Nem sokat üldögélt a babérokon a Creative Assembly, hisz az alapjáték megjelenése óta két és fél hónap telt el, s lám máris nyakunkon egy DLC, egy teljesen új korszakkal, új kampánnyal (igaz a régi térképen), és mint a címből is kitalálható, nyolc, friss, hódításra kész főszereplővel.
A téma mi más is lehetne, mint Kína (ki tudja hányadik) újraegyesítése, most épp száz évvel a Három királyságnak nevezett korszak (az alapjáték szituja) után. Történt ugyanis, hogy a Wu császár (saját nevén Sima Yan, a Jin dinasztia alapítója) elhalálozott, és legidősebb fiára (Sima Zhong) szállt a hatalom, akiről azt jegyezte fel az utókor, hogy félkegyelmű volt. S hogy miért pont őrá? Nos, a megboldogult császár úgy vélte, hogy a tradíciókra épülő birodalom stabilitásának nem tenne jót, ha belenyúlna az örökösödési rendbe. Nagy hiba volt… Apró kitérő: Sima Yan a trónra lépése után a hatalom megőrzésének egy igen eredeti módját választotta, a Sima klánból ugyanis minden jelentősebb rokon kapott egy hűbérbirtokot, cserébe bizonyos számú katona kiállításáért (és a hűségért), idővel pedig ezek a bárók és hercegek függetlenedtek a központi hatalomtól. Mindez azért fontos, mert a 8 herceg rokonsági viszonyokban mérve három fiút, két nagybácsit, két unokatestvért és egy unokaöcsöt takar. Ráadásul a megjelenített időszak nem egyetlen hatalmas örökösödési háborút jelentett, hanem konfliktusok sorozatát, kisebb-nagyobb békés időszakokkal, merényletekkel, intrikákkal, amelyekből a volt császárnő és Sima Zhong felesége is kivette a részét.
A nyolc főszereplőt nem sorolom fel, mert az őrület kerülgetett, ahányszor csak a Sima nevet meghallom… Yong, Ying, Yue és társai, olyan, az egész mintha „kínai” lenne (ja, mert tényleg az is). Szóval maradjunk annyiban, hogy minden hősnek van néhány egyedi egysége, épülete és még saját személyisége is (játékstílusa), aki például agresszív, gyorsabban halad a kampánytérképen, az egységei nagyobbat ütnek, az „irodában ülő” típusok pedig zsírosabb bevételekre, jobb diplomáciára alapozhatnak. Az összképbe két komolyabb változás került be, az egyik a hűbéri rendszer hozadéka, ahol a közhangulatot jelző mutató most már a nemesek támogatására koncentrál, ez egyébként ugyanúgy épületekkel, adóval és eventekkel szabályozható. A másik, látványosabb újítás a négy apró kis „fordulatszámláló” a képernyő bal felső sarkában, amelyek a követhető irányvonalakat jelzik – olyanokat, mint a gazdagság, a lélek, az erő és az elme. A döntésekben vagy a küldetésnél az előbbi négy jelzőhöz kaphatunk bónuszokat, és amikor egy szakaszt elérünk, akkor az egész frakcióra érvényes hatás lesz a jutalom. Van némi módosítás az elérhető rangokban is, de lényegileg ugyanúgy a császári főváros felé és a régens/császár szerepkörre hajtunk, mint a Three Kingdomsban. A minőségben persze (kisebb bugokat leszámítva) nincs hiba, viszont kevésbé karakteres az anyag – az alapjáték kisöccse lehetne, szerencsére ez az árazáson is meglátszik…
A hegyek ura…
A DLC-vel járó frissítés hozadéka egy új játékmód, a Dynasty, amely mindenkinek ingyenes. A játék főhőseiből három letáborozik egy domb tetején, és az egyre nagyobb hullámokban érkező ellenséges egységeket kell legyőzni, miközben minden szakasz után fejleszthetünk egyet a trió képességein. Az itt megjelenő képességfa teljesen új, a szereplők sokkal durvább, területre ható támadásokat kaptak, ráadásul az Intel támogatása miatt a támadó formációk létszámát is fel lehet csavarni, elég jópofa lehetőség.
