Na ez az amit manapság már nem hallunk, pedig a munka ünnepe régebben szinte csak erről szólt. "Ja, a mocskos komcsiknál!" hördülnek fel sokan, és mily meglepő, hogy sajnálatra, és szánalomra méltóan többnyire olyanok teszik ezt, akik a kort csak a történelemkönyvekből ismerik. Persze manapság, a rendszer változtatás után még mindig divat a komcsizás... no comment.
Dobjanak rám követ, habár nem túl sokat éltem az előző rendszerben, de azt a kis időt sokkal jobban, mint azóta. Mondom én a melós, és mondják ezt több százezren, akik abban az időben még kétkezi munkából éltek, és 89'-ben nem hullott az ölükbe több milliós, milliárdos vagyon, vagy nem nyílt meg előttük a sumákolás ezernyi kiskapuja. Ők azok, akik akkor is, és most is azt hitték, hogy a becsületes munka jó valamire. A különbség az, hogy akkor igazuk volt, most meg kiröhögik őket a többiek, még a segélyekből élők is. Node ne térjünk el az ünneptől, hisz erről szól a mai nap. A munka ünnepe, amikor a dolgozók kimennek a szabadba, és majálissal, virslivel, sörrel, lufival múlatják az időt. Ja, ez sem most van, ez már demokrácia bocsi, így az ember örül, hogy él, és van mit enni.
Én is itthon ücsörgök, most jöttem haza melóból, és bár szép az idő, mégsem viszem a családot majálisozni, hacsak nem akarnak Brazil partyt.
Mert az van dögivel, Kopakabana, mint általában minden ingyenes rendezvényen itt Miskolciában. 
