A zseniális újdonság az volt benne, hogy a fertőzött készülék a bekapcsolt vezeték nélküli Bluetooth kapcsolatán keresztül igyekezett továbbterjedni, és tovább tudta adni a vírust egy bizonyos hatótávolságban (néhány méter) található másik telefon készülékre. Ehhez kiválasztott egy aktív Bluetooth vevővel rendelkező telefont, majd ezek után erre az egy készülékre folyamatosan küldte tovább magát.
A PoC (Proof of Concept, kísérleti) kártevőt az akkoriban megszűnt 29A formáció ValleZ nevű tagja készítette demonstrációs célból: valódi "büntetőrutint" nem is tartalmazott, sőt a forráskódja is elérhető volt az interneten. Illetve a tényleges büntetés tulajdonképpen az volt, hogy a telefon igen hamar lemerült a Bluetooth kapcsolat miatt.
Azt ez követő időszakban aztán seregnyi újabb kihívó érkezett. 2005-ben bukkant fel a CommWarrior, amely már számos tulajdonságában felülmúlta a Cabirt. Nemcsak egyetlen készüléket választott ki a fertőzéshez, hanem minden, a hatótávolságában lévő és aktív Bluetooth kapcsolattal felvértezett telefont igyekezett megfertőzni. Ennél is érdekesebb, hogy saját magát már el is rejtette a feladatkezelőben - szemben a Cabirral, amelyet megtalálása után simán kilőhettünk az akkori FExplorerrel, emiatt sokkal életképesebbnek bizonyult.
A Commwarrior Q a telefonkönyvben szereplő számokra MMS-üzeneteket küldött, emellett a beérkező SMS- és MMS-üzenetekre automatikusan egy fertőzött MMS kiküldésével válaszolt. Nemcsak a telefont, hanem a benne lévő memóriakártyát is megfertőzte.
Ugyancsak 2004-es esemény volt, hogy megjelent a Skulls, azaz Koponyák nevű kód, amely szintén Symbian-alapú mobiltelefonokat tudott megtámadni. Nem volt benne kifejezett büntetőrutin, hanem azt használta ki, hogy a rendszer automatikusan bemásolta a rendszerfájlok nevével egyező nevű fájlokat a telefonba.
Települése után megfertőzte a készülékeket, és ez nemcsak abban nyilvánult meg, hogy minden ikont egy koponyával helyettesített, hanem az alkalmazásokat is elérhetetlenné tette. Ilyenkor két eset közül választhattunk: vagy leformáztuk a telefont - ekkor elveszett minden személyes adatunk, vagy szervizbe kellett menni vele.
A Skulls féreg mérete igen változatos volt - pár tíz kilobájttól egészen az 1-2 megabájtos SIS-csomagig terjedt, és gyakran a Cabir, később a CommWarrior kódját is magában hordozta. Összességében voltak még apróbb-nagyobb kellemetlenséget okozó próbálkozások, például a Fontal nevezetű kártevő, amely az alapértelmezett fontkészletet cserélte le zagyvaságra, ily módon kezelhetetlenné téve a telefont.
Illetve 2008-ból lehet emlékezetes a Windows Mobile rendszerre íródott InfoHijack. Ez a Kínában terjedő károkozó kikapcsolta a Windows CE telepítéssel kapcsolatos biztonsági beállítását, és a megfertőzött készülék gyári sorozatszámát, a futó operációs rendszer adatait, valamint egyéb információkat elküldte a kártevő szerzőjének. Az így manipulált eszközök a későbbiekben védtelenek maradnak káros kódok letöltésénél, hiszen a biztonsági figyelmeztetések már nem jelentek meg.
A "Mérföldköveket" időrendben olyan kártevők tették le, mint a 2006-os Java 2 Micro Edition rendszereb futó RedBrowser, a 2007-es hívási információkat kikémlelő FlexiSpy, a 2009-es iOS-os OpenSSH-t támadó Ikee, a 2010-es Zeus Zitmo nevű trójai verzió, amely a fertőzött telefonon elfogta a banki SMS aláírási üzenetet. A 2011-es kémkedő DroidDream sajnos már sokezres letöltést tudott elérni a Google Play piactéren, de a 2012-es Boxes nevű SMS trójai is emlékezetes lehet azoknak, akiknek rejtetten kártékony alkalmazásokat telepített.
2013-ból a Fake Defender köszön ránk, ez egy kezdetleges zsaroló program volt, amit aztán 2014-ben a Simplocker követett, ez beolvassa az SD kártya teljes tartalmát, majd titkosítja az adatokat, és csak váltságdíj fizetése után hajlandó ezeket visszaállítani. 2015-ből a Gazon trójait említhetjük, amely kéretlen reklámokkal árasztotta el a felhasználót, és az idei 2016-os évhez elérve az SMS Thief programot lehet érdemes még kiemelni, amely nevéhez híven a szöveges üzeneteinket lopja el.
Szóval a kezdeti "hőskor" elteltével a mai sokkal intenzívebb mobil kártevős időszakban már jóval gyakrabban számíthatunk incidensekre: a készüléklopástól kezdve a megbízhatatlan forrásból letöltött trójai kártevőkig sok dolog veszélyezteti napjaink okostelefonjait. A különféle adattolvaj kémprogramok is mindennaposak, sőt még botnetes fertőzések is előfordultak már.
Emiatt programtelepítésre mindig inkább használjuk a hivatalos piactereket, ez Android esetében a Google Play-t jelenti. Természetesen ez sem 100%-osan biztos garancia, viszont az esetlegesen felbukkanó kártékony trójai kódok felfedezése után kitiltják azokat. Érdemes alaposan megnézni nem csak az applikáció értékeléseit is, hogy a fejlesztő milyen visszajelzéseket kapott, hanem még a telepítés előtt az kért engedélyeket is. Ez utóbbiakból ha indokolatlanul túl sok van, gyanakodjunk, és ne telepítsünk.
És persze a lopásvédelem is fontos - ez utóbbi már alapvető eleme a modern vírusvédelmi alkalmazásoknak, amelyet erősen javasolt a mobileszközökön is használni.
