Én pedig máris lódítok, mivel valójában még 2008-ban napvilágot látott a Spelunky legelső, freeware verziója. Amit a legtöbben ilyen néven ismerünk, az már egy felújított változat (ha úgy jobban tetszik: remake), mely viszont 2013-ban készült el – így már talán érthető a kerek évszám. Most pedig nézzünk kicsit a barlang mélyére.
Papíron kezdődött...
Mivel annak idején Midnite írt róla egy tök jó tesztet, így ettől most inkább eltekintenék (persze a saját véleményemet azért majd megkapjátok a cikk végén), inkább egy téren és időn átívelő túrára invitálnálak, nyájas olvasó. Ehhez pedig megkerülhetetlen, hogy megismerjük Derek Yu-t. Derek már gyermekként is rettentően érdeklődött a videójátékok iránt, amit mi sem bizonyít jobban, hogy gamer pályafutását egy Atari 2600-assal kezdte. Másodéves főiskolás korában pár barátjával összeülve elkezdtek papíron mindenféle játékokat tervezgetni, majd megpróbálták ezeket digitális térben megvalósítani, melyhez a Klik & Play-t használták. Az informatikusi diploma megszerzése után San Franciscóba költözött, ahol szabadúszó illusztrátokrént tevékenykedett. Ekkoriban olyan játékok létrehozásában segédkezett, mint az Eternal Daughter vagy a DRL, mely az első két DOOM rougelike változata. Gondolom, nagyobb magyarázatot nem érdemel, de a fentiekből is jól látszik, hogy Derek „komfortzónájának” a retró-hangulatú akció-kalandjátékok műfaját tekinthetjük, így nem meglepő, hogy ebben a zsánerben alkot leginkább. 2006-ban társult Alec Holowkával és megalkották az I'm O.K. - A Murder Simulator című run-and-gun címet, melyet szatirikus válasznak szánták Jack Thompson videójáték-ellenes nyílt levelére. Ezt követte az Aquaria, mely az IGF (Independent Games Festival) fő díját is megnyerte.
A nagy, sötét járatok mélyén
Derek a sikerek hatására elég erőt érzett magában ahhoz, hogy végre egy teljesen saját játékot alkosson, a képi világhoz pedig a La-Mulanából, a Rick Dangerous-ből és a Spelunkerből vette az inspirációt (Vajon mást is?). A random generált pályák, a roguelike elemek, az idegpróbáló nehézségi szint és a könnyű elhalálozás, mind-mind 2D-s platformerekből eredtek, fejlesztőnk elmondása szerint a legnagyobb hatást a Super Mario-széria tette rá e téren. Emellett azért némi Indiana Jones-t és Cave Storyt is felfedezhetünk benne. A végeredmény a Spelunky első, freeware verziója lett, melynek hősünk 2009-ben szabadon elérhetővé tette a forráskódját, hogy az esetleges rajongók piszkálgathassák azt. Ezek a modok Derek cégének, a Mossmouth-nak a weboldalán kerültek publikálásra, méghozzá az ottani fórumon. A nem hivatalos toldalékok pedig érkeztek is dögivel, így a program rengeteg rajongót nyert meg magának – olyannyira, hogy Jonathan Blow, a Braid fejlesztője elkezdte győzködni hősünket, hogy a jobban sikerült rajongói alkotásokat építse bele a Spelunkyba, és adja ki hivatalosan. Erre végül 2013-ban került sor, mely PC mellett már a konzolokat is betámadta, a siker pedig kétségtelen volt (bár az okát nem teljesen értem), elég csak megnézni a különböző oldalak értékeléseit. Persze a folytatás sem volt kérdés, 2020-ban pedig meg is jelent a Spelunky 2, de az már egy másik történet.
Hozzak egy nyugtatót?
Tudjátok, mire jöttem rá a Spelunkyval játszva? Hogy bizony öreg vagyok (írom ezt vasággyal együtt is 32 évesen). Egyrészt, mert amikor utoljára hasonló platformereket toltam, még nagyon gyerek voltam, az meg idestova huszonjópár éve volt. Másrészt, mert akkor még megvoltak a képességeim, hogy ha nem százszázalékosan is, de elbírjak egy ilyen játékkal. Megjegyzem, a Super Mario Brothers-t is csak pár éve (és nem mellesleg rommá cheatelve) tudtam kipörgetni, de akkoriban legalább az utolsó pályáig eljutottam. Midnite egykor azt írta, hogy nem jutott el a negyedik barlang végére, én meg az első feléig se, szóval erről ennyit. Harmadrészt, furcsa módon a sorozatos elhalálozások ellenére valamiért mégsem tudtam felkapni egyszer sem a vizet, pedig bőven lett volna rá okom. Talán az öregedéssel bölcsesség is együtt jár? Akárhogy is legyen, a Spelunkyt és Dereket is (egy, az utóbbi által szabadon választott) Isten éltesse!
