theory) egy csapat kockát állított a cselekmény középpontjába, akik nem mellesleg a szellemi elitbe tartoznak (értsd: tudósok és mérnökök), így amellett, hogy a szórakoztatóiparban jártas közönség kis túlzással a mennyországban érezhette magát a milliónyi képregényes, filmes és videójátékos utalás miatt, az intellektuális poénok is szép számmal repkedtek a 20 perces epizódok során. Nagy kár, hogy évről-évre egyre kevesebb lett a geek-humor, és előtérbe került a szereplők szerelmi élete (élükön a Penny-Leonard párossal), amivel eléggé elvesztette az egyediségét a széria, nem mellesleg az írók munkája is jelentősen romlott. Persze valamennyire érthető a készítők döntése, hiszen karakterfejlődés nélkül ugyancsak érdektelenségbe fulladt volna ez a koncepció, mindenesetre sajnálatos, hogy a parádésan sikerült első szezonok után ennyire csalódást keltők lettek az utolsó fejezetek – kivéve az epilógust, aminek ott van a helye a legjobb részek között.
A kép forrása: Screen Rant
Brooklyn 99 – Nemszázas körzet
Az ember azt gondolná, hogy rendőrök köré képtelenség felhúzni egy szitkomot, Dan Goor és Michael Schur azonban bebizonyította, hogy nagyon is lehetséges – más kérdés, hogy az előző alkotáshoz hasonlóan a Brooklyn 99 – Nemszázas körzet esetében sem tartott ki végig a lendület, sőt. A FOX (később pedig az NBC) 2013-ban kezdődött, nyolc szezont megélt szériájában a címadó 99-es körzet cseppet sem hétköznapi rendőreit követhetjük nyomon, akiknek a furfangos ügyek felgöngyölítése mellett arra is marad idejük, hogy megnevettessék a nézőket. Az egység ügyeletes mókamesterét alakító Andy Samberg valósággal brillírozik Jake Parelta szerepében (bár vannak, akik szerint egy cseppet többet kapunk belőle a kelleténél), Terry Crews-t lehetetlenség nem imádni, a tavaly decemberben elhunyt Andre Braugher által megformált Raymond Holt pedig üde színfoltot jelentett a csapat életében. Később sajnos ez a produkció is elindult lefelé a lejtőn, hogy a végére már szinte csak muszájból nézze az ember (az én esetemben legalábbis így volt), a jobbnál-jobb halloweeni epizódokat és Doug Judy (Craig Robinson) átveréseit azonban vélhetően senki sem fogja tudni elfelejteni, szóval egészében nézve talán senki sem bánta meg, hogy belépett a 99-es körzetbe.
A kép forrása: NBC
Szilícium-völgy
Az Agymenőkhöz hasonlóan az HBO 2014-ben kezdődött vígjátéka is azokat kívánja megszólítani, akik otthonosan mozognak az informatika világában, méghozzá egy olyan lángelme szemüvegén keresztül, aki a címadó Szilícium-völgyben kíván létrehozni egy startupot. Richard Hendricks (Thomas Middleditch) forradalmi tömörítési algoritmusa persze messze nem elég ahhoz, hogy képes legyen megtartani a Pied Piper névre keresztelt céget, így a széria többnyire azt mutatja be, hogy miként kell helytállnia a konkurenciával és a felmerülő problémákkal szemben, miközben magánéleti gondokból is akad néhány. A Szilícium-völgy (Silicon Valley) lényegében egy vicces és szellemes lenyomata annak, hogy milyen kiélezett verseny folyik az informatikai cégek között, a csavaros történetet pedig nagyszerű színészek mondják tollba, kiknek köszönhetően egyetlen percig sem tűnik száraznak a téma. Az előző alkotásokhoz képest ugyan itt kevesebb az egy percre jutó poénok száma, ám azok legalább valóban képesek megnevettetni az embert, ráadásul a komolyabb szituációk sincsenek úgy elbagatellizálva, mint mondjuk a listáról végül lemaradt Így jártam anyátokkal esetében, szóval még némi jól működő drámát is kapunk. Ha valaki egy ügyesen felépített és időben befejezett vígjátékra vágyik, a Szilícium-völggyel egészen biztosan nem lőhet mellé!
