„A háború, a háború soha nem változik”
Vajon van-e élet ebben a műfajban a Fallout után, vagy az a játék olyan magasra emelte a követelményeket, hogy nincs értelme próbálkozni? A The Fall készítői bátrak voltak, próbálkoztak, és hiába érzem úgy, hogy minden elemét láttam már ennek a játéknak máshol is, ilyen szinten összegyűjtve nemigen találkoztam még velük. Az egyik percben még lopakodva bujkálok egy doboz mögött, mintha csak a Gorky Zeróval játszanék, máskor kutat ások, majd nekilátok összekombinálni az épp nálam lévő tárgyakból valamit, mintha csak a Diablót látnám, néha megállunk egy kicsit húst sütögetni, hogy a csapat tápellátását is biztosítsuk egy-egy kiadós ólommérgezés után. Aztán ha végeztünk, bepattanunk az éppen aktuális járművünkbe és nekilátunk száguldozni. A kedvencem volt, mikor szappant kellett szerezni egy embernek, hogy meg tudja hódítani egyébként elég érzékeny orrú választottját, aztán még új ruhát meg fodrászt is nekünk kellet találni. Pont az ilyen apróságok teszik ezt a játékot felejthetetlenné és élvezhetővé.
A rendelkezésre álló fegyverek tárháza szinte végeláthatatlan, van baseballütőtől kezdve a pisztolyokon át a különböző dobófegyverek sokaságáig és a nehézfegyver arzenálig minden, mi csak szem-szájnak ingere. Ha a csapat lesérülne, számtalan módon meggyógyíthatjuk őket, a különböző profi elsősegélycsomagokon át egészen az alternatív gyógymódokig el vagyunk látva. Pihenés közben a csapat regenerálódik, és ez a megoldás az elfáradt csapattagok számára is. Ilyenkor eldönthetjük, hogy állítunk-e őrt (maximum 3 csapattagot) az alvó embereink mellé, vagy vállaljuk, hogy esetleg egy medve vacsorái leszünk.
A játékban többféle drogot is felvehetünk, melynek pozitív hatásait kihasználva megnövelhetjük valamelyik elsődleges képességet egy időre. Páncélzatot és orvosságot készíthetünk, ha elég fejlett hozzá a karakterünk, fegyvereket szerelhetünk át, növelve ezzel hatékonyságukat, pontosságukat. Beállíthatjuk a járműveket, hogy kevesebbet fogyasszanak és gyorsabban mozogjanak, a lehetőségek tehát igen széles körűek.
Harcolj és fejlődj!
A harcrendszer engem leginkább a Star Wars K.O.T.O.R-ra emlékeztet: ha meglátunk egy ellenséget, a játék automatikusan vagy manuálisan is megállítható, ilyenkor parancsokat adhatunk a csapattagoknak és válogathatunk a felszerelésünk közt. A csapat viselkedését egy felbukkanó helyi menü segítségével lehet beállítani, valamint itt találjuk az automatikus megállításra vonatkozó beállításokat, láthatjuk miért is állt meg a játék, és szabályozhatjuk a harc sebességét is. A csapattagok alapvetően háromféle testhelyzetben mozoghatnak, van álló, fekvő és guggoló mód.
A fejlődési rendszer valahol középtájon van a komplikált és az egyszerű között. A játék elején eldönthetjük, hogy program alapbeállításai mellet döntünk, vagy személyre szabott karaktert szeretnénk inkább, ezután ki kell választanunk az 5 további társunkat, akik valamilyen speciális feladatra szakosodtak; van orvos, nehézfegyveres, mesterlövész, tolvaj, vagy esetleg csak hordárnak jó, magas fizikummal rendelkező karakter, illetve technikai zseni. Persze ezek a tulajdonságok később fejleszthetőek, vagy új képességek szerezhetők mindenkinek. A játék két tapasztalati pontot oszt ki minden feladat elvégzés után, az egyiket az egész csapat kapja szétosztva, a másikat azok, akik valamilyen teendőt önállóan láttak el, mondjuk lelőttek egy ellenséget vagy sikerül valamit összerakni, megjavítani. Ezután, mikor valaki szintet lép, kapunk egy-egy pontot valamelyik elsődleges tulajdonságra, majd, átlépve a karakterlap másik részére, kioszthatjuk a kapott tapasztalati pontokat. Bizonyos szintű fejlettségnél választhatunk egy-egy adottságot, például éjellátást, vagy orvosoknál a feltámasztást, stb.
