Az egyik legjobb amerikai rendező, Sidney Lumet 1972-es angol rendőrdrámájában, A támadásban Sean Connery alakítja az idősödő, neurotikus rendőrtisztet, aki egy gyerekgyilkossági ügy nyomozása során elveszíti fejét, és a kihallgatás során alaposan helyben hagyja a gyilkosnak vélt, egyelőre még csak gyanúsított férfit. S bár a finn The Detail című interaktív bűnügyi film készítői, a Rival Games elsősorban a közelmúlt amerikai tévésorozatait, köztük is a kétezres évek elején futott társadalomtudatos bűnügyi drámát, A drótot jelölték meg a program legfőbb ihletőjeként, Reggie, a Detail kiégett, ötvenes éveiben járó rendőrnyomozója külsőleg és jellemében is a Lumet-film Connery-antihősének szakasztott mása. E remek, ellentmondásos zsaru mellett a 2014-es első epizód egy izgalmas, csavaros alapsztorival és stílusos, sötét tónusú látványvilággal csalogatott, hogy kattintgassuk végig a következő részeket is. Nemrég jelent meg az első évadot lezáró harmadik epizód, amely után megállapíthatjuk, van-e olyan jó a finn srácok interaktív sorozata, mint a Telltale hasonló, közelmúltbeli sikerjátékai (The Wolf Among Us, The Walking Dead), s rejt-e magában ez az univerzum egy második évadot is.
Téglák és pirulák
Az interaktív filmek legkritikusabb pontja a sztori, ami kvázi itt a játékmenettel egyenlő. Így, ha a történet elbaltázott, a program gyakorlatilag halott. A Detail alapkonfliktusát a drogügyletekkel és bűnbandákkal kapcsolatos gyilkossági ügy adja, amelynek felgöngyölítéséhez a szervezett bűnözés és a rendvédelmi erők korrumpálódásának túlburjánzása miatt a rendőrség beépített embereket alkalmaz. Az egyik ilyen Reggie régi informátora, a jó útra tért piti gengszter, Joe Miller, akit a keménykötésű nyomozó annak ellenére kényszerít bele újra a bűn világába, hogy Joe már fejlövések kiosztása helyett feleségével és kislányával szeretne békében élni. A képbe pedig később Reggie és Joe mellé irányítható karakterként belép a fiatal, feltörekvő, de naiv rendőrnő, Kate, aki Reggie partnerévé válik. És természetesen, ahogy az a noir történetekben lenni szokott, a szálak az alvilágból a fehérgalléros bűnözés, sőt egyenesen a kormányzat felé futnak, s e három főszereplő labilis kapcsolata is pellengérre kerül.
A leírásból érzékelhető hogy a The Detail sztorija korántsem eredeti, nagyjából klasszikus sikerfilmek és sorozatok (The Big Heat, Piszkos Harry, Serpico, Szemtől szemben, A tégla, The Shield stb.) kliséit hasznosítja újra. Persze a mesélés módjára nem lehet panasz, a Rival Games műve már az első pár képsorral nagyon erős atmoszférát teremt, ami részint a sötét, komor, valóságszagú atmoszférának, részint pedig a remekül megrajzolt, képregényes stílusban előadott cselekménynek köszönhető. Ami sajnos nemcsak sablonos, de el is laposodik. Az első epizód színvonala még stabilan jó, a másodikban el-elveszt minket, a harmadik pedig kicsit összecsapott, jóllehet, azért a végére felpörögnek az események, és olyan sokkoló lezárást kapunk, amilyet nagyjátékfilmekben csak a pesszimista hetvenes években láthattunk.
Az egyenetlen sztori mellett problémás, hogy a karakterek sem mind túl izgalmasak. Mivel én imádom a kiégett antihősöket, így Reggie-vel megvettek kilóra, de Joe már közel sem lett olyan jó, mint előképe, a Michael Mann-féle Az erőszak utcáinak James Caan által alakított keménytökű mestertolvaja. Eleve kevesebbet vagyunk vele, a harmadik epizódra viszont abszolút jelentéktelenné válik figurája, csak a fináléban jut nagyobb szerephez. Kate pedig fájóan egydimenziósra sikeredett. A harmadik epizód végén kezdte volna kibontani szárnyait, ám hirtelen beúszott a „The End” felirat, és hoppon maradtam. Éppen ezért sokszor totál ideges lettem, hogy a kiváló Reggie-t elveszik tőlem, és a színtelen, szagtalan, semmilyen folyadékban nem oldódó Kate-tel kellett sótlan dialógusokba elegyedni.
Katt-katt-katt
Elérkeztünk a műfaj legkritikusabb pontjához, a játékélményhez. A The Detail e tekintetben nem is nevezhető játéknak, hanem inkább egy egérkattintással lapozható képregénynek. Persze vannak párbeszédek, amikben a rövid szavakkal jellemzett érzelmi reakciók (á la Fahrenheit és Mass Effect) közül választva elvileg befolyásolhatnánk a sztori alakulását. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogyha például rosszul rakjuk össze az adott feladat (bűnügy) részleteit, akkor Tyron, egyik kollégánk kiigazít és a helyes útra terel. Azaz a játék úgy fogja a kezünket, mint a gyermekét idegesen féltő anyuka, aki még homokozni sem engedi a porontyát, nehogy elkapjon valami fertőzést. Néhány pontja van a Detailnek, ahol lényeges, mit, hogyan teszünk, és újrajátszás alkalmával megváltoztathatjuk az események végkimenetelét. Például nekem elsőre a magas szintű összeesküvést nem sikerült felgöngyölítenem, de mint azt a program menüjében található, frappáns, karakterekről vezetett akták sugallják, van lehetőség egy sokkal pozitívabb befejezés kialakítására is.
Ezenkívül az interakció annyiban merül ki, hogy néhány helyszínelésnél nekünk kell megkeresni a bizonyítékokat. Fejtörőknek azonban ezeket a részeket nem nevezném, mivel hatalmas, sárga négyzettel tolják az arcunkba, mit kell keresni, így sajnos nem fogjuk túlterhelni agyi idegpályáinkat. Illetve vannak „akciórészek”, de aki játszott mondjuk a Fahrenheittel, az látott már jobbat is e téren. Az akciójelenetek ugyanis itt annyiban merülnek ki, hogyha például megütnek minket, lehetőségünk van pár felkínált reakciót („védekezz”, „térj ki”, „vágd orrba” stb.) választani, ám az esetek többségében ennek sincs nagy tétje, mert egyfelől van elég időnk reagálni, másfelől a főszereplő karakterünk úgyis mindig megússza. Így „Game over” felirattal nem fogunk találkozni, mivel igazából nincs játék, amiben veszíthetnénk.
A következő rész tartalmából
Mivel a The Detail sok kihívást nem nyújt, legfeljebb alternatív történetelágazásai és rövidsége (a három rész együtt alig hat óra alatt letudható) miatt érdemes nekiugrani még egyszer. A Rival Games játéka inkább remek atmoszférájával és hullámzó minőségű, de összességében izgalmas sztorijával, semmint akciódús vagy gondolkodós játékmenetével próbál meggyőzni, hogy szerezzük majd be a második évadot (amiről hivatalos infók nincsenek, de a harmadik rész cliffhangere azt sugallja, hogy „folytatása következik”).