A kép forrása: CNET
Modern család
Az ABC szitkomja leginkább azért lehet ismerős az emberek számára (mármint azok körében, akik még nem látták), mert rengeteget hallani arról, hogy mennyi Emmy-díjat (szám szerint 22-t) vitt haza az évek során. A temérdek elismerés pedig egyáltalán nem a véletlen műve, hiszen a Modern család első évadai valóban kimagaslóan jól sikeredtek, kár, hogy itt is megfigyelhető némi zuhanórepülés a finálé felé haladva. A szériában egy nagy család három csoportját követhetjük nyomon, kiknek tagjai úton-útfélen kalamajkába keverednek – hol egymással, hol pedig a nagyvilággal. A sorozat leginkább azért lett ennyire sikeres, mert van szíve, és bár eléggé furcsának tűnhet ez a megfogalmazás, nehéz másképp leírni azt az érzést, amely hatalmába keríti a nézőt egy-egy epizód során. Minden szereplővel rendkívül könnyű azonosulni, a történet során felmerülő gondokkal és szituációkkal pedig szinte mindenki találkozott már az élete során, így hamar elkaphat minket az az érzés, hogy mi magunk is részesei vagyunk ennek a nem túl hétköznapi famíliának. Az írók és a showrunnerek gyakori cserélődésével sajnos ez a produkció is belekerült a „hosszabb lett a kelleténél” halmazba, ám még a sokszor kritikán aluli epizódokat produkáló utolsó évadok ellenére is azt mondjuk, hogy érdemes belevágni a Pritchett és a Dunphy család kalandjaiba.
A kép forrása: MovieWeb
Városfejlesztési osztály
Az NBC 2009-ben indult mockumentaryje rengeteg rokon vonást mutat A hivatallal (amiről természetesen nem feledkeztünk meg), a Városfejlesztési osztály (Parks and Recreation) azonban elég egyediséget mutat ahhoz, hogy ne holmi utánzatnak tűnjön. Már maga az alapszituáció is nevetséges, hiszen egy építkezési gödör betemetése adja a bonyodalmak alapját, ami még egy olyan talpraesett bürokratának sem megy könnyen, mint az Amy Poehler által megformált Leslie Knope, avagy az Indiana állambeli Pawnee városfejlesztési osztályának igazgatóhelyettese. A 2015-ben befejeződött, 14 Emmy-díjjal jutalmazott alkotás szellemes módon mutat görbe tükröt az ilyen hivataloknak, miközben a főszereplők személyes problémáiba is betekintést nyerhetünk – talán mondanunk sem kell, hogy minden egyes alkalmazottnak van valami nyűgje. A mostanra valódi filmsztárrá érett Chris Pratt túlzás nélkül tündököl a teljesen lökött Andy Dwyer szerepében, Aubrey Plaza pedig olyan magabiztosan játssza a semmivel sem törődő April Ludgate-et, hogy azt öröm nézni. A prímet viszont (Poehler mellett) a steakért rajongó, a kormányt viszont a pokolra kívánó Ron Swanson viszi, hála Nick Offerman (The Last of Us, Polgárháború) kiemelkedő alakításának – GIF formájában talán mindenki találkozott már azzal a jelenettel, amikor kivág a kukába egy számítógépet. Szerencsére ennek a sorozatnak is épp időben sikerült pontot tenni a végére, így a történet egy cseppet sem érződik rétestésztának, ahogy többé-kevésbé a poénok terén is sikerült tartani a szintet.
A kép forrása: NBC
Első körben tehát ezeket a vígjátékokat ajánlanánk abban az esetben, ha egy kis nevetésre vágytok, az igazán humoros és időtlen alkotások azonban csak a rovat második felében kapnak helyet, szóval legyetek résen, egy hét múlva érkezik a folytatás!