A látvány világa
A mindig sarkalatos kérdés: hogy is nézzen ki egy játék? Legyen 3D-s, és hihetetlen látványvilággal megáldott csoda, vagy legyen inkább egyszerűbb, de szórakoztató és hangulatos, kézzel megrajzolt, esetleg ultramodern, valós színészek digitalizálásával elkészített szereplők népesítsék be? Azt feltételezem, a The Fall készítői megpróbáltak a realitásokon belül egy viszonylag hangulatos és nagyjából szép grafikájú játékot alkotni. Sok fórum ír arról, hogy „hát azért az Oblivion jobban néz ki” - na persze, csak azt felejtették el, hogy ezt a játékot 2004-ben kellett volna kiadni, és nem 2007-ben. Milyen alapon hasonlítják akkor össze egy 2006-os csúcsjátékkal? A grafika már talán kicsit megkopott, de 2004-ben megnéztem volna azt a gépet, ami maximumra állított grafikai beállítások mellet viszi akadozás nélkül. A magyar kiadás dobozán megjelölt minimális gépigényen a játék elmegy ugyan, de ezen beállítások mellett olyan mértékben romlik a grafika, hogy egyszerűen csak csúnyának nevezhető. Ami viszont meglepett, hogy az ajánlott konfiguráción sem futott jobban ezekkel a beállításokkal; ha feljebb állítottam bármit is, az FPS-érték drasztikusan csökkent. Üsse kő, kipróbáltam egy olyan gépen is, ami dupla olyan erős, mint az ajánlott gép. Nagy bátran feltoltam a grafikát maximumra, 1024x768-as felbontással, majd elindítottam a játékot, és ekkor majdnem leestem a székről: a grafika olyan mértékben javult, mintha nem is az előző játék lenne előttem! Az árnyékok tiszták és élesek lettek, a vonalak letisztultak és simák, a karaktermodellek szépek és a mozgási animációk is rendben vannak. Az egyetlen dolog, ami zavart, hogy töltési idő nemhogy nem csökkent - az erősebb géptől gondoltam, ez lenne természetes -, de még talán nőtt is egy kicsit. A FPS-mérő beállt 26-ra, és maradt is az első mozdulatig, aztán ahogy elindultam, visszaesett 15-re. Na akkor most mi van, mekkora gép is kell? Ezen sem fut folyamatosan? Az 1280x1024-et meg sem merem próbálni. Irány az internet, megnézni, mekkora is a gépigény. Hivatalos oldalra fel, kidülledt szemekkel olvas: 3000-es processzor, 2 giga RAM, 256-os DX9-es videokártya - ja bocs, akkor már tudom, miért nem ment! Apró elírások, nem számít, az se gond, hogy a magyar kiadás csomagján 650 Mb hely van feltüntetve, a játék meg kerek 1 gigával többet pakol fel. Nem gond, kedves kiadó, ezzel kicsit mellényúltatok!
Viszont ami valóban a grafikus motorért felelős csapat hibája, hogy a program kamera- és ütközésvezérlő rendszere finoman szólva is hagy maga után kívánni valót. Már a játék elején megtapasztaljuk, milyen kellemes átmenni a dombokon úgy, hogy a követő és szabad kameramódban sem tud a kamera megfelelő pozíciót felvenni, minduntalan elakad a dombokban. Amikor átértünk egy bizonyos határon túlra, már követ is bennünket, egyenesen a dombon keresztül, mi meg megnézhetjük, hogy tényleg nincs semmi a pálya alatt. Hát nem valami bizalomgerjesztő, az biztos! A másik nagy hiba az ütközéskezelő rendszerben van: előfordul, hogy simán úgy fest, átférünk valahol kedvenc autónkkal, aztán koppantunk egyet a nagy semmin. Ellenben máskor már sikerült a falon átjárás is, még jó, hogy a talajon nem esek át, csak akkor tűnök néha el, ha hasalok, vagy épp újraélesztenek. Őszintén: lehet, hogy ezek a hibák csak egyedi esetek, de nem hiszem, hogy 3 kipróbált gép közül véletlenül mindhármon ugyanaz lenne a gond.
