Az 1996-os alapítás után az első koncertet még ugyanabban az évben, a Zöld Kakas vendéglőben adták. Hamarosan a Barackca zenekarral együtt turnéztak, így országszerte ismertté váltak a szubkultúrában.
1997 tavaszától Mikosz kezelte a basszusgitárt, majd Kacsa kiszállt a zenekarból, és McCheap kezébe került a gitár. 1998 elején elkészült az első lemez Mi történt az éjjel? címmel. 2000-ben Arad kilépett, helyette Benji került a dobok mögé. Elkészült a második lemez, A folytatás, amit rengeteg koncert és néhány külföldi szereplés után, két évvel később a Valahol követett. 2003 májusában újabb taggal bővült a Hatóságilag Tilos, Nagy Kálmánnal, aki korábban Salad Days nevű formációban játszott. 2004-ben az újabb album munkálatai közben Mikosz kilépett a zenekarból. Az új basszusgitáros Burger lett a The Deadbeats együttesből egy turné erejéig, végül Pásztor László lett az állandó tag. 2005 elején Benji lépett ki. Két dobos is került a helyére (Pándi Balázs, Bubnó Márk), akik felváltva szerepeltek a zenekarban, de a motiváció hiánya és magánjellegű problémák miatt a zenekar szüneteltetése mellett döntöttek – az utolsó lemez kiadásáig még koncertezgetnek, de a lemez kiadását követően végleg megszűnik a Hatóságilag Tilos.
A Hatóságilag Tilos két év szünet után 2007-től újra működik. A banda új lemezén munkálkodik, de megjelennek egy-két fesztiválon is, többek között a Szigeten. A legnagyobb durranás azonban mégiscsak a „kultiplexes“ buli, hiszen a srácok itt ünneplik a nagy visszatérést. A júniusi kultis koncert után pedig, amit amolyan bemelegítésnek szántak a srácok, az A38 Hajón ünnepli az együttes a 11. születésnapját!"
Íme a wikipedia-n található történelemlecke. Annyit fűznék még hozzá, hogy a 2007-es újraalakulás óta kiadtak egy új albumot, "Híd" címmel, majd 2008-ban megszűntek. A banda szétoszlott, McCheap pedig családapaként Német országba költözött, ahol akusztikus zenészként él.
Most akkor végigveszem a zenekar diszkográfiáját, ami akár a zenei fejlődés iskolapéldája is lehetne... Minden albumnál beillesztem a névadó és a személyes kedvenc számot.
Kezdjük 1998-ban. Ekkor jelent meg az első album "Mi történt az éjjel" címmel. Primitív punkzene, egy tizenéves kusza gondolatait tükrőző, faragatlan rímekkel. Már itt is megjelentek azok a jellegek, amik a HT-t azzá tették, ami, csak eppén teljes kiforratlanságukban. A rendszerkritikus szövegek, a pörgős, energikus dallamok. Ezzel, mégsem sikerült kiemelkedni az amatőr punkbandák sorából. Elmondható továbbá, hogy dominálnak a bulizós dalok, amik később megritkulnak, majd teljesen kivesznek. A politikai témájú szövegek gyenge lábakon állnak. Egy szó mint száz: ez az album egy abszolút kezdetleges punk lemez.
A 2000-ben megjelent 2. lemez a "Folytatás" címet kapta. A zenekar egyre inkább közelít a formájához. A politikai témákat globális nézetek váltják föl. A bulizós számok ritkulnak. Zeneileg már fejlődött, de még távol áll az igazi profiktól. Ide tartozik, hogy a vokálozás kezd végleges formát ölteni. McCheap lassan megtanul énekelni, de a magas hangok még mindig problémát jelentek. A dalszövegek kevésbé artikulálatlanok, a zene kevésbé primitív. Érződik, hogy gyűlik a tapasztalat.
2002.. "Valahol". A legjobb album, ami megjelent a HT kezei közül. Nincs egy perc üresjárat sem, az egész kerek és egységes. Azonnal magába szippant és nem is enged az utolsó akkord elpendüléséig. A téma egyre inkább sötétedik, a bulizós témák lassan teljesen elhalnak. A háború és az emberi brutalitás kérdése lehangoló és elgondolkodtató. Nehéz, de a dalszövegek fantasztikus hangulatot kreálnak. Nem véletlen, hogy ez az az album, aminek a sorait így, lassan 8 év elteltével is énekeljük a kocsmából hazafelé menet, hogy ha egy koncerten valamelyik együttes elkezdi pengetni, az egész tömeg őrjöng. Fantasztikus album, tökéletes. A későbbiek zeneileg erősebbek, de már nincs meg bennük az, ami itt még olyan erősen hatott. Most viszont nehéz dolgom van, hiszen kedvenc számot választani egy albumról, amin csak remek dalok vannak, nem kis meló...
A 4. lemez 2004-ben készült el, "Filmek" címmel. A zenei profizmus már súrolja a punk stílus határait. Gyakori kritika, hogy a számok túl hosszúak, a szövegek túl bonyolultak. Van benne igazság, de még semmiképpen sem lehet kijelenteni, hogy stílust váltottak volna. Az egyetlen bulizós dal az "Ősz", ami az utolsó hírmondója az évszakos-ivós számoknak. A téma ismét a háború, ezúttal a Föld és az emberiség kapcsolatával nyakon öntve. A szövegek és a zene együttes hatása néhol szinte könnyeket csalogat az ember szemébe. Egy új hangszer (brácsa) megjenése teljesen egyedi színt ad a zenének, remek riffek és profi technikák. Valami mégis hiányzik belőle.
Az 5. és egyben utolsó lemez, a "Híd" két év szünet után jelent meg. Abszolút profi munka. Remekül összerakott számok. A stílus határait már nem is feszegeti, inkább kinyújtja. A bulizós számok teljesen kihaltak. A fiatal korosztálynak talán túl erős volt az új téma, a teljes hajléktalanná válás folyamata, a kapitalizmus és a gyűlölködés, ezért nagyon megosztotta a rajongókat. Van aki utálja, van aki imádja, de egy biztos: ez a HT már nem az a HT ami volt. ÉS a jelek szerint már nem is lehet az, hiszen megszűnt... megint.
Végül néhány szám Tapolczai Attilától, Mccheap-től:
Kicsit hosszú lett
. Mellékes info: 27-én pénteken Kárpátia koncert Debrecenben a Lovardában. Jegy elővételben:2000 HUF, helyszínen 2400 HUF .
