Kezdődjék a show és bemutatnám az első alkotást. Tehát a hét filmje a Szállító 2. Hogy miért nem az első rész, arra a legegyszerűbb válaszom az, hogy most ezt néztem meg és egyébként is ez a rész jobban tetszik, mint az első. Amúgy se kell megnézni az első részt ahhoz, hogy képbe kerüljünk. Nem folytatás és össz-vissz 2 karakter lenne ismerős az első részből, a főhős és egy rendőr felügyelő (aki már jó haverja a szállítónak). Tehát semmiről nem marad le az, aki ezzel a résszel kezdi.
Miről van szó? Adott egy volt kommandós, aki manapság érdekes szakmát űz. Amolyan futár féleség, tehát elvisz A-pontból B-pontba valamit, legyen az 4 betörő (első rész), vagy egy lány (szintén első), gyengébb napjain pedig kő gazdag szülők egy szem gyerekét iskolába és néha orvoshoz. Nem kérdez, nem érdekli semmi, csak az, hogy leadja az árut és megkapja a pénzt. A saját szabályai szerint cselekszik, köztük is az első a legfontosabb „soha ne ígérj olyat, amit nem tudsz megtartani”. Szóval Frank Martin (Jason Statham) épp egy álommelót vállalt el. Egy kisgyereket kell iskolába vinni, majd onnan haza. Tökéletes és látszólag nincs semmi probléma, de ez csak a felszín. Ahogy az lenni szokott a kissrác szülei nem szeretik már egymást, apu (Matthew Modine) ritkán van otthon, így anyu (Amber Valetta) unatkozik és szomorú, mert férje nem teljesíti a házastársi kötelességeit. Ha még tovább kapargatjuk a felszínt, akkor Mr. Billings tagja a kábítószer-ellenes csoportnak (innen a sok pénz és kacsalábon forgó kastély) és ez garantálja, hogy hamarosan feltűnik a leggonoszabb drogbáró, aki szeretné, ha a kábítószer ellenes csoport megszűnne létezni. A tökéletes terv megvan, gyereket elrabol, majd beolt valami halálos vírussal, majd visszaad, és a gyerek megfertőzi aput, aki majd a gyűlésen továbbfertőzi a sok nagyfejest, akik majd meghalnak és győz a gonosz. De van egy bökkenő, mert a gyerkőc sofőrje bezavar a képbe.
Igen az akciófilmek sose a történetükről voltak híresek, hisz mindig valami terrorista csoport akarja leigázni a Földet, vagy épp egy drogbáró, esetleg óriásrobotok, vagy épp egy idegen faj. Ami mindig ugyan az, a JÓ karakter, aki majd megmenti a világot. A változást néha az szokta okozni, hogy ez a jó, tulajdonképpen nem is olyan jó, hisz esetünkben néha rosszfiúknak is szállít dolgokat.. Frank most éppen az első számú szabály (lásd fent) miatt avatkozik be a küzdelembe és ha már benne van a tutiban, akkor megmenti a kábítószer-ellenes csoport tagjainak az életét, plusz a családét is. Azt kell mondani, hogy tiszta közhely az egész film, de ez nem lehet negatívum, hiszen ilyenek az akciófilmek. Lövöldözés van, autósüldözés, közelharc, néha csinos csajok, ezeket jól összegyúrják és kész. Ha már kitértem a csajokra, akkor el kell mondani, hogy a fő gonosz nője Lola (Katie Nauta) elég érdekes és kellemes jelenség a filmben. Ritka az ilyen, amikor egy nő lesz a fő agresszor és nem ilyen kétajtós szekrények, akik csak ritkán képesek kommunikálni, tehát feldobja a filmet, bár elég csúnya halála lesz. Kár érte, de a gonosznak nincs maradása és győznie kell a jónak. A végén ugye újra összejön a család és apu megígéri, hogy többet lesz otthon és bepótolja anyuval az elmaradt meneteket. Már épp ideje, gondoltam magamban, mert anyu a film közben már mászott volna rá a szegény szállítóra (fúj, milyen erkölcsök vannak). Sajnos Frank nem használta ki a ziccert, pedig ütött volna egy olyan mondat Audrey-tól, hogy „csak finoman, mert férjes asszony vagyok, már 2 éve nem csináltam”.
Összességében egyszer mindenképp nézhető film és elég korrekt verekedős jelenetek vannak benne. Látszik, hogy foglalkoztak ezzel is és Jason Statham rágyúrt a szerepre. Pár beszólás is elhangzik, de nem vitték túlzásba. Adok neki egy 6.5/10-et. Jó ez, főleg azoknak, akik csípik az ilyen 90 perces instant „berakom, megnézem” alkotásokat. Itt a trailer is és megjegyezném, hogy pont azt kapja az ember, amit az előzetesben lát.