A zene és a hangok
Ezen a téren azért jobb a helyzet, a főcímzene jobban motivált, hogy megvegyem a játékot, mint amit a játék videójában láttam, ennél jobb nem is kell: egyedi, hangulatos, remekül illik a játékhoz, és aki szereti a dallamosabb rockzenéket, rögtön a szívébe zárja. A betöltések alatti dallamok sajnos nem a legváltozatosabbak, de azért helyen vannak, bőven beleillenek ebbe az atmoszférába, néha igen ismerősek, de lehet, hogy ez csak a véletlen műve. A játék közben szóló zenék illenek az aktuális helyhez, fegyverek ropogása visszhangzik a hegyeken. Bár nem volt alkalmam 5.1-ben kipróbálni, így nem tudom kezeli-e ezt a hangrendszert, engem viszont sztereóban meggyőzött. Kedves magyar kiadó, hová lett a szinkron, amit ígértek? A mai napig megvan az interjú a RPG Vault oldalon, amiben a magyarországi kiadásról van szó. Megpróbálom felidézni, mit is mondtak: „angol szinkron, magyar felirat, magyar kézikönyv”; „A játék ’A’ kategóriás lesz kb. 11 000 Ft-ért lehet megvenni.” Hová lett a szinkron, mert az ár lement 2000 Ft-ra, ami baráti ugyan, de 9000 Ft egy szinkron? Ja, hogy kapunk mellé német szinkront, ha a DVD-n lévő másik cseh változatot rakjuk fel, utána meg minden tudásunkat összegyűjtve megmagyarítjuk azt? Na szép, mondhatom! Már komolyan kezdtem azt hinni, hogy csak én vettem rossz példányt, és a hiba csak az én rendszeremben bujkál valahol, aztán felhívtam a havert, aki szintén megvette a játékot, és szintén ugyanezek a hibái. Több emberrel is felvettem a kapcsolatot, akik hivatalos oldalakon írnak a játékról, ők is megerősítették, hogy nincs szinkron, valamint a már említett grafikai hiányosságokat is tapasztalták már. (Ezúton köszönöm nekik még egyszer!). Na tessék! Pedig a kiadó embere nyilatkozta az RPG Vault oldalán már említett interjúban, hogy „Szörnyű lenne szinkron nélkül kiadni a játékot”. A fejlesztő a hírek szerint rábízta a szinkront a kiadókra, a lengyeleknek, cseheknek sikerült, mi magyarok átvettünk tőlük egy állítólag stabil verziót, az 1.10-et, megtörtént a honosítás, és közben a szinkron valahogy ki lett szedve (a német). Állítólag nagyon sokat vártak az angol szinkronra, de az végül nem készült el, ezért lemondtak róla.
Ha már eleget szidtam a kiadót, had dicsérjem is őket egy rövid időre, mert azt ugyan nem tudom, hogy kire bízták a magyar feliratokat, de arra nem lehet panasz, néhány apró helyesírási hibán kívül, ami tényleg elenyésző, ez a rész teljesen korrekt. A magyar kézikönyv külön dicséretet érdemel, tartalmas és szép, rég láttam hasonlót, miden tekintetben megfelelt az elvárásaimnak. A DVD borító is szépre sikerült volna, ha nem lenne majdnem akkora a forgalmazó emblémája, mint a játék címe, na meg az a csúnya kék csík a szélén; persze, persze, fontos a reklám, de nézzétek már meg a WoW borítóját, pazar, tökéletes minőségű! Na mindegy, szkennet elő, Photo Shop bekészít, átalakít, újranyomtat, régit elcsomagol. Na jó, ez azért túlzás egy kicsit! Láttam már sokkal szebbet, jobbat is, de azért nem rossz annyira.
A mesterséges intelligencia és az élővilág
E tekintetben két részre kell osztanom a játékot: az NPC-k viselkedése tejesen megfelelő; ugyan az egészet előre írt scriptrendszer irányítja, mégis megfelelően működik, az emberek teszik a dolgukat, a vadász reggel kimegy az erdőbe vadászni, a gyerekek játszanak, az állatok riadtan elfutnak, ha lövöldözünk. Este mindenki leül a tűz mellé és hallgatja, ha valaki gitáron játszik, majd nyugovóra térnek. Minden pillanatban ott van az az érzés, hogy esetleg utoljára megy le a nap a horizonton, és nem biztos, hogy lesz következő nap, ami szerintem a játék fő célja volt.
Nem ilyen pozitív a helyzet az ellenfelek tekintetében, akik nem próbálnak meg elfutni, nem keresnek menedéket, csak támadnak még akkor is, ha semmi esélyük nincs.
A csapattagok viselkedése megfelelő, néha beszélgetnek, ami feldobja a játék hangulatát; harc közben lehetnének okosabbak is, de legalább a parancsokat követik. Összességében véve élőnek tűnik a játék, még ebben a haldokló világban is.
