Azért, mert ez alapvetően egy gamer oldal lenne ugye. Én meg mostanában igen csak nem gamerkedem. Hogy miért? Azért, mert nincs pc-m. Igen, ezt szoktam hazudni mindenkinek, illetve magamnak is. Ez addig ment, még most tényleg szétszedtem az öreg ócskavasat és 8 ezer HUF fejében odaadtam egy kedves vevőnek. Nem, nem bántam meg, itt van a kis noti, ezen is futna pár dolog, ha nem Linux lenne rajta.
Nem játszom. Ez tény. Miért? Mert kiveszett a játékokból az értelem. Nem, nem azért, mert kiöregedtem. Aki ezt állítja, az egyrészt megsért, hisz csak 28 vagyok, másrészt kicsit sincs rálátása a témára.
Hogy bizonyítsam az állításom, mi sem jobb példa, mint a tavalyi év meglepetése, illetve számomra továbbra is év játéka Black Mesa Source, amit egy ültő helyemben vittem "végig". Imádom. Nem lehet megunni.
A gond tehát a mostani felhozatal. Kihalt az a vonal, amiket szerettem. Imádom a kalandjátékokat, mélyrepülés. Imádom a horrort, dettó.
Itt álljunk meg egy percre: jön ugye Amnesia, Slender stb... Nekem nem ez a vonal a vágyam. Én Alone In The Dark-ra vágyom, illetve a Penumbra hangulata megkapó.
Persze megint "Miért?" mi?
Azért, mert a horror akkor üt, ha velejéig hatoló lelki fájdalom is társul mellé. Ha szinte könnyezel egy szereplő kínhalálában. Dead Space? Kinyiffan valaki.. két perc... Kit érdekel. Te mész tovább, mindegy neked él-e, hal-e... Nincs mögötte érzelem, ami mozgatná a fantáziád. Vagy az Amnesia: kicsit sem érdekel, hogy felfordulok, mert a "hősömnek" csak neve van, múltja nincs, legalábbis a kezdet kezdetén... nincs személyisége....Akkor miért a HL? Hisz Gordon nem is létezik. A hangulata miatt. A balul elsült kísérlet utáni velőtrázóan fájdalmas sikolyok és a bezártság érzet kombinációja. "Megszökni valahogy". A második részben a kedves társaink, akiknek van egyéniségük. Akikért úgy érzed érdemes küzdeni benne!
Ilyen szempontból volt pl. remek egy Farenheit, ahol egy történeten át követtük a hőseinket. Beleszőve ebbe minden emberi érzést. Vagy kiemelhettem volna a Grim Fandango-t, ahol olyan szerethető karakterek vannak, akiket nem felejtesz el! Vagy a Beyond Good & Evil-t... és még sorolhatnám...
...és mi van most? Cod32323212323. rész... Menj, lőj, tölts újra, menj, lőj... bullshit! Kivesztek az egyéniségek!
Fallout 3... hányszor szidtam már... Miért, miért... azért, amiért korábban már leírtam. Meg azért, mert pl. mikor a
, már szurkoltam, hogy fulladj már meg, had menjek ki...
Valahol amúgy szerintem 2007 magasságában indult el a lavina... Az Oblivion még jó volt, de aztán a legtöbb kiadó pl. elfelejtette a kiegészítőket és DLC-ket adott már csak. A szerepjátékokból kihalt a szerepjáték. Úgy nincs értelme játszani egy szerepjátékkal ugyanis, hogy az sem érdekel hogy néz ki a páncélom, csak ne dögöljek meg benne a következő 10 percben, aztán úgyis lesz másik... Mass Effect khm...
Hol van már a jó öreg Undying, ahol egy egész család gyötrelmei szőtték át az amúgy is komor hangulatot. Vagy említsem meg az első Witcher zseniális húzását, amivel a középkori hangulatba helyezték? Ugye nem kell?!
Megint mennyi hülyeséget írok, mi? Sebaj, én már csak ilyen retro-b.zi f.sz vagyok, nekem semmi se jó ami új... Tényleg nem, ugyanis nem is nagyon tudok mondani olyan játékot pl. tavalyról, amit ne folytatás lenne és megérte volna vele játszani, ha van mivel....
...és itt most eldobom a virtuális pennát, ugyanis reggel sok szeretettel vár a T-Mobile szerviz a telómmal, nem lenne rossz nem bekómálni....
