XD és én
A PGO-n már volt rá példa, hogy beszóltak nekem: agyhúgykövet kapnak az "XD"-ktől, amiket a hozzászólásaimban használok. Illetve valaki már MSN-en is szememre vetette, hogy "LOL, Che, tök értelmes, egyetemista, művelt ember vagy, erre XD-t használsz". Nos, nem véletlen, hogy szeretem ezt a smiley-t, és az sem, hogy mást nem nagyon szeretek már használni.
Ahhoz viszont, hogy megértsük, miért is használok XD-t, ismerni kell a hangulatjelekkel való kapcsolatomat.
Az egész általános iskola 7. osztályában kezdődött, amikor számítástechnika-szakkörön (akkor még nem volt kötelező a számtech - igen, ilyen ósdi rendszerben is tanultam) a tanár felírta az e-mail-ben használatos hangulatjeleket a táblára. Most ez így leírva LOL, gondolhatnák egyesek, mennyire visszamaradott lehettem. S igen, az voltam, akkoriban 56K-s internet-hozzáférésünk volt, ami ellehetetlenítette a komolyabb internetezés lehetőségét, így fórumokkal, chat-ekkel való kapcsolatom a 0-val volt egyenlő. Meg akkoriban sokkal több haverom volt, abból kifolyólag, hogy helyben jártam iskolába, és akkor még jobban összejött egy társaság. Azokkal meg inkább mentünk ki vagy valami erőszakos játékot játszani (parfisnyél, mely lézerkard volt nálunk, s azzal játszottuk le anno a Baljós Árnyak főbb kaszabolásait XD), vagy valami hülyeséget csinálni (pl.: rúgjunk szét sörösüvegeket, csak úgy, FUN-ból). Abszolút nem kockultunk.
Na, de vissza a lényeghez: nekem akkoriban hatalmas élmény volt szembesülni azzal, hogy a ":" és a ")" jel párosítása egy mosolygós arcot rajzol ki! XD Az meg még nagyobb, mikor megtudtam, hogy lehet ":-)" formában is használni. Persze jó idő kellett, míg netközelbe jutottam, és ezeket gyakorlatban is kipróbáltam. Addig csak SMS-ben használtam, bár akkori (első és egyetlen XD) barátnőm, akinek 90%-ban küldtem az SMS-eket, valahogy nem értékelte.
Majd olyan középiskolában jobban beindultam interneten, s akkor megismerkedtem a :D-vel is, de akkor már kezdett divattá válni a J is (mely furcsamód alig használt ma már - legalábbis a PGO-n egyáltalán nem látok ilyet). Majd eljött a szélessávú net, és akkor aktívan fórumozni, és MSN-ezni kezdtem. Eleinte csak az alap smiley-kat használtam: :D :). De rájöttem, hogy egy pejoratív értelmet kaptak ezek, legalábbis a :) mindenképp. Senkit nem akarok megsérteni, vagy ilyenek, de sok helyen azt vettem észre, hogy a szimpla mosoly kifejezése helyett ezt a smiley-t már az "önelégültség", illetve a "haha, micsoda hülye p*** vagy" értelemben használják sokan. A :D pedig szimplán idegesítővé vált számomra - legalábbis az MSN változata. Nem tudom, de annyira tenyérbe mászó, olyan idióta kinézete van, hogy a hideg ráz tőle XD.
Még a PGO előző verzióján (nem a 2.x-en, hanem még a zöldön, a 2006. szeptember előttin) tűnt fel nekem a "betegen röhögős", vagy "bekötött fejű" smiley (PGO-s kódja: :M ). Ez nagyon megtetszett, MSN-en is ezt kezdtem használni, és sokkal jobban bejött.
Persze mindent meg lehet unni. A bekötött fejűt is meguntam végül, és ma már elég cikinek tartom a HSZ-emben használni. Talán azért is, mert kb. tavaly nyáron nagyon elszaporodott a használata nálam, túl sok jutott a HSZ-be, fölöslegesen is. Meg túl sokan kezdték el használni. Röviden: trendi lett. A trendi szótól meg felmászok a falra, pedig nem vagyok egy jó falmászó XD.
Így egy másik hangulatjel felé kellett fordulnom. Hiszen fórumon nem lehet úgy írni, hogy ömlesztett szöveggel, és találja ki mindenki, milyen hangvételű az írása. Ezért úgy döntöttem, hogy valami sajátos felé nézek. A ^^ tetszik nekem, de túl bonyolult megalkotni a :D-hoz képest. Ezért, látván, hogy sokan használják az "XD"-t, arra az elhatározásra jutottam: ezúttal nem érdekel a trend, én is ezt fogom használni. Viszont én mindehol hangoztatom: ez nem primitív jel! Abszolút semleges, illetve jó hangulatot kifejező, igazi, lazulós-röhögős.
Véleményem szerint ugyanis nem a hangulatjel milyensége határozza meg, hogy a leírója milyen IQ-val rendelkezik. Az csakis az írásából, írásképéből derül ki. A hangulatjelek hangulatot közvetítenek a kommunikációban, nem pedig értelmi szintet. De, ha már valaki ennyire allergiás az XD-re, akkor én ajánlanék valamit! Egyezzünk ki abban, hogy az "intelligens" az XD, az unintelligens pedig az xD és az xd (mert ezek leírása tükrözi, hogy leírója még a shift lenyomására is képtelen XD).
Természetesen nekem nincsenek ilyen előítéleteim, ezt csak azért írtam, hogy végre megérthető legyen, miért használok XD-t.